Míg a balliberális oldal hónapok óta az esetleges választási csalásokról beszél, addig arról mélyen hallgatnak, hogy az új szisztéma megszüntette az addigi alkotmányos problémákat és jelentősen visszaszorította a választási visszaélések és csalások előfordulásának lehetőségeit. A korábbi rendszer korszerűtlenségét bizonyították a jelöltállítás körüli visszásságok is, rendszeresen előfordult az ajánlószelvények meghamisítása, továbbá a postaládák feltörése, az ajánlószelvények ellopása. Éppen emiatt vezették be az ajánlóívek rendszerét, amely kevesebb esélyt adott a visszaélések elkövetésére, ráadásul az átvett ívekkel pontosan el kell számolni.
A korábbi kampánycsendsértések kiküszöbölésére a jogalkotók a mostani ciklusban eltörölték ezt az életszerűtlen intézményt, így a választás napján is lehetőség van kampányt folytatni a szavazóhelyiségek 150 méteres körzetén kívül.
Az új szabályozással az igazolással történő szavazással való visszaéléseket is sikerült kiküszöbölni. Aki az első fordulóban lakóhelyén eredményes választáson vett részt, a második fordulóban igazolás birtokában lakóhelyétől távol egy másik mandátum sorsáról is dönthetett, ráadásul az adott választó nem a saját képviselőjelöltjeire voksolt, hanem szavazatával annak a körzetnek a képviseltét befolyásolta, amelynek nem is a lakója, csak a szavazás napján épp ott tartózkodott.
Így manipulálni lehetett azokat a körzeteket, ahol szoros volt az eredmény, emiatt például a XI. és a XIII. kerületben éjfél után is tartott a szavazás. Az új rendszer megszüntette a fenti problémát, és bevezette az átjelentkezés intézményét, mellyel bárhova is jelentkezik át a választópolgár, továbbra is a saját lakóhelye szerinti jelöltekre szavaz, így ezzel már nem lehet manipulálni.
A választási visszaélésekre a mögöttünk hagyott három parlamenti voksoláson bőségesen akadt példa. 2002-ben az Országos Választási Iroda a hírek szerint kiadta az addig szavazáson részt nem vett polgárok névsorát az MSZP-s aktivistáknak, akik az első fordulóban telefonon és személyesen tudták mozgósítani az otthon maradó szimpatizánsaikat. Az Országos Választási Bizottság (OVB) 2003 októberében foglalkozott csak a kérdéssel.
2006-ban újabb visszaélésre derült fény, így például az MSZP a kampánycsend ideje alatt elektronikus hírleveleket küldött ki, ami ellen kifogást nyújtottak be, de azt az OVB elutasította. A Legfelsőbb Bíróság viszont arra alapozta a határozatot megváltoztató és a kifogásnak helyt adó döntését, hogy a választási eljárási törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely differenciálna a választópolgárok között az információhoz való hozzájutás köre szerint.
Hetek óta semmi másról nem beszél a balliberális oldal, csak hogy az új választási rendszer nem demokratikus, valamint az új választókerületek a kormányzópártok szája íze szerint készültek, ezzel szemben lényegesen szélesedtek a szabályozás demokratikus elemei.
Az új választási rendszerről terjesztett valótlanságok mellett a balliberális vezérek kettős beszédet is folytatnak. Míg egyszer azt mondják, hogy a megváltozott szisztémában nem tudnak győzni, addig például Mesterházy Attila, az MSZP elnöke január közepén az ATV stúdiójában a kétharmados győzelem lehetőségét sem zárta ki.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint legitim és fair a magyar választási rendszer, amely alkalmas arra, hogy vasárnap a több mint nyolcmillió választópolgár „ítéletet hozzon, véleményt alkosson”. Lázár János április 1-jén Budapesten azt is közölte, a demokrácia erejét mutatja, hogy több mint 1500 egyéni jelöltre lehet szavazni az országgyűlési választáson.
