A központ legújabb, kedden az MTI-hez eljuttatott írásában rámutatott: ez hozzávetőlegesen annyival kevesebb a most ténylegesen megszerzett mandátumaránynál, mint amennyivel megnövekedett az egyéni képviselők aránya a választási rendszerben. Mint felidézték, a magyar választási rendszer 1990 óta vegyes rendszerként működik, melyet egy listás és egy egyéni választókerületi ág alkot. Az új szabályozás megtartotta ezt a vegyes jelleget, de a részletszabályokban változást hozott: a korábbi háromcsatornás rendszert kétcsatornás váltotta fel, emellett pedig átalakult a kompenzációs szavazatok kiosztása is – állapították meg.
Hozzátették: ennek megfelelően egyrészről az országos lista, a területi lista és az egyéni körzet helyett csak országos listáról és egyéni választókerületekről lehet beszélni, másrészről pedig már nem csak az egyéniben vesztes, hanem a győztes jelölt mandátumot nem eredményező szavazata után is képződik töredékszavazat. Utóbbi győzteskompenzációra azonban éppen azért volt szükség, mert a területi listák megszűntek, melyek valójában aránytalanabbá tették a rendszert azzal, hogy a nagy pártokat inkább, a kisebbeket jóval kevésbé jutalmazták mandátummal.
Európában is példátlan sikert aratott a jobboldali pártszövetség a választáson.
A parlamenti mandátumok kétharmadának megszerzésével, a választók bizalmának köszönhetően a kormánypártok egyértelmű felhatalmazást kaptak a megkezdett munka folytatására, az ország talpra állítására – hangsúlyozta Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója.
Az ellenzék választási rendszert bíráló kritikáira reagálva Gulyás Gergely úgy vélte: a választójogi egyenlőség akkor sérülne, ha egy szavazat kétszer érvényesülne. „Itt nem erről van szó, teljesen legitim döntés az, hogy azok a szavazatok, amelyek egy győztes jelölt győzelméhez már nem szükségesek, töredékszavazatként hasznosulnak.”
Az elemzés szerint az tény, hogy az új választójogi szabályozás megalkotása során a jogalkotó bevallott szándéka volt, hogy a stabilabb kormányzás elősegítése érdekében a többségi (tehát aránytalanságot növelő) egyéni képviselői ágról szerezhető mandátumok arányát növelje. Így a parlamenti képviselői helyek 53 százaléka szerezhető meg a választókerületekből a korábbi 46 százalék helyett. Ezzel párhuzamosan azonban a területi listás, amúgy fentiek szerint az aránytalanságot növelő elem kikerült a rendszerből, helyébe a kompenzációs szavazatokat is felszívó, arányos alapon működő „valódi” országos lista lépett.
Annak érdekében, hogy a jogalkotói szándék megvalósuljon, a területi lista korábbi, arányosságot torzító hatását a győztes egyéni jelöltek után is járó töredékszavazatok új rendszerével kellett „kipótolni”. Ez azt jelenti, hogy az egyéni választókerületben a győztesnek szó szoros értelemben mandátumszerzéshez nem szükséges szavazatai is felkerülnek az országos listára. Ha a győzteskompenzáció nem képezné a rendszer részét, az egyéni képviselői helyek arányának növelését kioltaná a területi lista kiesése, azaz nem lett volna elérhető az eredeti, stabilabb kormánytöbbség létrejöttét segítő cél.
Az új választási rendszer az eddigiekhez képest némileg növelt aránytalansága tehát az egyéni képviselői mandátumarány változásából és nem a győzteskompenzációból fakad. Ennek megfelelően a választásokon leadott szavazatok kapcsán nem úgy kell kalkulálni, hogy azok milyen mandátumarányokhoz vezettek volna győzteskompenzáció nélkül, hanem hogy milyen eredményhez vezettek volna a korábbi, területi listákat is tartalmazó rendszerben – fejtették ki.
A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés.
