A kártérítést hét hónappal azután jelentette be a kabinet, hogy szeptemberben a holland legfelsőbb bíróság a hozzátartozók által még 2002-ben kezdeményezett eljárásban kimondta az ország felelősségét a három muszlim férfi halálában. A testület úgy ítélte meg, hogy a mészárlás idején Srebrenicában szolgáló – elvben a város civil lakosságát védő – holland békefenntartóknak nem lett volna szabad átadni a bázisukon dolgozó férfiakat a tömeggyilkosságot elkövető szerb erőknek.
Az áldozatok családjait képviselő ügyvéd, Liesbeth Zegveld élesen bírálta a holland kabinetet a csütörtöki bejelentést követően. „A (kártérítés) összege olyan alacsony, hogy a (holland) állam nyilvánvalóan nem akarta lezárni ezt a fejezetet. Szégyenletes” – mondta az AP hírügynökségnek.
A védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor azt mondta, hogy a kártérítés összegét a boszniai jog szerint számolták ki, és a hozzátartozók jogosultak lehetnek további kompenzációra a családtagjaik elvesztése miatt elszenvedett anyagi kár miatt.
Néhány nappal korábban egyébként a srebrenciai áldozatok hatezer hozzátartozója indított pert a holland állam ellen a mészárlással kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy a holland katonáknak meg kellett volna akadályozniuk a vérontást. A hágai körzeti bíróság várhatóan júliusban fog elsőfokú döntést hozni az ügyben.
A mintegy 8000 áldozatot – köztük főleg férfiak és fiúk életét – követelő 1995. július 11-i vérontást a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömegmészárlásaként tartják számon. A boszniai háború során a srebrenicai enklávéban lemészárolt muzulmánok hozzátartozói számos pert indítottak Hollandiában, de a szeptemberi az első, a legfelső bíróság által is megerősített ítélet, amely megállapította az állam felelősségét.
A holland kormánynak a témával kapcsolatban mindig az volt az álláspontja, hogy az ország kéksisakosainak az ENSZ nem biztosított elegendő védelmet és eszközt ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a körzetet támadó szerb erők ellen.
Tomislav Nikolic szerb elnök április 25-én egy televíziós interjúban azt mondta, hogy „térden állva kér bocsánatot” a boszniai Srebrenicában 1995 júliusában elkövetett bűnökért, ugyanakkor újfent tagadta, hogy népirtás történt volna. „A népirtást először bizonyítani kell. ( ) Minden, ami az egykori Jugoszláviában történt, magán viseli a népirtás jegyeit” – mondta Nikolic.
A srebrenicai mészárlás a boszniai háború egyik legvéresebb eseménye volt, a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága háborús bűncselekménynek nyilvánította. A mészárlás 1995 júliusában történt, Srebrenica környékén mintegy 8700 bosnyákot – főleg férfiakat és fiúkat – végeztek ki. A bűncselekményt Ratko Mladić vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A srebrenicai akció csak egy része volt az etnikailag színtiszta Szerb Krajina létrehozásához vezető lépéseknek.
Hibázott az első fokon eljáró hágai törvényszék, amikor ejtette az egyik népirtás vádját Radovan Karadzic egykori boszniai szerb elnök ellen – ismertette a döntést július 11-én Theodor Meron bíró. Ezért a fellebbviteli bíróság úgy döntött: Karadzicnak felelnie kell a tavaly nyáron ejtett vádpontra is. Ugyanezen a napon eltemették a srebrenicai népirtás áldozatai közül 409-nek a földi maradványait a város melletti potocari emlékhelyen.
