Font Sándor szerint az új földtörvény és a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítása erős, megbízható védelmet nyújt a spekulánsok és a külföldiek ellen, teljesítve a Fidesz–KDNP fő célját, jelesül, hogy az életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozók kezébe kerüljön a magyar termőföld döntő többsége.
A kormánypárti országgyűlési képviselő emlékeztetett: arra nem volt mód, hogy Magyarország ne nyissa meg „az elméleti földvásárlási lehetőséget” az európai uniós állampolgárok előtt, de „többszörös védvonalat építettünk ki”, hiszen az EU és az Európai Bíróság is elismeri, hogy a termőföld különleges jószág, így annak megvásárlása feltételekhez köthető. Magyarország élt ezzel a lehetőséggel – folytatta –, és a Fidesz szerint a kétharmados törvénybe beépített feltételek megfelelő biztosítékot jelentenek.
Így „a földtörvénnyel teljes mértékben megvédtük a magyar termőföldet” – jelentette ki a fideszes agrárpolitikus, kiemelve: ehhez a Btk. módosítása is hozzájárult, a kódex ugyanis rögzíti, hogy akik illegálisan, a törvény ellenében akarnak termőföldhöz jutni, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatók.
Az ellenzéki kritikákra reagálva Font Sándor úgy fogalmazott: ha a jogszabály nem lépne hatályba, „ténylegesen bekövetkezett volna a föld szabad lerablása”.
Erdős Norbert a tájékoztatón azt mondta, arra számít, hogy az Európai Unió – „az üzleti lobbi segítségével” – várhatóan a földbizottságokat fogja támadni. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormánypártok felkészültek a földbizottságokkal kapcsolatos változásokra, így azokban vélhetően az önkormányzatok is szerepet kapnak, de erről az Országgyűlésnek kell majd határoznia. Az EP-képviselőjelölt hangsúlyozta: mindenképpen erős magyar érdekvédelmi képviseletre van szükség Brüsszelben, amire a Fidesz–KDNP jelenti a garanciát.
A kormány a földtörvény módosításával (aminem érintené a kereskedést, kvázi minden további nélkül lehet földet adni-venni) a helyi gazdákból álló földbizottságok kezébe adja az uniós állampolgárok termőföldhöz jutásának ellenőrzését. A helyben létrehozott szervezetek könnyebben képesek revizionálni a földpiaci forgalmat, valamint ki tudják szűrni a – kapuzárási pánikban lévő – spekulánsokat. Az Európai Unió azonban kifogásolta a tagok megválasztásának módját. Az újabb jogszabály-módosításon már dolgozik a vidékfejlesztési tárca. – Az unió részéről kifogásokat fogalmaznak meg a földtörvénnyel kapcsolatban, külföldi támadások is értek bennünket. Bármilyen változtatás a jelenlegi földtörvényen csak még nagyobb szigort, a magyar föld még komolyabb védelmét jelenheti, ezen dolgozunk most a tárca részéről. A célunk továbbra is az, hogy a magyar föld magyar tulajdonban maradjon és Európa legerősebb földtörvénye még inkább erős legyen – mondta korábban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a Hír Televízióban.
Már a Magyar Nemzetnek ehhez hozzátette: az új földtörvény a legerősebb biztosítéka annak, hogy a hazai föld magyar tulajdonban marad. Kifejtette, minderre erős garanciát adnak azon előírások, amelyek értelmében a föld tulajdonszerzése állami engedélyezési eljáráshoz és helyi földbizottsági jóváhagyásához lesz kötve, emellett a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet is élhet elővásárlási jogával. A fontosabb garanciák között szerepel továbbá az elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend, valamint az, hogy földet csak földműves szerezhet, vagyis olyan magánszemély, aki agrárvégzettséggel vagy hároméves gazdálkodási gyakorlattal rendelkezik. Hangsúlyozta: a kormány kiemelten kezeli a magyar termőföld védelmét, a földforgalom alapelveit rögzítő új földtörvény pedig egyértelműsíti, hogy a magyar termőföld a helyben lakó gazdáké, és ezzel egy 1100 éves vita végére került pont. Fazekas Sándor szerint a korábban a külföldiek földvásárlását tiltó jogszabályok megkerülésével megkötött, úgynevezett zsebszerződések ellen is megfelelő védelmet nyújt az új földtörvény.
Aranytartalék, ezért meg kell védeni – indokolta a miniszterelnök, hogy miért van szükség a szigorú jogszabályok megalkotására. Orbán Viktor szerint ez az alapja ugyanis az agrárium eredményeinek, „ezért meg fogjuk védeni”. Hasonlóan védi saját mezőgazdaságát Ausztria, Németország, Franciaország és Dánia is – sorolta egy márciusi interjújában a kormányfő.
