Módosul a földtörvény, miután a magyar akácfa és a szabad pálinkafőzés után most az új jogszabályunk ellen készül fellépni a brüsszeli bürokrácia, az Európai Unió szerveitől érkezett nem hivatalos jelzések szerint – erősítette meg információnkat tegnap a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca kiemelte, a május elsején életbe lépő magyar földjogi szabályozás határozott célja, hogy megvédje a magyar termőföldet a külföldiek és a spekulánsok felvásárlásaitól.
A kormány mindent megtesz ennek érdekében, s ezért tovább kívánja erősíteni a gazdák képviseleti szerveként felállításra váró helyi földbizottságokat. Ezeknek a testületeknek a törvény jelentős súlyú vétójogot ad a földek adásvételei során. Ehhez szükséges a kétharmados törvény rendelkezéseinek módosítása annak érdekében, hogy a helyi földbizottságok létrehozásának demokratikus legitimációja megkérdőjelezhetetlen alapokon nyugodjon. A testületek csak ezután alakulnak meg. Az eljárást úgy bonyolítják le, hogy kellő idő álljon a gazdák rendelkezésére a felkészüléshez – közölte a szaktárca.
A helyi földbizottságokat eredetileg a jogszabály életbelépésének idejére, májusig létre kellett volna hozni, ám a hiányzó kormányrendelet miatt ez nem történhetett meg. Mint megtudtuk, a késlekedés oka, hogy a kabinet úgy döntött, figyelembe veszi azokat visszajelzéseket, amelyek e testületek demokratikus felhatalmazását kérték számon. A tárca által meg nem erősített információnk szerint a jogszabályon úgy változtatnak, hogy a helyi földbizottságok tagjait a jövőben a települések képviselő-testületei választják meg. A jogszabály eredetileg a jegyzőket hatalmazta fel arra, hogy hívják össze a települések közigazgatási határain belül gazdálkodó földműveseket, akik ezt követően választhatták volna meg maguk közül a bizottsági tagokat.
A teljes cikk a Magyar Nemzet pénteki számában olvasható.
