Véres összecsapások kezdődtek Kelet-Ukrajnában

Az ukrán ultimátum ellenére nem adták meg magukat, sőt támadásba lendültek az oroszbarát fegyveresek, és Putyinhoz fordultak segítségért.

Hírek érkeztek arról is, hogy a megye egy másik településén, Zsdanyivkában mintegy 20 szeparatista ellenállás nélkül elfoglalta a városházát, és kitűzték rá a „donyecki köztársaság” zászlaját. A rendőrök itt korábban elbarikádozták magukat az emeleten, de később a tüntetők kikergették őket. Az UNN független ukrán hírügynökség értesülése szerint a támadásban súlyosan megsebesült Andrij Kriscsenko rendőrfőnök, és tucatnyi munkatársa is különböző fokú sérüléseket szenvedett. Az utcai tömeg eközben Oroszországot és a feloszlatott Berkut rohamrendőrséget éltette, és a rendőrök meglincselését követelte.

Alekszij Honcsarenko, az odesszai megyei tanács képviselője blogjában közölte, hogy értesülései szerint a horlivkai rendőrök egy része átállt egy állítólagos orosz alezredes parancsnoksága alá, aki saját elmondása szerint Szimferopolból érkezett. A tüntetésen egy magát a „donyecki köztársaság” képviselőjének nevező szeparatista orosz újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy céljuk leváltani a város jelenlegi vezetését, és kinevezni saját polgármesterüket, illetve meneszteni a városi rendőrfőnököt.

„Arra kérjük Oroszországot, hogy védjen meg bennünket, és ne engedje, hogy népirtás történjen a Donyeck-medencében. Arra kérjük Putyin elnököt, hogy segítsen nekünk" – mondta Vjacseszlav Ponomarjov, a szlovjanszki városháza feletti ellenőrzést korábban átvevő aktivisták vezetője.

Korábban Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő közölte: nem zárja ki, hogy Ukrajnában a május végi elnökválasztással egy időben népszavazást tartsanak az ország föderalizációjáról. Turcsinov a parlamenti frakcióvezetők és bizottsági elnökök tanácskozásán beszélt – jelentette az UNIAN hírügynökség. Meggyőződését fejezte ki, hogy egy ilyen referendumon az ukránok többsége „az oszthatatlan, független, demokratikus és egységes Ukrajnára” fogja adni a szavazatát.

Az elnök bejelentette, hogy a nemzetbiztonsági tanács döntésének megfelelően Kelet-Ukrajnában a hadsereg bevetésével „kezdetét veszi a terrorellenes művelet, ha a lázadók nem teszik le a fegyvert”. Az oroszbarát szakadárok viszont hétfő reggelig nem hagyták el az elfoglalt épületeket és nem adták meg magukat Kelet-Ukrajnában. Luhanszkban az aktivisták egy szóvivője az orosz Interfax hírügynökségnek elmondta: egyikük sem kíván eleget tenni Turcsinov ultimátumának.

A Lenta.ru orosz hírportál szerint Szerhij Taruta, a Donyeck megyei állami közigazgatás vezetője hétfőn délelőtt bejelentette: a térségben az ultimátum határidejének lejárta után „bevezették a terrorellenes művelet állapotát”.

A Donyeck megyei Szlovjanszkban a két elfoglalt rendőrségi épület egyike felett a határidő lejártával is orosz zászló lobogott, míg az épület előtt homokzsákokból emelt barikádnál álarcos emberek álltak. A CNN hírtelevízió donyecki tudósítója délelőtt azt jelentette, nyoma sincs annak, hogy Kelet-Ukrajnában terrorellenes műveletek kezdődtek volna, ezt a BBC brit tévé is megerősítette.

A kijevi kormányzat azért nem vezet be rendkívüli állapotot Kelet-Ukrajnában, mert akkor le kellene állítani az elnökválasztási kampányt – közölte hétfőn Viktorija Szjumar, a nemzetbiztonsági és védelmi hivatal (RNBO) helyettes vezetője Facebook-oldalán, arra is rámutatva: ha a kelet-ukrajnai térségben leállítanák a választási kampányt, azzal megkérdőjeleződne a május 25-re kiírt államfőválasztás legitimitása, a kijárási tilalom biztosítása pedig erőket vonna el a rendőrségtől, akadályozva őket ezzel abban, hogy el tudják látni feladataikat a „terroristaellenes műveletekben”.

Ugyanakkor Turcsinov az ENSZ-hez fordult segítségért. Az államfői hivatal internetes oldalán olvasható közleménye szerint az elnök Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral folytatott telefonbeszélgetése során azt mondta: Ukrajnának nincs kifogása az ellen, hogy a világszervezet békefenntartóival együtt hajtsanak végre terroristaellenes műveletet Kelet-Ukrajnában.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette: ahogy a Nyugat reagál az ukrajnai eseményekre, az „túlmegy az álszentség minden határán”. „Emlékezhetünk arra, hogy a Majdanon történt erőszakot, amely halottak tucatjaival járt, demokráciának minősítették, míg a délkeleten jelenleg folyó békés tüntetéseket illetően erőszakról beszélnek” – mondta. Lavrov több információt sürgetett az ideiglenes ukrán elnök által aznap szóba hozott kelet-ukrajnai népszavazás lehetőségéről, mert – mint mondta – Oroszország érdeke, hogy Ukrajna egyben maradjon. Megjegyezte, hogy az új ukrán alkotmány kidolgozásába a keleti országrészek lakosait is be kell vonni.

Az orosz külügyminiszter azt is közölte, hogy Moszkvában magyarázatot várnak az Egyesült Államoktól arra, hogy értesüléseik szerint a CIA igazgatója rendkívüli látogatást tett Kijevben. Valentin Nalivajcsenko, az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) vezetője ugyanakkor azt közölte vasárnap, hogy elegendő információjuk van arról, miszerint az orosz titkosszolgálatok állnak az ukrajnai belpolitikai helyzet szétzilálása mögött.

Aggodalmuknak adtak hangot és szankciókat sürgettek az Európai Unió külügyminiszterei luxembourgi tanácskozásukon – volt, aki a Krím félszigeti eseményekhez hasonlította a történteket –, valamint újabb orosz személyekkel bővítették a szankciók alá vont befolyásos oroszok és ukránok listáját. Románia pedig közölte: a Fekete-tengeren folyamatos amerikai katonai jelenlétre számít.

A mai kelet-ukrajnai eseményekről ide kattintva olvashat bővebben.