Szinte még föl sem kelt a nap az európai baloldal EP-választási veresége után, Martin Schulz, az európai szociáldemokraták bizottsági elnökjelöltje máris követeli, hogy az Európai Néppárt alaposan fontolja meg Silvio Berlusconi és Orbán Viktor pártjának részvételét a néppárti frakcióban. Schulz vasárnap éjjel ezt arra reagálva nyomatékosította, hogy a néppárti frakció marad a legerősebb a következő öt évben is az Európai Parlamentben.
A német szociáldemokraták nem működnek együtt szélsőséges erőkkel az Európai Parlamentben (EP), és ezt elvárják a német konzervatívoktól is – mondta hétfőn Berlinben Sigmar Gabriel alkancellár, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke, aki szerint a konzervatívoknak világossá kell tenniük, hogy az Európai Néppártban nincs helye Európa-ellenes és jobboldali populista pártoknak, mint a Fidesz és a Hajrá Olaszország. A szocdem politikus ezzel ráerősített Schulz vasárnap esti kijelentésére.
Több tiszteletet a magyaroknak! – reagált Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn az SPD elnökének szavaira. „Megértjük a német szocialisták keserűségét és csalódottságát az EP-választások okán, azonban ez a keserűség és csalódottság nem jogosítja fel őket arra, hogy az EU bármely állampolgárával vagy bármely demokratikus szervezetével szemben ilyen fellépést engedjenek meg maguknak” – fejtette ki a szóvivő.
Keményen vissza kell utasítani a Német Szociáldemokrata Párt elnökének kijelentését – mondta Semjén Zsolt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában hétfőn este. A KDNP elnöke szerint semmi köze hozzá, sem Magyarországhoz, sem ahhoz, hogy az Európai Néppártban ki van és ki nincs, hozzátéve: a józan, polgári, nemzeti közép megmutatta, hogy elutasítja, mind a jobb-, mind a baloldali szélsőségeket.
Kiemelte: a 12 képviselő meghatározó súlyt jelent az Európai Parlamentben, és a Fidesz-KDNP pártszövetség az unióban a legjobb választási eredményt érte el. Bizonyos értelemben Magyarország el is döntötte, hogy néppárt adja a legnagyobb frakciót – fűzte hozzá. Megjegyezte: nem emlékszik, hogy a pártelnök megszólalt volna akkor, amikor Fico szocialistái Szlovákiában koalíciót alkottak egy „virtigli fasiszta párttal”, a Slota-féle nacionalistákkal.
A hétfőn este az Európai Parlament honlapján közölt adatok szerint 213:190 arányú, tehát 23 mandátumos néppárti fölény lesz az Európai Parlamentben a szociáldemokratákkal szemben a most induló ciklusban, így a 12 mandátumhoz jutott Fidesz–KDNP és Berlusconi 13 képviselői helyet szerző Forza Italiája együtt éppen a mérleg nyelve. Schulz számára ennek azért van különös jelentősége, mert az EB-elnöki versenyben az a frakció lesz jelölő pozícióban, amelynek a legtöbb tagja van az EP-ben. Az is ismert, hogy ekkorára semelyik EU-tagállamban nem nyílt az olló a jobb- és a baloldal között, mint Magyarországon, amit szintén nem néznek jó szemmel Martin Schulzék.
A most Schulztól érkező „berlusconizás” és „orbánozás” korántsem előzmény nélküli. A Fideszt már a 2010-es kétharmados választási siker idején kinézte magának Schulz, a következő évben pedig bizonyos német és francia körök jelentős gazdasági háttértámogatással elérték Silvio Berlusconi megbuktatását Olaszországban – mint erre a volt amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner nemrég megjelent könyvében (Stress Test: Reflections on Financial Crises) is utal.
Geithner szerint – mint erről a Magyar Nemzet szombati számában is írt – az uniós vezetők kezdeményezését Berlusconi eltávolítására Barack Obama amerikai elnök elutasította. Az EU egyes képviselői azt szerették volna, ha Washington nem támogatja a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) abban, hogy segítséget nyújtson Olaszországnak mindaddig, amíg le nem váltják Berlusconit. Peter Spiegel, a Financial Times brüsszeli rovatvezetője múlt hétfőn arról írt, hogy a 2011. november 3-án kezdődő G20-találkozón Angela Merkel német kancellár kikötötte, a válsággal küzdő Olaszország részére semmilyen támogatáshoz nem járul hozzá, amíg az akkori olasz miniszterelnök, Silvio Berlusconi a helyén van.
A Wall Street Journal úgy értesült, Berlusconi bukásához – részben Merkel nyomására – Giorgio Napolitano olasz köztársasági elnök is hozzájárult az ellenzék pártjaival együtt. A The Telegraph internetes változatában megjelent cikk szerzője Geithner beszámolója alapján egyenesen „alkotmányos botrányról” és „monetáris diktatúráról” írt. Az Európai Központi Bank egykori olasz igazgatósági tagja, Lorenzo Bini-Smaghi tavaly megjelent könyvében már tett arra utaló megjegyzéseket, hogy Berlusconi megbuktatásáról azután született döntés, hogy a lírához való visszatéréssel fenyegette meg az eurózóna jövőjéért aggódó uniós vezetőket. Berlusconi a mostani hírekre reagálva ismét puccsnak nevezte az eltávolítását, s pártjával együtt azonnali vizsgálatot követelt az olasz államfőtől és az Európai Uniótól az ügyben.
Orbán Viktor ellen hasonló támadást készíthettek elő az unió központjában, amelyet – erre annak idején maga a magyar kormányfő is célzott – a békemenet hiúsított meg 2012 januárjában. Mindennek az európai parlamenti választás közepette azért volt különös jelentősége, mert a magyarországi balliberális ellenzék nem titkolt törekvése a hazánk feletti szorosabb uniós ellenőrzés elérése. Sőt, a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció egyenesen az európai egyesült államok létrehozása mellett kampányolt, amely nyilvánvalóan jelentősen korlátozná a tagállamok szuverenitását.
A balliberálisok korábban amellett is kardoskodtak, hogy Magyarország továbbra is vegye igénybe az IMF segítségét az ország finanszírozásához. Ehelyett azonban az Orbán-kormány idő előtt visszafizette az előző balliberális kormány által felvett gigantikus IMF-hitelt. Ismert az is, a valutaalap az ilyen támogatást szigorú feltételekhez köti, vagyis a segítségnyújtás idején beleszól az adott ország költségvetési és gazdaságpolitikájába.
