Vasárnap szavaznak a választópolgárok arról, hogy a két, merőben ellentétes Európa-jövőkép közül melyik valósul meg. A Fidesz és a keresztény-konzervatív Európai Néppárt, amelynek a magyar kormánypártok is a tagjai, a nemzetállamok Európája és a tagállamok szabad önrendelkezés emellett tette le a garast, és – mint ahogy Pelczné Gáll Ildikó elmondta – hogy az EU csak olyan jogszabályokat hozzon, amennyi a közösség versenyképességét előremozdítja, de ne sérüljenek nemzeti jogok, és ne terjeszkedjen túl az európai bürokrácia.
Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában abszurdnak nevezte, hogy Brüsszelben akarják megmondani, hogy Magyarországon milyen fák nőjenek, de említette a szabad pálinkafőzés jogát is, mint amelyet nemrég elkaszáltak Brüsszelben. Ez az a fajta szoros integráció, amely az Európai Egyesült Államok árnyékát vetíti előre, azt, amelyről Kövér László házelnök csak úgy beszélt, mint a demokrácia halála. Fontosnak nevezte Európa megújulását a miniszterelnök is, aki korábban ezért kérte arra a választópolgárokat, hogy ne szavazzanak azokra, akik egyfajta Európai Egyesült Államokban gondolkodva feláldoznák hazánk gazdasági és politikai önállóságát.
Nem mindegy, hogy olyan emberek ülnek-e az Európai Parlamentben, akik kiállnak Magyarország érdekei mellett, vagy nem állnak ki, és Brüsszelből próbálnak ártani az országnak, illetve „tollba mondanak Tavares-jelentéseket” – mondta. De beszélt arról is, hogy a konfliktusokat fel kell vállalni Brüsszellel, hiszen aki nem vállalja a vitát, az balek, az nem képes arra, hogy képviselje az országát.
Ismert, a kormány korábban nem csak a szabad pálinkafőzés vagy az akác, hanem a rezsicsökkentés és a devizahitelesek ügyében is felvette a kesztyűt Brüsszelben a magyar érdekek védelmében.
Ugyanakkor – ahogy Rogán Antal fogalmazott – nincs szükség a hazánkat stílusukkal lejárató radikálisokra sem. Ahogy Kovács Béla kémbotránya sem Magyarország hírnevét fogja öregbíteni Brüsszelben; vele kapcsolatban Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában azt mondta, hogy „eleget tudok, de higgye el, hogy nem minden tudás boldogít”.
A Jobbik egyébként egészen a legutóbbi időkig az Unióból való kilépést szorgalmazta, a miniszterelnök pedig korábban is óvta a választókat azoktól, akik „fejjel mennének a falnak”, és az Unióból való kilépést szorgalmazzák. Ismert, EU-csatlakozásunk a magyarok többsége szerint ugyanis inkább előnyökkel járt, ezt pedig független szakemberek számításai is alátámasztották – négy és félszer több forrást kaptunk Brüsszeltől, mint amennyit Magyarország befizetett a közös kasszába.
Ezzel kapcsolatban korábban Pelczné mutatott rá, hogy csak a fideszes és KDNP-s képviselők tettek azért, hogy a nemzeti érdek érvényesülni tudjon; ezt támasztja alá az is, hogy ők voltak a legaktívabbak az EP-ben például a név szerinti szavazásokon. Hiszen – ahogy Orbán Viktor utalt rá – hiába van távol Brüsszel, ott képesek megakasztani a fontos döntéseket; Ezért kell olyan politikusokat oda küldeni, akik kiállnak a magyarok érdekei mellett, és képesek tiszteletet kivívni az országnak.
Egyébként arra több politikus is rámutatott, hogy Magyarország most különösen nagy befolyásra tehet szert az Európai Parlamentben azáltal, ha sikerül az Európai Néppárt frakciójába minél több Fidesz–KDNP színeiben dolgozó képviselőt küldeni, hiszen a jobbközép értékelvű pártokat tömörítő frakció lesz várhatóan a legnagyobb, így legbefolyásosabb az Európai Parlamentben.
Ugyanakkor – bár a közvélemény-kutatások a keresztény-konzervatív erőket összefogó Néppárt fölényét jósolják a vasárnapi európai parlamenti voksoláson – a kampány az utolsó pillanatig tart, a verseny pedig szoros, ezért az is megtörténhet, hogy a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselői lesznek a mérleg nyelvei az új uniós testületben, rajtuk múlhat akár az Európai Bizottság elnökének a személye, vagy az, hogy például milyen szakpolitikai irányvonalakat szab a testület az unió egészének. Az pedig, hogy hány kormánypárti képviselő kerül be a testületbe, a most vasárnap voksoló magyar választópolgárokon múlik; ezért mondta azt Orbán Viktor csütörtökön, hogy az EP-választást nem lehet félvállról venni.
