A választás egyfordulós, a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok nyolc lista közül választhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz–KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt–PM, Demokratikus Koalíció.
Az ANY Biztonsági Nyomdában (korábban Állami Nyomda) már nyomtatják a szavazólapokat. A Nemzeti Választási Iroda arra számít, hogy a részvétel alacsony lesz és a 8 millió 53 ezer választópolgárnak kevesebb mint a fele megy el voksolni, ezért mindössze 7,8 millió szavazólapot nyomtatnak.
Orbán Viktor a szombati Fidesz-nagygyűlésen az EP-választásról szólva azt mondta: „ne engedjünk olyan képviselőket Brüsszelbe, akik akár így, akár úgy lejáratják Magyarországot. Ne engedjük Brüsszelbe a Tavares-jelentés tollba mondóit, nincs szükségünk meghunyászkodókra, olyanokra, akik feladják a magyar emberek érdekeit”.
A miniszterelnök úgy folytatta, olyanokat se engedjünk Brüsszelbe, akik „fejjel mennének a falnak”, akik azt mondják, Magyarország helye nem Európában van. „Három a magyar igazság, most jön a második”.
„Fájdalom, de ismét csatába kell mennünk, az ünneplés napjai itt és most, ebben a percben véget érnek. Ébresztőt kell fújnom! Két hét múlva választás” – hangoztatta.
A május 25-i szavazáson a választópolgárok valamivel több, mint tízezer hazai szavazókörben, valamint 97 külképviseleten személyesen szavazhatnak. A szavazókörökben a Nemzeti Választási Iroda vasárnapi adatai szerint 16 ezer pártdelegált segíti a szavazás lebonyolítását. Két héttel a szavazás előtt több mint 4400-an jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának.
Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással zajlik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik. Nem kaphat mandátumot az a lista, amelyik a voksoláson nem szerzi meg a szavazatok legalább 5 százalékát. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak a magyar EP-listákra, a névjegyzékbe vételre pénteken 16 óráig volt lehetőség. A Nemzeti Választási Iroda 107 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük a vasárnapi adatok szerint 7200-an jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 5500-an szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján.
Azok, akik nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak voksolni, május 23-án 16 óráig kérhetik átjelentkezésüket, eddig ezt 11 ezren tették meg. Öt évvel ezelőtt 25 ezren jelezték a szavazás előtt, hogy nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak voksolni.
