Letette miniszterelnöki esküjét a Parlamentben Orbán Viktor. A Fidesz elnökét 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében választotta ismét kormányfővé az Országgyűlés. A Jobbik, az MSZP és az Együtt–PM képviselői nemmel szavaztak, majd a szocialisták ki is vonultak az ülésteremből. A Gyurcsány-párt képviselői nem vettek részt a szavazáson. (Az eskütételről és a pártok reakcióiról itt olvashat bővebben.)
A miniszterelnök kinevezése után köszönetet mondott azoknak a választópolgároknak, akik április 6-án bizalmat szavaztak neki. Hangsúlyozta azonban, hogy nem fog elfeledkezni kötelességéről, és a teljes országot képviselni fogja. Úgy fogalmazott: „a kétharmados győzelem ellenére a háromharmad”, azaz minden magyar szolgálatára törekszik.
Az alapkérdések eldőltek, és a kormány politikája a nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd – folytatta beszédét a kormányfő. Orbán Viktor kiemelte: a másodszori megerősítés után nem vita az alaptörvény, az emberi méltóság tiszteletére épülő társadalomszervezés, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politika, nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság és a nemzetegyesítés politikája sem. A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták – jelentette ki Orbán Viktor. Rámutatott: ez a választás megerősítette a 2010-ben végrehajtott második rendszerváltást, hogy a magyar gazdaság spekuláció helyett munkára épüljön, a liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség eszméjét kövessék, a globális erők előtti behódolás helyett küzdjenek a nemzeti függetlenség megtartásáért, internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljék a gyermekeiket.
Az eseményről az mno.hu percről percre tudósított.
Orbán Viktor előtt Semjén Zsolt és Szájer József beszélt a Kossuth téren.
Orbán Viktor szélsőségesnek és veszélyesnek tekint minden olyan politikát, amely veszélyes a magyarokra. A miniszterelnök veszélyesnek és szélsőségesnek tekinti, ha valaki a bűnözők jogait az áldozatok jogai elé sorolja, az olyan gazdaságpolitikai javaslatokat, amelyek mellőzik az értelem és a józan ész elemi szabályait, és azt a politikát, hívja magát akár jobb-, akár baloldalinak, amely azért akar pénzt elvenni a dolgozó emberektől, hogy odaadja azoknak, akik bár munkaképesek, de nem akarnak dolgozni. Veszélyesnek és szélsőségesnek tekinti továbbá a magyar népre azt a politikát, amely az 1000 éves Magyarországot valamilyen Európai Egyesült Államok oltárán fel akarja áldozni, és idesorolta az unióból való kilépés programját is. Orbán Viktor azt ígérte, ezen jelenségek ellen következetesen, határozottan és kitartóan fel fog lépni.
A tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd a kormány Európa-politikáját – mondta Orbán. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország a NATO és az Európai Unió része, efelől kormányzásuk idején nem lesz kétség. Jelezte ugyanakkor, hogy az ország ezen szövetségekben tag, nem pedig túsz, Magyarországnak megvannak a saját javaslatai, „senki nem várhatja el tőlünk, hogy némának tettessük magunkat”. Azt „sem várhatja el tőlünk senki, hogy tökfilkónak tettessük magunkat, akinek nincs egyetlen épkézláb gondolata arról, mit kell, kellene tennünk” – fogalmazott. Kifejtette: kormánya nem akar bevándorlást támogató politikát, ehelyett szorgalmazza a gyermekvállalás segítését, a népességfogyás természetes úton való megfordítását, továbbá visszautasítja a házasság és a család relativizálását. Orbán Viktor ismét sürgette a radikális, gyors energiaár-csökkentést Európában.
A gazdaságpolitikai kapcsolatok kerülnek a külpolitika középpontjába, valamint a markáns nemzetpolitika – mondta Orbán Viktor. Hozzátette: a Kárpát-medencei magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Mint mondta, mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete. A gazdaságpolitikáról szólva közölte: folytatódik a keleti nyitás politikája, és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében. „Magyarország középre tart, Európa közepére” – jelentette ki, hangsúlyosan szólva a középosztály, a magyarok nagy többségének felemeléséről.
Beszéde végén feltette a kérdést: hova érhet el Magyarország négy év alatt? Válasza szerint „messzire és magasra juthatunk. Most itt az esély, hogy hátrahagyjuk mindazt, ami lehúzott bennünket”: a nagy közös és egyéni adósságot, a nem, vagy csak félig használható tudást, a csak papíron megszerzett szakképesítést, a kibírhatatlan rezsiköltségeket, a mindennapi élet kiszolgáltatottságát. Elérhető lesz a biztonság, a munkahely, az otthon, és megszerezhető lesz a jó képzettség, a minőségi tudás – sorolta.
„Szeretnék jól szolgálni, szeretnék jó miniszterelnöke lenni ennek a különös, egyedi, tehetséges, de sokat szenvedett népnek, ennek a bátor, leleményes, lovagias és iparkodó nemzetnek. Szeretném, ha nem kellene több áldozatot hoznia, hiszen így is mértéken felül kellett szenvednie annyi évszázadon keresztül” – zárta szavait Orbán Viktor, majd kormánypárti képviselőtársaival közösen a Kossuth Lajos térre, a Fidesz–KDNP nagygyűlésére vonult a Parlamentből.
A Kossuth téri nagygyűlésen elmondott beszédében a miniszterelnök úgy fogalmazott: az európai parlamenti választáson újra meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyesek Magyarország érdekeire. Hozzátette, „az ördög sohasem alszik”, akiknek itthon nem sikerült elgáncsolni Magyarország megújítását, azok most Brüsszelben próbálják elgáncsolni, ugyanúgy, ahogy eddig tették. „Fájdalom, de ismét csatába kell mennünk, az ünneplés napjai itt és most, ebben a percben véget érnek. Ébresztőt kell fújnom! Két hét múlva választás” – hangoztatta Orbán Viktor. Nagy ívű korszak körvonalai bontakoznak ki Magyarország előtt, de valósággá csak akkor tehetjük, ha minden egyes küzdelmet megvívunk – tette hozzá.
A kormányfő szerint „a bukott baloldal” mindig kész arra, hogy Magyarország ellen uszítsa az újságírókat, az uniós intézményeket, a bankokat, a kartelleket és a multikat. Készek arra, hogy Tavares-jelentéseket írjanak és hazugságokat terjesszenek Magyarországról – jegyezte meg.
Orbán Viktor azt mondta: „ne engedjünk olyan képviselőket Brüsszelbe, akik akár így, akár úgy lejáratják Magyarországot. Ne engedjük Brüsszelbe a Tavares-jelentés tollba mondóit, nincs szükségünk meghunyászkodókra, olyanokra, akik feladják a magyar emberek érdekeit”. A politikus úgy folytatta, olyanokat se engedjünk Brüsszelbe, akik „fejjel mennének a falnak”, akik azt mondják, Magyarország helye nem Európában van.
Az európai választáson hangosan és határozottan meg kell üzennünk Brüsszelbe: tiszteletet a magyaroknak – jelentette ki. Mint mondta: küldjünk olyan képviselőket Brüsszelbe, akik tudják, mit akarnak valójában a magyarok, „olyanokat, akik nemcsak azt tudják, hogy gyáva népnek nincs hazája, de azt is tudják, hogy a bátornak van”. Úgy folytatta: olyanokat, akik becsülettel, férfiasan és alázattal fogják szolgálni Magyarországot, akikkel közösen a következő négy évben a magyar kormány itthonról és ők kint Brüsszelben, „kivívjuk a tiszteletet a magyaroknak a világban és itthon egyaránt”.
A miniszterelnök köszönetet mondott a jelenlévőknek, akiknek támogatása nélkül, mint mondta, nem tudták volna végigcsinálni az elmúlt négy évet. Mint fogalmazott, a tanulság egyszerű és világos: nincs nagyobb erő az egységnél. Úgy folytatta, a közös erő lehetetlennek látszó akadályokkal is megbirkózik, az a nép, amely összeadja az erejét, korábban mozdíthatatlannak hitt sziklákat is elgörgethet az útjából. Hozzátette: ezt a magyarok a 2010-es és a 2014-es sikerből tanulhatták meg.
Véleménye szerint Magyarország rendszerváltást követő két évtizede is azzal telt, hogy oly sokan megpróbáltak bennünket eltéríteni céljainktól. „El akarták velünk hitetni, hogy nekünk, magyaroknak úgysem sikerülhet. Megpróbáltak minket lebeszélni arról, hogy a saját kezünkbe vegyük a sorsunkat és a saját történelmünket magunk irányítsuk” – fogalmazott. Azt akarták, hogy a történelem irányítsa a jellemünket – folytatta –, és ne a jellemünk a történelmet. Orbán Viktor szerint az eredmény nem is lehetett más, mint „egy helyben topogás, kiábrándultság és leszegett fej”.
Közölte, az elmúlt négy évben valóban forradalom történt az országban, nem az utcákon, tereken, hanem a lelkekben, nem karddal és vérrel, hanem szívvel és hittel vívták. A fideszes politikus szerint létrejött egy lelki egyetértés a magyarok, a határon inneni és túli, sőt bal- és jobboldali emberek között. „Hinni kezdtünk önmagukban és egymásban, összeadtuk az erőnket, és megmozdítottuk a mozdíthatatlannak látszó kősziklákat. Legyűrtük a múltunkat, végleg lezártuk a posztkommunizmus éveit és legyőztük a kishitűséget és a megalkuvást” – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor azt mondta, lehetetlennek tűnt, de együtt sikerült, hogy négy év alatt a csőd széléről visszahozzák Magyarországot, hogy „visszaemeljük Európa fejlődő és elismert országai közé”. „Legyőztük a nekünk úgysem sikerülhet mentalitást és végre felemeltük a fejünket” – értékelt. Hozzátette, hogy lehetetlennek tűnt, hogy visszaszerezzék Magyarország tekintélyét, amit „a baloldal oly csúnyán megtépázott”, de ma már számolni kell az országgal, Magyarország ismét elfoglalhatja helyét a megbecsült országok között.
„Három a magyar igazság, most jön a második. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” – zárta szavait a miniszterelnök.
A nagygyűlésre a rádió gyermekkórusának előadása alatt Orbán Viktor vezetésével vonult ki a Fidesz és a KDNP országgyűlési frakciója, illetve EP-képviselői a Parlament főkapuján. A kormányfőt folyamatos taps és Viktor! Viktor! kiáltás fogadta. A Kossuth téren egybegyűlt tömegben sok magyar zászlót lehetett látni, de volt, aki székely, illetve legalább egy szimpatizáns, aki lengyel lobogóval érkezett. Sokan tartottak Fidesz feliratú táblákat, amelyeknek a másik oldalán vagy az EP-választás időpontjára utaló május 25., vagy a Szavazz feliratot lehetett olvasni.
A táblák és a zászlók felirata alapján többek között Rákosszentmihályról, Kőbányáról, Ferencvárosból, Kispestről, Óbudáról, Debrecenből, Pécsről, Kiskunlacházáról, Kiskunfélegyházáról és Vácrátótról is érkeztek szimpatizánsok.
