Harmadszor választhatják miniszterelnökké szombat délután Orbán Viktort, az április 6-i voksoláson elsöprő győzelmet arató Fidesz elnökét.
Az Országgyűlés a szombati ülésén kizárólag a miniszterelnök beiktatásával foglalkozik. Ennek értelmében a még csütörtökön javasolt napirend alapján délután három órakor a kormányfő megválasztásával kezdődik, majd az ünnepélyes eskütétellel folytatódik az ülés. A kormányfő személyéről vita nélkül döntenek a képviselők, és a frakciók vezérszónokai sem hallatják majd hangjukat. Az esküt a Himnusz követi, majd a megválasztott miniszterelnök felszólal.
A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg, az eredményes döntéshez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. Áder János Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnököt javasolta kormányfővé választani. A kormányfő a megválasztásával hivatalba is lép.
A Gyurcsány-párt bojkottálja a miniszterelnök-választást. Indoklásuk szerint azért, mert ma kizárólag ez az egy személyi döntés van napirenden, a megalakuló kormány programjáról az új szabályok értelmében nem mond véleményt az Országgyűlés.
A nagyobbik kormánypárt az események apropóján a megújult Kossuth térre szervezett nagygyűlést, ahol beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője is. A szónoklatok fő témája a május 25-i uniós választás lesz.
A Fidesz a rendezvényre több tízezer embert vár, mivel – ahogy Rogán Antal frakcióvezető fogalmazott – „a miniszterelnök megválasztása a demokrácia fontos ünnepe”. A térre érkező szimpatizánsok az oda kihelyezett kivetítőn követhetik a parlamentben zajló eseményeket: Orbán Viktor kormányfői eskütételét és a plénum előtt elmondott beszédét.
„Három órára várjuk az érdeklődőket, szimpatizánsokat, szurkolókat a Kossuth térre, ahol kivetítőn követhetik nyomon a parlamentben folyó eseményeket, a választást, az eskütételt, és az azt követő beszédet. Ezután a megválasztott miniszterelnök és a Fidesz–KDNP-frakció tagjai a Kossuth térre mennek. Ott lesz egy színpad, a parlamenti lépcső környékén fogunk állni. Beszédet mond majd Orbán Viktor miniszterelnök” – mondta a Hír TV-ben Nyitrai Zsolt, a Fidesz társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója.
A Fidesz–KDNP-pártszövetség az április 6-án megtartott országgyűlési választásokon 2010 után újra kétharmados parlamenti többséget szerzett. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója akkor úgy fogalmazott: a kormánypártok ezzel egyértelmű felhatalmazást kaptak a megkezdett munka folytatására, az ország talpra állítására. Hogy mi is vezetett a kormánypártok kétharmados győzelméhez, azt itt elemezte az MNO.
A voksolás eredménye alapján a mandátumot szerzett képviselők és a nemzetiségi szószólók április 30-án vették át megbízólevelüket.
Május 6-án aztán megalakult az új Országgyűlés azzal, hogy a képviselők a Ház alakuló ülésén letették az esküt. Megalakultak a frakciók is, a Fidesz 117 fős képviselőcsoportját Rogán Antal, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 29 fős frakcióját Mesterházy Attila, a Jobbik 23 fős frakcióját Vona Gábor, míg az LMP 5 fős frakcióját Schiffer András vezeti. A Demokratikus Koalíció és az Együtt–PM 4-4 politikusa, valamint Fodor Gábor függetlenként ült be a parlamentbe.
Áder János államfő keddi beszédében azt mondta, az országgyűlési választás eredménye arra kell, hogy intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát. „A népakarat egyértelmű kinyilvánítása arra kell, hogy intse az itt ülő pártok képviselőit, hogy a szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehová sem vezet” – fogalmazott, hozzátéve: a magyar polgárokat e helyett sokkal inkább az a kérdés érdekli, miként tehetjük jobbá közös életünket.
Nem a szélsőségek – sem a bal, sem a jobb –, hanem a közép kapott felhatalmazást a folytatásra, „a középnek van parlamenti kétharmada” – ezt már Orbán Viktor kormányfő mondta május 8-án Berlinben, a WDR német regionális közszolgálati műsorszóró társaság Europa Forum című konferenciáján. A miniszterelnök a sikereket értékelve rámutatott, Magyarországon az európai együttműködésre, az emberi méltóságra, a gazdasági ésszerűségre épülő politika magas gátakat húzott, ezért stabil Magyarország. „Nem azt mondom, hogy amit Közép-Európa és azon belül Magyarország csinál, azt érdemes követni másoknak. ( ) De azt azért állítom, hogy az, ami Közép-Európában és azon belül Magyarországon történik, érdemes a tanulmányozásra” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
