Az új Országgyűlés alakuló ülését május 6-ra, keddre hívta össze Áder János köztársasági elnök. Az ülésen várhatóan beszámol majd a választásról Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke és Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke.
A Kúria hétfőn érdemi vizsgálat nélkül elutasította az országos listás mandátumok megállapításáról szóló NVB-határozat elleni második jogorvoslati kérelmet is, ez pedig azt jelenti, hogy további jogorvoslatnak már nincs helye, és ezzel az utolsó, még folyamatban lévő jogorvoslat is lezárult, az áprilisi választás eredménye pedig jogerőssé vált.
Az április 6-i választás egyéni választókerületi eredményei a jogorvoslatok lezárultával váltak jogerőssé, utolsóként – múlt héten szerdán – a budapesti 15-ös egyéni választókerület eredménye, ott az NVB és a Kúria is újraszámolta a szavazatok egy részét.
Az egyéni választókerületi eredmények jogerőssé válása után, múlt szerdán az NVB megállapította a választás országos listás eredményét, azaz hogy az egyes országos listák hány mandátumra jogosultak és hogy az országos listákról mely jelöltek jutottak mandátumhoz.
Az NVB határozata ellen három napon belül lehetett jogorvoslatot benyújtani, a törvényes határidőn belül – szombat 16 óráig – két bírósági felülvizsgálati kérelem érkezett az NVB-határozat ellen a Kúriára.
Az egyiket – az Együtt–PM szövetségnek a győzteskompenzáció miatt benyújtott jogorvoslati kérelmét – még szombaton érdemi vizsgálat nélkül elutasította a Kúria. A másik egy magánszemély bírósági felülvizsgálati kérelme volt, ezt hétfőn a Kúria ugyancsak érdemi vizsgálat nélkül elutasította, mivel nem volt jogi képviselője, holott a bírósági felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező.
Az NVB országos listás eredményt megállapító határozata tehát jogerőre emelkedett. Ez egyben azt is jelenti, hogy az eredménymegállapításhoz kapcsolódó valamennyi döntés jogerőssé vált, azaz kialakult a választás jogerős végeredménye.
A már lezárult választással, illetve az arra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban alkotmányjogi panasszal élhetnek azok, akik valamennyi jogorvoslati utat bejártak, ám ez a választás jogerős eredményét már nem érintheti.
Az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak április12-i összesítése után kiderült, 2010 után újra kétharmados parlamenti többséget szerzett a Fidesz–KDNP az április 6-i országgyűlési választáson. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója szerint a kormánypártok ezzel egyértelmű felhatalmazást kaptak a megkezdett munka folytatására, az ország talpra állítására.
A Fidesz szerint Bajnai Gordon, az Együtt–PM szövetség vezetője és a bukott baloldal különböző trükkökkel, kétségbeesetten próbálja megkérdőjelezni a magyar választók egyértelmű akaratát. A közleményben arra reagáltak, hogy az Együtt–PM Szövetség közölte, miután a Kúria elutasította felülvizsgálati kérelmüket, panaszt nyújtanak be az Alkotmánybírósághoz, hogy elérjék az országgyűlési választás eredményének számításánál alkalmazott győzteskompenzáció eltörlését.
