Mit gondol, hitelképes vagy sem? – néhány fontos dolgot érdemes tudni

Nincsenek könnyű helyzetben azok a hiteligénylők, akik arra keresik a választ, hogy hitelképesnek számítanak-e, és ha igen, akkor mekkora, illetve milyen kamatozású hitelösszeg felvételére lehetnek képesek.

Fotó: Béres Attila

Ügyfélként előzetesen nem lehet tudni, hogy az a bank, amelynél a hiteligénylésünket leadtuk, egészen pontosan milyen önálló szabályok szerint állapítja meg, hogy számára hitelképesnek minősülünk-e. Ugyanakkor, ha bizonyos objektív feltételeknek megfelelünk, akkor alapvetően nem érhet minket túl nagy meglepetés, illetve némi odafigyeléssel mi magunk is képesek vagyunk javítani a hitelképességünkön – írta a Bank360 reggeli elemzésében.

 

Összegzését úgy kezdi: az igazolt, rendszeres havi jövedelem alapvető feltétel, ami természetesen minél magasabb, annál jobb. A bankok jellemzően nem hiteleznek olyan személyt, aki még próbaidőn van a munkahelyén, ahogy a vállalkozóknál is elvárják, hogy legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel rendelkezzenek.

A jövedelem nagysága mellett rendkívül fontos, hogy a lehető legkevesebb egyéb hitele legyen az igénylőnek. A bankok kötelesek megvizsgálni, hogy a jövedelem mekkora részét teszi ki a havi törlesztőrészlet – minél alacsonyabb ez az arány, annál nagyobb eséllyel kaphatunk hitelt. Amennyiben egy korábbi hitel miatt túl magas a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM), úgy lehetőség szerint érdemes az igénylés előtt visszafizetni a korábbi hitelt, hiteleket. 

A hitelkártyáknak, folyószámla-hitelkereteknek, bár nincs fix havi törlesztőjük, azok is beleszámítanak a JTM-be – ilyenkor a rendelkezésünkre álló hitelkeret 5 százalékával számolnak a hitelintézetek, mint fix törlesztővel.

Ez akkor is igaz, ha egyébként sosem használjuk a hitelkeretet, szóval ha nincs rá szükségünk, és emiatt túl magas lenne a JTM-értékünk, úgy érdemes megszüntetni ezeket a szerződéseket, nehogy ezen csússzon el a hitelfelvétel.

Jelzáloghitel esetében alapvető fontosságú a hitelösszegnek a fedezetként szolgáló ingatlan értékéhez viszonyított aránya (hitelfedezeti mutató, HFM). A jegybanki főszabály szerint a megvásárolni kívánt ingatlant forgalmi értékének a 80 százalékáig (elsőlakás-vásárlók esetében 90 százalékig) lehet hitelezni, bár sok bank ennél nagyobb arányú önerő felmutatását várja el. Minél alacsonyabb tehát a hitelfedezeti mutatónk, annál nagyobb eséllyel kapjuk meg a hitelt.

Értelemszerűen rontja az igénylő megítélését, ha egy korábbi hitelügyletben már volt késedelmes törlesztésünk. A hitellel rendelkező ügyfelek adatai felkerülnek a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adóslistájára, amelynek segítségével a hitelintézetek ellenőrizhetik, hogy van-e már hitele a náluk hitelt igénylő ügyfélnek. 

Amennyiben az adós rendben fizeti a hiteleit, úgy a KHR-ben szereplő esetleges korábbi hitelek csak akkor jelenthetnek gondot, ha a régi és az új hitelek együttes törlesztőjének aránya túlságosan magas lenne az ügyfél jövedelméhez képest.

Késedelmes ügylet esetén már más a helyzet, ekkor ugyanis az adós úgynevezett negatív adóslistára kerül. Az ilyen ügyfeleket egyetlen hitelintézet sem fogja finanszírozni, ráadásul, ha az adós rendezi is a problémás hitelét, a rendezést követően további egy évig még szerepel a KHR passzív adóslistáján.

Amennyiben hiteligénylőként tudjuk magunkról, hogy passzív státuszunk van a KHR-ben – írja a Bank360 –, úgy kár is belevágni a hiteligénylésbe – amíg a listán szerepel a nevünk, addig nincs esélyünk újabb hitelt felvenni. 

Ugyancsak problémás lehet, ha fizetjük a hiteleinket, de a bank azt látja, hogy valamiért rövid időn belül több hitelt is felvettünk – fogalmaz az elemzés. Ezt azt sugallhatja, hogy nem tudatosan intézzük pénzügyeinket, és jó eséllyel nem kapunk újabb hitelt. Hitelfelvételkor a hitelintézetek megvizsgálják a számlakivonatainkat is, így érdemes arra is odafigyelni, hogy azok alapján is fegyelmezett, pénzügyileg tudatos ügyfélnek tűnjünk. Sok bank nem szereti, ha az ügyfél rendszeresen költ mondjuk szerencsejátékra, de a nehezen megfogható tranzakciók is gyanúra adhatnak okot. 

Ugyancsak negatívan befolyásolhatja a hitelkérelmet, ha a bank azt látja, hogy valamilyen szolgáltató felé csak késve, rendszertelenül fizetjük a tartozásainkat, kötelezettségeinket. Érdemes tehát minden tartozásunkat időben rendezni, ideértve a közüzemi számlákat is.

Sajnálatos módon egy alkalmazotti bérből élő személy esetében az is kockázati tényezőnek számít, ha az őt alkalmazó cég tűnik pénzügyileg kockázatosnak. A hitelintézetek ugyanis nemcsak a magánszemélyt vizsgálják, hanem a jövedelme forrását is. Ha azt látják, hogy az ügyfél munkáltatója tartósan veszteséges, vagy mondjuk végrehajtás, inkasszó alatt áll a cég, akkor könnyen lehet, hogy ennek a hiteligénylő issza meg a levét. Ez igazságtalannak tűnhet, hiszen még az is elképzelhető, hogy a cég rossz teljesítményével a hiteligénylő nincs is tisztában, ugyanakkor a bank szempontjából teljesen logikus, hogy nem akar olyan ügyfelet finanszírozni, akinek ingatag lábakon áll a munkahelye.