A bűnözés a mindennapi élet része lett Brüsszelben – exkluzív interjú a belga főváros összeomló közbiztonságáról

Egy antwerpeni főbíró szerint Belgiumban maffiaszerű struktúrák épültek ki, és az ország a kábítószer-kereskedelem miatt „narkóállammá” válik. Peter Caddle, a Danube Institute vendégkutatója – aki korábban Brüsszelben dolgozott újságíróként – a lapunknak adott interjúban arról beszélt, hogy a megfelelő rendőri jelenlét hiánya és az igazságszolgáltatás kapacitásproblémái miatt a bűnözés a mindennapok része lett, a no-go zónák egyre közelebb kerülnek a belvároshoz, és őt magát is megpróbálták késsel kirabolni a metrón.

Összecsapás a rendőrökkel Brüsszelben Fotó: MARIUS BURGELMAN Forrás: BELGA MAG

A Politico cikke szerint Belgiumban olyan mértéket öltött a kábítószer-kereskedelem, hogy az már a jogállamiságot fenyegeti. Egy antwerpeni vizsgálóbíró névtelen, hétfőn közzétett levelében sürgős segítséget kér a szövetségi kormánytól, és azt írja: „Ami ma a kerületünkben és azon túl történik, az már nem klasszikus bűnügyi probléma. Egy szervezett fenyegetéssel nézünk szembe, amely aláássa intézményeinket.” 

Rohamrendőrök letartóztatnak egy tüntetőt Belgiumban, Brüsszelben (Fotó: AFP)

A bíró szerint „kiterjedt maffiaszerű struktúrák vertek gyökeret”, párhuzamos hatalommá válva, s ez már a rendőrséget és az igazságszolgáltatást is kihívás elé állítja. 

A helyzetben kulcsszerepe van Antwerpen hatalmas kikötőjének, amely kapu az illegális drogok számára Belgiumba és tágabb értelemben Európába.

Brüsszelben idén több mint hatvan kábítószerrel összefüggő lövöldözés történt. A belügyminiszter katonák utcára vezénylését is kilátásba helyezte, és a kormány döntött a főváros hat rendőri zónájának 2027-től esedékes összevonásáról. 

A bíró úgy látja: az illegális kereskedelem, a korrupció és az erőszak egyszerre van jelen – a pénzmosó hálózatok felverik az ingatlanárakat, a korrupció beszivárog az állami intézményekbe, és „egy bombával vagy háborús fegyverekkel elkövetett támadáshoz (…) még csak a dark webre sem kell menni; elég egy Snapchat-fiók”.

A bűnözés már a mindennapok része

Peter Caddle újságíróként az elmúlt években Brüsszelben dolgozott; jelenleg a Danube Institute vendégkutatója és a Hungarian Conservative munkatársa. Elmondása szerint már 2023-as érkezésekor is súlyos volt a helyzet, és a problémák gyökerét a megfelelő rendőri jelenlét hiányában, valamint az igazságszolgáltatás kapacitásproblémáiban látja. Úgy tapasztalta, hogy a közbiztonság romlása immár széles társadalmi érzékeléssé vált, és a korábban „védettebb” környékek száma is fogy.

A probléma gyökere a rendőri jelenlét hiánya a városban. Ez nemcsak a bűnözéshez való túlságosan engedékeny hozzáállás miatt van, hanem azért is, mert az igazságszolgáltatási rendszer erőforrásai is nagyon alacsonyak. Vagyis a kisebb bűncselekmények elkövetői ugyan bíróság elé kerülnek, de a forráshiány miatt nem ítélik el őket, és nem kerülnek börtönbe

– kezdte lapunknak a Brussel Signals nevű belga lap volt főszerkesztő-helyettese. Hozzátette, sok tényező hozzájárult ehhez a helyzethez, ami mostanra olyannyira súlyossá vált, hogy egyszerűen nem lehet többé figyelmen kívül hagyni. Mint mondta, a bűnözés már a mindennapi élet része, és egyre kevesebb olyan városrész marad, amit még nem érintenek a lövöldözések.

Peter Caddle úgy fogalmazott, Brüsszelben azzal szembesült, hogy alapvető belga és európai szabályokat sem alkalmaznak következetesen bizonyos városrészekben. Szerinte beszédes, hogy bizonyos éttermekben, bárokban nyíltan szegik meg a dohányzási szabályokat, és a nyílt drogkereskedelem is „mindennapos”.

A város bizonyos területein az alapvető belga és európai törvényeket egyszerűen nem alkalmazzák, de számomra az volt a legmegdöbbentőbb, hogy ilyen nyíltan és következmények nélkül szegik meg a törvényeket éttermek és vendéglátóhelyek, vagyis hivatalosan működő vállalkozások. Brüsszelben – attól függően, melyik városrészben jár az ember – mindez teljesen nyíltan történik, mindenféle jogi következménytől való félelem nélkül

– magyarázta.

A no-go zónák témájáról szólva úgy látja, a Molenbeek városrész mellett több környéken informális hálózatok tartják kézben a rendet, sokszor etnikai alapon szerveződve, és ezek a helyi vezetők nemritkán nagyobb befolyással bírnak, mint a hivatalos önkormányzati szereplők. A működés időnként rendezett környezetet eredményez, de etnikai konfliktus esetén gyorsan felszínre tör a feszültség.

„Gyakori, hogy egy adott etnikai csoport uralja az adott környéket, és gyakorlatilag ők a de facto rendfenntartók. A barátaimmal például láttunk egy esetet, amikor valószínűleg kurd férfiakat üldöztek az utcán, miközben a támadók „Allah Akbar!”-t kiabáltak.”

Caddle szerint az „EU-intézményi buborék” elszigetelten él a problémáktól: a döntéshozók ritkán szembesülnek a periferikus városrészek valóságával, miközben számukra a digitális szabályozás (DSA, DMA, „European Democracy Shield”) fontosabb ügynek tűnik.

„Az európai »buborékban« élők, akik ezeket a szabályozásokat hozzák, soha nem járnak ki ezekre a területekre. Hozzájuk a telefon képernyője közelebb áll, mint a saját városuk kevésbé tehetős lakói, ezért az olyan ügyeket, mint a digitális szolgáltatásokról vagy a digitális piacokról szóló uniós szabályozás, sokkal fontosabbnak érzik, mint a körülöttük lévő valós problémákat” – hangúlyozta a kutató.

The center of the EU has already collapsed into criminality ala Moscow in the 1990s. I don’t think most Westerners are ready to wake up to how extensive the coming unravelling will be - or how fast it will happen. See you on the other side. 🫡 pic.twitter.com/jlQONAsYC3

— Philip Pilkington (@philippilk) October 27, 2025

Személyes élménye is volt: egy, feltehetően bedrogozott támadó késsel próbálta kirabolni egy metróaluljáróban. Úgy látja, a hasonló esetek elterjedtek, különösen a pályaudvarok környékén, és a rendőri állomány nincs megfelelően felszerelve a helyzet kezelésére.

„Gyakorlatilag minden barátommal történt már hasonló. Az én támadóm valószínűleg be volt drogozva, a metró aluljárójában történt az eset. Szerencsés voltam, nem sérültem meg, el tudtam menekülni. A rendőrök rendesek, de egyszerűen nincsenek felkészítve. Sem eszköz, sem kapacitás nincs a kezükben ahhoz, hogy megbirkózzanak a bűnözés szintjével. Sajnos ismerek olyanokat, akik maradandó sérülést szenvedtek. A bűnözés a mindennapi élet része lett, különösen a vasútállomások környékén, és sem politikai akarat, sem képesség nincs arra, hogy ezzel ténylegesen foglalkozzanak” – foglalta össze.

Végül az adózási és közigazgatási tapasztalatairól beszélt: a magas terhek mellett szerinte gyenge a szolgáltatási színvonal, ami a „buborékon” kívül élők számára megalázó életérzéssé válhat. Budapesten ezzel szemben jobb életminőséget tapasztal és biztonságot.

„Az adók rendkívül magasak Belgiumban, a bürokrácia nehézkes, miközben az ember nem kap érte cserébe megfelelő közszolgáltatásokat. Ha valaki akár csak részben is a „buborékon” kívül él, az élet Brüsszelben megalázó tud lenni. Amióta Budapesten élek, sokkal jobb az életminőségem. Alapvetően biztonság van, és sosem hallottam olyat, hogy valakit kiraboltak volna a belvárosban.”

An Antwerp-based judge has written a damning letter to the Justice Committee about the emergence of a ‘narco state’ in Belgium, a country that is becoming synonymous with “dark money, corruption and violence”. https://t.co/CRj8UJDHAV

— Brussels Signal (@brusselssignal) October 27, 2025

Borítókép: Összecsapás a rendőrökkel Brüsszelben (Fotó: AFP)