Brüsszel városa az utóbbi években komoly kihívásokkal néz szembe a droghelyzet súlyosbodása miatt – hívta fel a figyelmet a Drogkutató Intézet (DKI). Szerintük ez azzal indokolható, hogy a belga főváros egyre inkább a nemzetközi drogkereskedelem egyik európai csomópontjává vált, ahol bizonyos városrészekben a szervezett bűnözés, a kábítószer-kereskedelem, valamint az ezekhez kapcsolódó erőszakos bűncselekmények határozzák meg a mindennapokat. A hatóságok, politikai döntéshozók és civil szervezetek próbálják ugyan kezelni a helyzetet, de az intézkedések sokszor koordinálatlanok, következetlenek és nem ritkán kontraproduktívak.
A liberális politika vezetett az erőszakos drogbűncselekményekhez
A legaggasztóbb változások közé tartozik a drogkereskedelemhez köthető erőszakos cselekmények drasztikus növekedése. 2025 elején például több olyan incidens történt Brüsszel belső kerületeiben, ahol fegyveres összetűzések, sőt halálos kimenetelű leszámolások is zajlottak a nyílt utcán. Ezek az
események egyértelműen a rivális drogbandák közötti harcokhoz köthetők, amelyeket részben a kokainpiac feletti kontrollért folytatnak. A belga hatóságok 2024 végén egy nagyszabású művelet eredményeként több mint száz főt ítéltek el kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények miatt, miután sikerült feltörni a Sky ECC nevű titkosított üzenetküldő rendszert, amelyet a bűnszervezetek világszerte használtak. Ez az akció jól példázza, hogy a drogkereskedelem nem csupán utcai árusításból áll, hanem egy globális, kifinomult, digitális hálózatokon alapuló tevékenység, amely Brüsszelben is komoly lábnyomot hagyott.
A kialakult helyzet hátterében részben az a liberális szemléletmód áll, amely a drogfogyasztást elsősorban egészségügyi és társadalmi problémának tekinti, nem pedig jogi kérdésnek
– mutatott rá a DKI.
Jó példa erre a GATE nevű drogfogyasztási központ megnyitása 2022-ben, amely Európában egyre elterjedtebb „biztonságos fogyasztási szobaként” funkcionál. Az ilyen központok célja, hogy a szerhasználók kontrollált körülmények között fogyaszthassák el az anyagot, így csökkentve a túladagolás és a fertőzések kockázatát, valamint a közterületeken való droghasználat gyakoriságát. Ugyanakkor sokan bírálják az ilyen intézkedéseket, mivel szerintük ezek a központok nem a drogfogyasztás csökkentését, hanem annak normalizálását segítik elő, továbbá azt a látszatot kelthetik, hogy az állam részéről a szerhasználat bizonyos formája elfogadott, sőt támogatott, amely különösen a fiatalok számára lehet félrevezető.
A magyar kormány a drogbűnözők gyengítésén dolgozik
Brüsszel példája jól rávilágít arra, hogy ha a dekriminalizáció vagy liberalizáció nincs megfelelő társadalmi, egészségügyi és bűnüldözési háttérrel megtámogatva, akkor az nem csupán kudarcot vallhat, de kifejezetten veszélyes helyzeteket is teremthet. Magyarország jelenlegi drogpolitikája alapvetően elutasítja a dekriminalizációt, és a drogokkal kapcsolatos visszaéléseket továbbra is büntetőjogi eszközökkel kezeli. A jogszabályok egyértelműek: még kis mennyiségű kábítószer birtoklása is büntetőeljárást vonhat maga után, ugyanakkor létezik az úgynevezett „elterelés” intézménye, amely lehetővé teszi, hogy az első alkalommal elkövetők alternatív úton, például drogprevenciós foglalkozásokon vagy rehabilitációs programokon keresztül kerüljenek ki a rendszerből.
A magyar társadalom többsége támogatja ezt a megközelítést, különösen a bűnözéssel és szervezett drogkereskedelemmel kapcsolatban.
A kormányzat legutóbbi törekvései közé tartozik az is, hogy a drogkereskedők és -terjesztők vagyonát elkobozzák, és azt a drogmegelőzés, felvilágosítás és egészségügyi rehabilitáció céljára fordítsák.
Ezzel a lépéssel egyszerre gyengítik meg a bűnszervezetek anyagi bázisát, és erősítik a társadalmi ellenálló képességet.
Mindezek alapján jól látható, hogy a drogpolitika nem lehet önmagában liberális, hanem a társadalmi realitásokhoz igazodva, következetes, szigorúan végrehajtott, de humánus szemléletű stratégiát kell követnie. Magyarország példája azt mutatja, hogy a szigor és a prevenció együttes alkalmazása képes lehet megakadályozni, hogy olyan súlyos helyzet alakuljon ki, mint Brüsszelben, ahol a drogfogyasztás és a drogkereskedelem egyre nagyobb közbiztonsági és társadalmi problémává vált – vélekedett a DKI.
