A magyar kormány a drogbűnözők gyengítésén dolgozik
Brüsszel példája jól rávilágít arra, hogy ha a dekriminalizáció vagy liberalizáció nincs megfelelő társadalmi, egészségügyi és bűnüldözési háttérrel megtámogatva, akkor az nem csupán kudarcot vallhat, de kifejezetten veszélyes helyzeteket is teremthet. Magyarország jelenlegi drogpolitikája alapvetően elutasítja a dekriminalizációt, és a drogokkal kapcsolatos visszaéléseket továbbra is büntetőjogi eszközökkel kezeli. A jogszabályok egyértelműek: még kis mennyiségű kábítószer birtoklása is büntetőeljárást vonhat maga után, ugyanakkor létezik az úgynevezett „elterelés” intézménye, amely lehetővé teszi, hogy az első alkalommal elkövetők alternatív úton, például drogprevenciós foglalkozásokon vagy rehabilitációs programokon keresztül kerüljenek ki a rendszerből.
A magyar társadalom többsége támogatja ezt a megközelítést, különösen a bűnözéssel és szervezett drogkereskedelemmel kapcsolatban.
A kormányzat legutóbbi törekvései közé tartozik az is, hogy a drogkereskedők és -terjesztők vagyonát elkobozzák, és azt a drogmegelőzés, felvilágosítás és egészségügyi rehabilitáció céljára fordítsák.
Ezzel a lépéssel egyszerre gyengítik meg a bűnszervezetek anyagi bázisát, és erősítik a társadalmi ellenálló képességet.
Mindezek alapján jól látható, hogy a drogpolitika nem lehet önmagában liberális, hanem a társadalmi realitásokhoz igazodva, következetes, szigorúan végrehajtott, de humánus szemléletű stratégiát kell követnie. Magyarország példája azt mutatja, hogy a szigor és a prevenció együttes alkalmazása képes lehet megakadályozni, hogy olyan súlyos helyzet alakuljon ki, mint Brüsszelben, ahol a drogfogyasztás és a drogkereskedelem egyre nagyobb közbiztonsági és társadalmi problémává vált – vélekedett a DKI.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!