A ZDF televíziónak adott interjúban így indokolta a felvetést: „Végre gondoskodni kell arról, hogy mindenki, aki képes dolgozni, munkába álljon. Az ukránok esetében el kell érni, hogy ne kapjanak többé Bürgergeldet. A legjobb az lenne, ha ez nemcsak az újonnan érkezőkre, hanem mindenkire vonatkozna.”
Söder szerint egyetlen más ország sem nyújt olyan kedvező feltételeket az ukrán menekülteknek, mint Németország – ez pedig magyarázza, miért „olyan kevés ukrán dolgozik” az országban.
A Bürgergeld-rendszer módosítását az ukrán menekültek esetében már rögzítették abban a koalíciós megállapodásban, amelyet májusban írt alá a német Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió, valamint a Német Szociáldemokrata Párt. A jelenlegi döntés szerint azonban a változtatás csak 2025. április 1-jétől érkezőkre vonatkozik: számukra a jövőben csak a menekültügyi törvényben meghatározott ellátások lesznek elérhetők, ahogy az EU többi országában is.
Söder viszont szeretné, ha ez a szigorítás minden Németországban tartózkodó ukrán állampolgárra kiterjedne, beleértve azokat is, akik korábban már menedékjogot kaptak.
Szövetségi parlamenti képviselők azonban felhívták a figyelmet: a menekültek jogi státuszának visszamenőleges megváltoztatása gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
Az Ukrajna elleni teljes körű orosz katonai támadás kezdete után az EU-tagállamok úgy döntöttek, hogy aktiválják az ukrán menekültek számára az ideiglenes védelem rendkívüli mechanizmusát. A vonatkozó irányelvet még 2001-ben fogadták el, eredetileg a nyugat-balkáni fegyveres konfliktusok miatt tömegesen érkező menekültek kezelése érdekében. Ez lehetővé teszi, hogy az ukrán állampolgárok gyorsított eljárásban, a hagyományos menekültügyi procedúrát megkerülve kapjanak védelmi státuszt. Az Európai Bizottság a mechanizmus hatályát most újabb időszakra, 2027. március 4-ig meghosszabbította – írja az RBC Ukraine.