Söder: Állítsuk le a jövedelempótló támogatást az ukrán menekülteknek!

Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke és a CSU (Keresztényszociális Unió) elnöke azt követeli, hogy minden Ukrajnából menekült személy a jelenleginél alacsonyabb összegű menedékes támogatást kapjon a mostani alapjövedelem (Bürgergeld) helyett.

Két fiatal ukrán nő ukrán zászlókkal a vállukon ül egy padon Karlsruhe belvárosában, Baden-Württembergben, Németországban Fotó: Michael Nguyen Forrás: NurPhoto/AFP

A jobboldali politikus ezzel túlmegy azon a koalíciós megállapodáson, amely szerint csak az újonnan érkező ukrán menekültek esetében szűnik meg a jogosultság a magasabb összegű juttatásra, írta a Tagesschau.

Markus Söder (CSU), Bajorország miniszterelnöke a 2025 első felében várható migrációról szóló sajtótájékoztatón  (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Peter Kneffel)

Ez mindenkire vonatkozzon, ne csak az újonnan érkezőkre

– hangsúlyozta Söder egy televíziós interjúban. Szerinte Németország világszinten is egyedülálló módon bánik az ukrán menekültekkel, és ez hozzájárul ahhoz, hogy sokan közülük nem helyezkednek el a munka világában, holott a többségük képzett. Jelenleg az ukrán menekülteknek csak alig egyharmada dolgozik Németországban.

Bírálat a CDU soraiból

Markus Söder javaslata nem aratott osztatlan sikert a jobboldalon sem. A CDU szakszervezeti szárnyának (CDA) vezetője, Dennis Radtke élesen kritizálta a bajor miniszterelnök kijelentését.

Az elmúlt éveknek már meg kellett volna mutatniuk, hogy harsány jelszavakkal nem lehet érdemi eredményeket elérni a menekültpolitikában

– fogalmazott a Focus magazinnak adott interjújában.

Dennis Radtke, a CDA Észak-Rajna-Vesztfália tartományi elnöke (Fotó: dpa Picture-Alliance/AFP/Fabian Strauch)

Hozzátette: az efféle politikai retorika rövid ideig figyelemfelkeltő lehet, de hosszú távon fárasztóvá válik a választók számára.

Mi a jelenlegi helyzet?

A 2022 júniusától érvényben lévő szabályozás szerint az ukrán menekültek – más menedékkérőkkel ellentétben – jogosultak Bürgergeldre, vagyis alapjövedelemre, amely jelenleg egyedülálló felnőtt esetén havi 563 euró. Ezzel szemben a menekülteknek részesített ellátás összege legfeljebb 460 euró havonta.

A kormány annak idején azzal indokolta a kedvezőbb elbírálást, hogy az ukrán menekültek gyorsan kapnak tartózkodási engedélyt, és így a munkaügyi hivatalok könnyebben tudják segíteni a munkaerőpiaci integrációjukat. A Bürgergeld csak azoknak jár, akiknek nincs vagy csak korlátozott a jövedelmük.

Söder spórolna

A Bürgergeldre fordított kiadások 2024-ben jelentősen megnőttek: összesen 46,9 milliárd eurót költött rá a szövetségi kormány, ami több mint négymilliárd euróval haladta meg az előző évi összeget. A növekedés oka csak részben az infláció miatt megemelt juttatási összegekben keresendő. Az ellátásban részesülők száma 2024-ben elérte az 5,5 millió főt, beleértve a gyermekeket is. Közülük 47,4 százalék nem rendelkezik német állampolgársággal.

Az ukrán menekültekre és gyermekeikre 2024-ben körülbelül 6,3 milliárd eurót költött a német állam.

Koalíciós kompromisszum áprilistól

Az új német kormánykoalíció – CDU/CSU és SPD – már korábban megegyezett abban, hogy 2025. április 1-jétől az újonnan érkező ukrán menekültek már nem kapnak Bürgergeldet, hanem csak az alacsonyabb összegű menedékes juttatásra lesznek jogosultak. Söder mostani kijelentései viszont újabb vitát indítottak el a koalíción belül, és kérdéses, hogy a követelése politikai támogatást is kap-e.

Borítókép: Két fiatal ukrán nő ukrán zászlókkal a vállukon ül egy padon Karlsruhe belvárosában, Baden-Württembergben, Németországban (Fotó: NurPhoto/AFP/Michael Nguyen)