Németország bevándorlói nem akarnak dolgozni

A németországi tartós munkanélküliek egyharmadának nincs német állampolgársága – derül ki a Szövetségi Munkaügyi Hivatal (BA) legfrissebb statisztikájából. Németország súlyos munkaerőhiánnyal küzd, azonban a 2015 óta érkező tömegek ezen a problémán az adatok szerint nem fognak segíteni.

Szírek tüntetnek Berlinben 2024. december 8-án Forrás: AFP

Az adatok szerint 2024-ben mintegy 972 ezer ember volt egy éven túl munka nélkül, közülük körülbelül 317 ezer fő, vagyis 33 százalék külföldi állampolgár. Ez az arány 2018-ban még csak 23 százalék volt, ami azt jelenti, hogy az elmúlt hat évben több mint 40 százalékkal nőtt a külföldi állampolgárságú tartós munkanélküliek száma. A valós arány még ennél is magasabb lehet, mivel a hivatalos statisztikák nem tartalmazzák azokat, akik külföldön születtek, de időközben Németország állampolgáraivá váltak.

A tömeges bevándorlás nem oldotta meg Németország munkaerőhiányát
Fotó: AFP

Németország gazdaságán nem segít a migráció

A statisztikák nyilvánosságra hozatalát az Alternatíva Németországért (AfD) párt képviselője, Rene Springer kezdeményezte. A politikus úgy véli, az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a migráció nem oldja meg a munkaerőpiaci kihívásokat, sőt tovább mélyíti azokat.

Ahelyett, hogy újabb bevándorlási hullámokat ösztönöznének, végre a belföldi munkaerő-tartalék fejlesztésére kellene összpontosítani, és célzott képzési programokkal kellene segíteni az elhelyezkedést

 – jelentette ki Springer.

Vonzóbb az állami ellátás, mint a munka

A bírálók a német jóléti rendszert is felelőssé teszik a kialakult helyzetért. A jelenlegi szabályok szerint egy egyedülálló felnőtt akár 563 euró havi támogatást is kaphat a Bürgergeld nevű ellátási rendszerből, időkorlát nélkül. Emellett az állam átvállalja a lakhatás, az egészségbiztosítás és a fűtés költségeit is.

A Német Foglalkoztatáskutató Intézet (IAB) adatai szerint a Bürgergeld 2022-es bevezetése óta hat százalékkal csökkent azok száma, akik visszakerültek a munka világába, ami szintén a rendszer ösztönzőképességének gyengeségére utal.

A Bertelsmann Alapítvány által közzétett elemzés szerint a Bürgergeld-rendszer működtetésével megbízott munkaügyi központok 2024-ben 10,7 milliárd euróból gazdálkodhattak, ebből 6,5 milliárdot adminisztratív kiadásokra fordítottak. 

A tanulmány szerint egyes központok a teljes költségvetésük akár 70 százalékát is bürokráciára költik, ami tovább csökkenti a rendszer hatékonyságát.

Miközben a kormányzati kommunikációban a migrációt gyakran a munkaerőhiány megoldásaként mutatják be, a számok azt jelzik, hogy a bevándorlók jelentős része tartósan a segélyezési rendszerben marad.

Borítókép: Szírek tüntetnek Berlinben 2024. december 8-án (Fotó: AFP)