Brüsszelben négynaponta lövöldöznek + videó

Idén már 57 lövöldözést jegyeztek fel Brüsszelben, vagyis átlagosan négynaponta dördülnek el fegyverek a belga főváros utcáin. A Molenbeek városrészben néhány nap leforgása alatt négy fegyveres incidens történt, a közbiztonsági helyzet romlása pedig a helyi ügyész szerint az egész lakosságot fenyegeti. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet szakértője lapunknak elmondta: Brüsszelben, akárcsak a legtöbb nyugat-európai nagyvárosban, a bűnszervezetek jellemzően etnikai alapon szerveződnek, és a politikai akarat hiánya miatt a hatóságok gyakran tehetetlenek.

2025. 08. 15. 6:57
Brüsszel, Anderlecht, Saint-Guidon – Sint-Guido metróállomás Fotó: HATIM KAGHAT Forrás: BELGA MAG
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A brüsszeli főügyész, Julien Moinil szerint idén eddig összesen 57 lövöldözés történt a városban, ebből 20 a nyár kezdete óta. Ez a statisztika egyértelműen alátámasztja, hogy Brüsszelben átlagosan négynaponta dördül el egy fegyver – írja a Brussels Signal.

Brüsszel
Brüsszel, Anderlecht Fotó: NICOLAS MAETERLINCK/BELGA MAG

Június 5-én lövöldözés történt Brüsszel Anderlecht kerületében, amikor egy 49 éves férfit mellkason lőttek, a lövöldözés helyszíne pedig a Westland bevásárlóközpont környéke volt. A rendőrség nyomozást indított az ügyben, a körülmények még tisztázatlanok, a gyanúsítottat nem azonosították eddig, Ez az eset jól mutatja, hogy a fegyveres erőszak nem csak háttérjelenség, hanem a brüsszeli köztereken aktívan jelen van.

A helyiek máig emlékeznek a 2023 januárjában történt tragédiára, amikor egy 11 éves kislány életét vesztette egy drogháborúban: a lövedék az otthonuk nappalijába csapódott be, miközben a gyermek bent tartózkodott.

Idén nyáron pedig egy édesanya és kilencéves lánya került két fegyveres közé az utcán. „Az a család akkor éppúgy meghalhatott volna” – fogalmazott Julien Moinil.

Etnikai alapon szerveződő bűnbandák

Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója így nyilatkozott lapunknak:

Brüsszelben, mint a legtöbb európai nagyvárosban, a bűnszervezetek jellemzően etnikai alapon szerveződnek. A kábítószer-, azon belül a kokainpiac uralásáért albán, marokkói, olasz és más szervezett bűnözői csoportok harcolnak egymással.

A velük szembeni hatósági fellépést nehezíti, hogy Brüsszel hat rendőrségi zónára oszlik, amelyek között nem tökéletes az információmegosztás és az együttműködés. Emellett az etnikai alapon szerveződő csoportokba beépülni is nehéz.”

A belgiumi hatóságok gyakran külföldi társügynökségek információira támaszkodnak, de ez önmagában nem elegendő a hatékony bűnüldözéshez. „Belgiumban az első, nagyobb visszhangot kiváltó droggal kapcsolatos haláleset 2023 januárjában történt, amikor egy 11 éves kislányt lőttek le. Ezt követően kineveztek egy drogügyi megbízottat, de a munkája nem hozta meg a várt eredményeket” – tette hozzá a szakértő.

Politikai akarat nélkül nincs rend

A belga politikai vezetés a főügyész szerint sem anyagi, sem jogi eszközökkel nem támogatja megfelelően a szervezett bűnözés elleni fellépést. Moinil azt mondta: 

hiába kért többletforrásokat és személyi állománybővítést, egy fillért sem kapott.

A helyzetet súlyosbítja, hogy egyes elkövetők a börtönből telefonon folytatják tevékenységüket.

Sayfo Omar nézőpontjából nyilvánvaló: a legtöbb nyugati ország rendelkezik a szükséges eszközökkel és tudással a rend helyreállításához, de a kérdés a politikai akarat.

Miért nincs hasonló helyzet Magyarországon?

Sayfo Omar szerint Magyarország több okból sem vált célpontjává az irreguláris migrációnak:

„A kormány szigorú politikát folytat, a juttatások nem olyan bőkezűek, mint általában Nyugat-Európában, a nyelvet megtanulni nehéz, és ami talán a legfontosabb: nincsenek olyan, már gyökeret eresztett bevándorlóközösségek, amelyek segíthetnék az újabb érkezőket. 

Mivel nincs tömeges, ellenőrizetlen migráció, a hatóságok nem kénytelenek olyan kihívásokkal szembenézni, mint nyugati kollégáik.

Hosszú távú következmények

Az erőszak tartós jelenléte súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. Sayfo Omar így fogalmazott:

„A nyugat-európai nagyvárosok lakóinak a szubjektív biztonságérzete jelentősen romlott az elmúlt évtizedben. Ez azonban elsősorban nem a fegyveres erőszaknak, hanem a közterek romló állapotának köszönhető. Az elmúlt időszakban irregulárisan érkező bevándorlók jelentős része alacsonyabb társadalmi státuszú, Európán kívüli ember, akiknek az utcakultúrája merőben eltér az európaiakétól.”

Hozzátette, hogy bár az erőszak főként bandák közötti leszámolást jelenti, bizonyos országokban – például az Egyesült Királyságban késes támadások, Svédországban lövöldözések – már lakónegyedek életét is fenyegetik.

Megoldásként szigorúbb törvényeket javasolt:

Dánia jó minta lehet. Ott 2009 és 2023 között a hatóságok szinte felszámolták a szervezett bűnözést.

Egyebek mellett növelték a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételeit, a bandatagokat kitiltották egyes lakókörnyékekről, a meghatározott lakókörnyékeken lakók esetében az általánosnál szigorúbb büntetési tételeket vezettek be, mindemellett pedig szigorú integrációs programokat indítottak, hogy a bevándorló hátterű fiatalok számára ne a bűnözők jelentsék a követendő példát.”

Brüsszelben a politikai válság is lassítja a fellépést: több mint egy év telt el a regionális választások óta kormány nélkül. 

Ortwin Depoortere, a parlament belügyi bizottságának elnöke emlékeztetett, hogy már 2022-ben is 46 lövöldözés történt, és hiába javasolta a rendőri erők megerősítését és szigorúbb szankciókat, semmi nem történt.

Borítókép: Brüsszel, Anderlecht, Saint-Guidon – Sint-Guido metróállomás (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.