Megalakult az új Országgyűlés

Megalakították az új bizottsági rendszert, megválasztották a tisztviselőket, a házelnököt és az alelnököket.

Az Országház előtti Kossuth Lajos téren a földtörvény ellen tüntettek Gaudi-Nagy Tamásék, amikor inzultálták és leköpték Pásztor Istvánt, a VMSZ elnökét.

Titkos szavazással megválasztották Kövér Lászlót, a Fidesz–KDNP jelöltjét az Országgyűlés elnökévé. A kedden megalakuló Országgyűlés az első, amely a teljes nemzetet képviseli – mondta elnöki köszöntőjében Kövér a házelnökké választása után, az Országgyűlés előtt.

A házelnök beszédében hangsúlyozta, hogy a képviselőknek az egész nemzet érdekében kell politizálniuk, vagyis a parlament „több, mint Országgyűlés” – mondta. Hozzáfűzte: csak akkor tudnak ezen feladatuknak eleget tenni, ha legalább az alapvető sorskérdésekben megtalálják a közös nevezőt, „amely oly fájdalmasan hiányzott közéletünkből az elmúlt majd negyedszázad alatt” – mondta.

Kövér László úgy fogalmazott: „már több tapasztalatom van, mint amennyi illúzióm maradt”. Azt mondta, óvatos reményre lát alapot a tekintetben, hogy ebben a négy évben maguk mögött hagyhatják a vitákat eddig folyamatosan kísérő terméketlen küzdelmeket. A házelnök köszönetet mondott a polgárok bizalmáért, de az előző négy év parlamenti képviselőinek is azért a munkáért, „amelynek révén – elkerülve az összeomlást – kiemeltük hazánkat a válságból, s megteremtettük egy új, XXI. századi állam- és nemzetépítés törvényi alapjait”.

Fontosnak ítélte a parlament tekintélyének növelését, és azt mondta: az Országgyűlés méltóságának a képviselők viselkedésében is tükröződnie kell. Ez nem képzelhető el az emberi méltóság tiszteletben tartása nélkül – vélekedett –, amely megillet minden embert és azok közösségeit, függetlenül attól, hogy egy kisebbséghez vagy a többséghez tartoznak-e. A házelnök új korszaknak nevezte a jelenlegi parlamenti ciklust, amelyben az új házszabályi rendelkezések alapján a működés új útját kell kitaposni. Közölte azt is: a kevesebb létszámú parlament csak hatékonyabban megszervezte tudja elvégezni a munkáját.

Alelnökké választották a fideszes Jakab Istvánt 192 igen és 2 nem szavazattal, a szintén fideszes Lezsák Sándor 192 támogató és 2 nem voksot kapott. A KDNP-s Latorcai Jánost 193 igen és 2 nem szavazattal, az MSZP-s Hiller Istvánt 191 igen és 2 nem vokssal, a jobbikos Sneider Tamást pedig 150 igen és 35 nem vokssal, 5 tartózkodás mellett választotta meg ülésvezető alelnöknek a Ház.

Sneider Tamás alelnökké választását a kormányoldal és a Jobbik támogatta, nemmel szavaztak a szocialisták és a független képviselők, az LMP tartózkodott. Sneider jelölését az ellenzéki pártok támadták. A szocialista Ujhelyi István múlt heti közleményében megismételte korábbi kijelentését, melyért Sneider magánvádas feljelentést tett vele szemben. Ujhelyi kijelentése szerint Sneider Tamás több alkalommal elismerte, hogy egy szélsőséges egri csoport vezető alakja volt. Az MSZP politikusa emiatt provokációnak tartotta a jobbikos képviselő jelölését az alelnöki posztra.

A frakcióvezetők hétfő esti megállapodásuk értelmében közös indítványt tettek a tisztségviselők személyére. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az egyeztetést követően arról számolt be: a négy órán át tartó tárgyalás első szakaszában úgy tűnt, az Országgyűlés kedden nem választhat alelnököket, mivel az ellenzék nem alakított ki konszenzust jelöltek között, a Fidesz–KDNP pedig nem vállalta magára, hogy „válogasson” közöttük. A tárgyalások második fordulójában ez az ellenzéki álláspont azonban megváltozott – fűzte hozzá.

Az Országgyűlés törvényalkotási alelnökévé a fideszes Gulyás Gergelyt választották 192 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett.

A képviselők megválasztották az Országgyűlés tíz jegyzőjét is. A fideszes Pócs János, Pogácsás Tibor, Szűcs Lajos, Földi László és Móring József Attila, az MSZP-s Gúr Nándor és Hiszékeny Dezső, a jobbikos Hegedűs Lorántné és Mirkóczki Ádám, valamint az LMP-s Schmuck Erzsébet tölt be ilyen tisztséget a kedden megalakult parlamentben.

Az Országgyűlés ezt követően megalakította az új bizottsági rendszerét. A képviselők megválasztották a testületek elnökét, alelnökeit és tagjait is. Az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot 185 igen szavazattal fogadta el a Ház.

A kisebb létszámú parlamentben az eddigi húsz helyett 15 állandó bizottság működik. A 6 fős mentelmi bizottságot Vejkey Imre (KDNP), a 13 fős igazságügyit Rubovszky György (KDNP), a 12 fős külügyit Balla Mihály (Fidesz), a 9 fős európai ügyit Hörcsik Richárd (Fidesz), a 9 fős honvédelmi és rendészetit Kósa Lajos (Fidesz), a 9 fős nemzeti összetartozásit Potápi Árpád (Fidesz), a 15 fős gazdaságit Rogán Antal (Fidesz), a 11 fős mezőgazdaságit Győrffy Balázs (Fidesz), a 15 fős népjólétit Zombor Gábor (Fidesz) vezeti.

Ellenzéki képviselő elnököl öt bizottságot, a 15 fős költségvetésit a szocialista Burány Sándor, a 7 fős nemzetbiztonságit a szintén szocialista Molnár Zsolt, a 15 fős kulturálist a jobbikos Dúró Dóra, a 11 fős vállalkozásfejlesztésit Volner János, a Jobbik képviselője, míg a 10 fős fenntartható fejlődésit Sallai R. Benedek LMP-s politikus.

Az Országgyűlés 160 igen szavazattal, egyhangúlag háznaggyá választotta Mátrai Mártát. Kövér László házelnök közölte: az alaptörvény alapján a kormány a megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával megszűnt. Az új kabinet megalakulásáig a kormány hivatalban marad, és gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek megilletik, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat – tette hozzá.

Szólt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt jelezte, hogy felszólalási jogával későbbi ülésen kíván élni.

Az alakuló ülés végén Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés következő ülését szombaton délután 3-tól tartja. (Ekkor választhatják újra kormányfővé Orbán Viktort.)

Az ülés végén a képviselők elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt.