Szavai szerint nincs és nem lehet olyan ok, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy akár származása, vallása vagy társadalmi hovatartozása miatt, vagy bármely más okból a magyar nemzet bármely tagját megbélyegezzék. Olyan ok sem létezhet – folytatta Áder János –, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy származása, vallása, társadalmi hovatartozása miatt bárki is úgy érezze, törvényen felül áll, és ezért nem vonatkoznak rá a szabályok, kötelezettségek. Ezek az alapelvek biztosítják a nemzet egységét – nyomatékosította Áder.
A parlamenti választásról szólva az mondta, ez volt a rendszerváltást követő hetedik szabad voksolás, „mégis az első”, mert ezen a határon túl élő magyarok is „kifejezésre juttathatták politikai nemzetünkhöz való tartozásukat”, vagyis az egy hónapja megválasztott képviselők az elsők, akiket a nemzet egésze választott. Emellett elsők abban is – folytatta –, hogy egy kisebb létszámú törvényhozásban kezdik meg munkájukat, egy olyan összetételű Országgyűlésben, amelyben a nemzeti kisebbségek szószólói is helyet kapnak.
A megválasztott képviselőkhöz szólva a köztársasági elnök hangsúlyozta: „történelmi értelemben önök az első magyar népképviseleti Országgyűlés munkájának folytatói”, azok jogutódai, akik 166 évvel ezelőtt elindították Magyarországot a nyugatos polgárosodás útján.
Kiemelte azt is, hogy a mostani az első olyan parlament, amelynek tagjai az új alaptörvényre teszik le esküjüket.
A köztársasági elnök kitért arra is, hogy minden, „amit ma teszünk vizeinkkel, földjeinkkel, levegőnkkel és természeti erőforrásainkkal, az az utánunk jövő nemzedékek sorsát is érinti”, ezért a fenntartható fejlődés nem pusztán egy jól hangzó szlogen, de eleven, húsba vágó kérdés is, olyasmi, amit nap mint nap, minden döntés meghozatala előtt érdemes bölcsen mérlegre tenni.



















