Az államfő szerint az április 6-ai országgyűlési választás eredménye arra kell, hogy intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát. „A népakarat egyértelmű kinyilvánítása arra kell, hogy intse az itt ülő pártok képviselőit, hogy a szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehová sem vezet” – fogalmazott, hozzátéve: a magyar polgárokat e helyett sokkal inkább az a kérdés érdekli, miként tehetjük jobbá közös életünket.
A rendszerváltás Magyarországának polgárai szabadságot és jólétet akartak, ám e két alapvető remény nem egyformán vált valóra, mert míg „szabadságvágyunk követelései lépésről lépésre mind teljesültek”, a tisztes polgári lét lehetősége ma még korántsem adatik meg mindenkinek – hívta fel a figyelmet Áder.
Ezért miközben érdemes az elmúlt közel két és fél évtized Országgyűléseinek és kormányainak teljesítményét elismerve közös értékként tekinteni az emberi és polgári szabadságjogok megteremtésére, a demokratikus jogállami intézményrendszerre, a NATO- és az EU-csatlakozásra, aközben „nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a jólét megteremtésében korántsem voltunk olyan sikeresek, mint a szabadság kérdésében” – mutatott rá. Ennek alapján az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatául az ország nyugatos polgárosodásának megerősítését határozta meg a köztársasági elnök.
Beszédében azt mondta: április 6-án a választók azt a világos üzenetet fogalmazták meg az új Országgyűlés számára, hogy lezártnak tekintik a múlt terméketlen politikai vitáit. Nem érdemes vitázni arról – folytatta –, hogy Magyarország köztársaság-e, hiszen alaptörvénye ezt egyértelműen kimondja, továbbá nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy az új alaptörvény kiállja-e a jogállamiság próbáját, a választók ugyanis egy demokratikus választáson egyértelműen állást foglaltak erről.
„És nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy a modern, 21. századi szabad Magyarország vállal-e bármiféle közösséget a múlt diktatórikus államberendezkedéseivel és azok embertelen és megbocsáthatatlan bűneivel, mert a válasz egyértelmű: nem vállal” – fejtette ki az elnök, hangsúlyozva, sem a fasizmusnak nevezett nemzetiszocialista, sem a szocializmusnak nevezett kommunista rezsimek fájdalmas, magyar életek százezreit követelő és milliókét megnyomorító örökségét nem iktathatjuk ki történelmünkből. „Nekünk, mai magyaroknak legfeljebb egyetlen dolgunk lehet ezzel, hogy az egyetlen tisztességes utat választva – lélekben – valamennyien az áldozatok oldalára álljunk” – emelte ki az államfő.
Szavai szerint nincs és nem lehet olyan ok, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy akár származása, vallása vagy társadalmi hovatartozása miatt, vagy bármely más okból a magyar nemzet bármely tagját megbélyegezzék. Olyan ok sem létezhet – folytatta Áder János –, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy származása, vallása, társadalmi hovatartozása miatt bárki is úgy érezze, törvényen felül áll, és ezért nem vonatkoznak rá a szabályok, kötelezettségek. Ezek az alapelvek biztosítják a nemzet egységét – nyomatékosította Áder.
A parlamenti választásról szólva az mondta, ez volt a rendszerváltást követő hetedik szabad voksolás, „mégis az első”, mert ezen a határon túl élő magyarok is „kifejezésre juttathatták politikai nemzetünkhöz való tartozásukat”, vagyis az egy hónapja megválasztott képviselők az elsők, akiket a nemzet egésze választott. Emellett elsők abban is – folytatta –, hogy egy kisebb létszámú törvényhozásban kezdik meg munkájukat, egy olyan összetételű Országgyűlésben, amelyben a nemzeti kisebbségek szószólói is helyet kapnak.
A megválasztott képviselőkhöz szólva a köztársasági elnök hangsúlyozta: „történelmi értelemben önök az első magyar népképviseleti Országgyűlés munkájának folytatói”, azok jogutódai, akik 166 évvel ezelőtt elindították Magyarországot a nyugatos polgárosodás útján.
Kiemelte azt is, hogy a mostani az első olyan parlament, amelynek tagjai az új alaptörvényre teszik le esküjüket.
A köztársasági elnök kitért arra is, hogy minden, „amit ma teszünk vizeinkkel, földjeinkkel, levegőnkkel és természeti erőforrásainkkal, az az utánunk jövő nemzedékek sorsát is érinti”, ezért a fenntartható fejlődés nem pusztán egy jól hangzó szlogen, de eleven, húsba vágó kérdés is, olyasmi, amit nap mint nap, minden döntés meghozatala előtt érdemes bölcsen mérlegre tenni.
Az alakuló ülésén tartott beszédében Áder János javaslatot tett arra, hogy az Országgyűlés Orbán Viktort, a Fidesz elnökét válassza meg miniszterelnöknek.
Az államfő emlékeztetett, hogy a Nemzeti Választási Bizottság néhány napja megállapította az egy hónappal ezelőtti országgyűlési választás végeredményét, az Alkotmánybíróság pedig döntött a választási rendszert érintő beadványokról. „E két döntést követően senki sem kérdőjelezheti meg a választások tisztaságát, választási rendszerünk alkotmányosságát, a leendő kormány legitimitását” – jelentette ki Áder János.
Beszéde végén Deák Ferencet idézte: „én tisztelem és szeretem a hon polgárainak azon részét is, kik ellenfeleink. Csak azt adja Isten, hogy ellenfeleink legyenek e hazában, de polgár polgártársának, ha ellenfele is, ellensége ne legyen”.
Végül azt kérte, hogy a képviselők munkájuk során sohase feledjék azt a négy szócskát, amelyet a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc hagyott ránk: „A haza minden előtt”.
