Az államfő szerint az április 6-ai országgyűlési választás eredménye arra kell, hogy intsen mindenkit, hogy a magyar nemzet befejezettnek tekinti a rendszerváltás hosszúra nyúlt folyamatát. „A népakarat egyértelmű kinyilvánítása arra kell, hogy intse az itt ülő pártok képviselőit, hogy a szimbolikus ügyekben folytatott árnyékbokszolás sehová sem vezet” – fogalmazott, hozzátéve: a magyar polgárokat e helyett sokkal inkább az a kérdés érdekli, miként tehetjük jobbá közös életünket.
A rendszerváltás Magyarországának polgárai szabadságot és jólétet akartak, ám e két alapvető remény nem egyformán vált valóra, mert míg „szabadságvágyunk követelései lépésről lépésre mind teljesültek”, a tisztes polgári lét lehetősége ma még korántsem adatik meg mindenkinek – hívta fel a figyelmet Áder.
Ezért miközben érdemes az elmúlt közel két és fél évtized Országgyűléseinek és kormányainak teljesítményét elismerve közös értékként tekinteni az emberi és polgári szabadságjogok megteremtésére, a demokratikus jogállami intézményrendszerre, a NATO- és az EU-csatlakozásra, aközben „nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a jólét megteremtésében korántsem voltunk olyan sikeresek, mint a szabadság kérdésében” – mutatott rá. Ennek alapján az elkövetkező új korszak legnagyobb feladatául az ország nyugatos polgárosodásának megerősítését határozta meg a köztársasági elnök.
Beszédében azt mondta: április 6-án a választók azt a világos üzenetet fogalmazták meg az új Országgyűlés számára, hogy lezártnak tekintik a múlt terméketlen politikai vitáit. Nem érdemes vitázni arról – folytatta –, hogy Magyarország köztársaság-e, hiszen alaptörvénye ezt egyértelműen kimondja, továbbá nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy az új alaptörvény kiállja-e a jogállamiság próbáját, a választók ugyanis egy demokratikus választáson egyértelműen állást foglaltak erről.
„És nem érdemes terméketlen vitákat folytatni arról sem, hogy a modern, 21. századi szabad Magyarország vállal-e bármiféle közösséget a múlt diktatórikus államberendezkedéseivel és azok embertelen és megbocsáthatatlan bűneivel, mert a válasz egyértelmű: nem vállal” – fejtette ki az elnök, hangsúlyozva, sem a fasizmusnak nevezett nemzetiszocialista, sem a szocializmusnak nevezett kommunista rezsimek fájdalmas, magyar életek százezreit követelő és milliókét megnyomorító örökségét nem iktathatjuk ki történelmünkből. „Nekünk, mai magyaroknak legfeljebb egyetlen dolgunk lehet ezzel, hogy az egyetlen tisztességes utat választva – lélekben – valamennyien az áldozatok oldalára álljunk” – emelte ki az államfő.