Szavai szerint nincs és nem lehet olyan ok, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy akár származása, vallása vagy társadalmi hovatartozása miatt, vagy bármely más okból a magyar nemzet bármely tagját megbélyegezzék. Olyan ok sem létezhet – folytatta Áder János –, amely jogossá, elfogadhatóvá vagy megengedhetővé tenné, hogy származása, vallása, társadalmi hovatartozása miatt bárki is úgy érezze, törvényen felül áll, és ezért nem vonatkoznak rá a szabályok, kötelezettségek. Ezek az alapelvek biztosítják a nemzet egységét – nyomatékosította Áder.
A parlamenti választásról szólva az mondta, ez volt a rendszerváltást követő hetedik szabad voksolás, „mégis az első”, mert ezen a határon túl élő magyarok is „kifejezésre juttathatták politikai nemzetünkhöz való tartozásukat”, vagyis az egy hónapja megválasztott képviselők az elsők, akiket a nemzet egésze választott. Emellett elsők abban is – folytatta –, hogy egy kisebb létszámú törvényhozásban kezdik meg munkájukat, egy olyan összetételű Országgyűlésben, amelyben a nemzeti kisebbségek szószólói is helyet kapnak.
A megválasztott képviselőkhöz szólva a köztársasági elnök hangsúlyozta: „történelmi értelemben önök az első magyar népképviseleti Országgyűlés munkájának folytatói”, azok jogutódai, akik 166 évvel ezelőtt elindították Magyarországot a nyugatos polgárosodás útján.
Kiemelte azt is, hogy a mostani az első olyan parlament, amelynek tagjai az új alaptörvényre teszik le esküjüket.
A köztársasági elnök kitért arra is, hogy minden, „amit ma teszünk vizeinkkel, földjeinkkel, levegőnkkel és természeti erőforrásainkkal, az az utánunk jövő nemzedékek sorsát is érinti”, ezért a fenntartható fejlődés nem pusztán egy jól hangzó szlogen, de eleven, húsba vágó kérdés is, olyasmi, amit nap mint nap, minden döntés meghozatala előtt érdemes bölcsen mérlegre tenni.

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!