Ezért is szerzett kétharmadot a Fidesz–KDNP

Kiderült, hogy az ellenzéki erők mély megosztottsága vezetett a kétharmadhoz.

MNO
2014. 04. 16. 12:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az új választási rendszerrel kapcsolatban számos kritika éri a választókerületi beosztást, amelyet igyekeznek úgy beállítani, mintha a baloldal rossz eredményét ez okozta volna. Természetesen az új választókerületi beosztás annak 2011-es megalkotása folyamatosan össztűz alatt volt a balliberális elemzők részéről, de korábban sem sikerült azt bebizonyítaniuk, hogy az a Fidesz számára kedvezően lett kialakítva, mivel a mostani kormánypárt az új szisztémában is vereséget szenvedett volna 2002-ben és 2006-ban.

Egyébként a körzetek kialakításával valóban lehetséges egy adott területen bizonyos mértékben módosítani a szavazatok eloszlását a választókerületek között, ez a szakirodalomban bőségesen és részletesen tárgyalt kérdés. Az azonban nyilvánvaló, hogy az adott területen az összes szavazatok mennyiségét nem lehet megváltoztatni a körzethatárok módosításával. Ez azt jelenti, hogy ha egy megyében az „A” párt előnyhöz akar jutni, akkor kis számú körzetet úgy alakít ki, hogy ott a rivális „B” párt nagy szavazat többséghez jusson, viszont a nagyobb számú többi körzetben neki legyen kisebb mértékű többsége. Ezáltal több körzetet, azaz mandátumot szerezhet meg az „A” párt.

Ez azonban azzal jár, hogy a „B” párt a kisebb darabszámú körzetet nagy fölénnyel nyeri meg, vagyis az „A” párt ezeket „átengedi” a „B” pártnak. Ezek a módosítások azonban csak szoros eredmény esetén éreztethetik a hatásukat. A mostani választáshoz hasonló helyzetben viszont a választókerületek kialakítása egyáltalán nem befolyásolhatja az eredményt. Ha ugyanis a „B” párt a neki „átengedett” – számára az átlagosnál jóval kedvezőbb összetételű – körzeteket is elveszíti, akkor teljesen értelmetlen a választókerületi határok bármiféle hatásáról beszélni.

A jelen választásnál vidéken a baloldal – két, számára rendkívül kedvező választókerület kivételével – valamennyi körzetet elvesztette, ráadásul legtöbb helyen igen nagy különbséggel. Ennek semmi köze sincs a körzetek kialakításához. Budapesten 10:8 mandátum arány alakult ki, igen szoros szavazatszámokkal. Az összes szavazatok száma: Fidesz–KDNP: 361 890, baloldali blokk: 349 888. Látható tehát, hogy itt sem mutatható ki a körzethatárok „torzító” hatása. Összességében: a mostani választás eredménye egyértelműen a baloldal gyenge szereplésének következménye, azt a körzetek kialakításával indokolni teljesen megalapozatlan állítás.

Elemzések szerint az új választási rendszer mandátum számítási módszere a körülbelül 44 százalék feletti eredménynél biztosítja az 50 százalék feletti mandátum számot, azaz a kormányozhatóságot, még viszonylag szoros eredmény esetén is. A kétharmad elérését azonban ilyen eredménynél ez általában nem teszi lehetővé, csak akkor, ha a másik oldal nagyon erősen megosztott. Ha a vesztes oldalon két, közel azonos szintet elérő párt van, ezzel a második helyezett a fennmaradó szavazatoknak nagyjából a felét tudja csak megszerezni.

Ez a körülmény a lehető legmagasabb mandátumszámot biztosítja.a győztes pártnak. A jelenlegi választáson pontosan ez a helyzet állt elő. Az alább közölt táblázatok annak szemléltetésére szolgálnak, hogy a győztes mandátumainak száma a mögötte álló pártok szavazatainak arányától függ. A táblázatok azt mutatják, hogy hogyan változik a mandátumok eloszlása, ha a Fidesz–KDNP szavazatinak száma változatlan, de a Jobbik nem 20 százalékot, hanem csak 15, 10 vagy 8 százalékot szavazatot kap, és a többit a baloldali blokk szerzi meg.

 

 

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a Fidesz–KDNP a parlamenti helyek 61 százalékát szerezte volna meg az előző választási rendszerben is. A központ legújabb írásában rámutatott: ez hozzávetőlegesen annyival kevesebb a most ténylegesen megszerzett mandátumaránynál, mint amennyivel megnövekedett az egyéni képviselők aránya a választási rendszerben.

Az ellenzék választási rendszert bíráló kritikáira reagálva Gulyás Gergely úgy vélte: a választójogi egyenlőség akkor sérülne, ha egy szavazat kétszer érvényesülne. „Itt nem erről van szó, teljesen legitim döntés az, hogy azok a szavazatok, amelyek egy győztes jelölt győzelméhez már nem szükségesek, töredékszavazatként hasznosulnak.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.