Ezért is szerzett kétharmadot a Fidesz–KDNP

Kiderült, hogy az ellenzéki erők mély megosztottsága vezetett a kétharmadhoz.

Az új választási rendszerrel kapcsolatban számos kritika éri a választókerületi beosztást, amelyet igyekeznek úgy beállítani, mintha a baloldal rossz eredményét ez okozta volna. Természetesen az új választókerületi beosztás annak 2011-es megalkotása folyamatosan össztűz alatt volt a balliberális elemzők részéről, de korábban sem sikerült azt bebizonyítaniuk, hogy az a Fidesz számára kedvezően lett kialakítva, mivel a mostani kormánypárt az új szisztémában is vereséget szenvedett volna 2002-ben és 2006-ban.

Egyébként a körzetek kialakításával valóban lehetséges egy adott területen bizonyos mértékben módosítani a szavazatok eloszlását a választókerületek között, ez a szakirodalomban bőségesen és részletesen tárgyalt kérdés. Az azonban nyilvánvaló, hogy az adott területen az összes szavazatok mennyiségét nem lehet megváltoztatni a körzethatárok módosításával. Ez azt jelenti, hogy ha egy megyében az „A” párt előnyhöz akar jutni, akkor kis számú körzetet úgy alakít ki, hogy ott a rivális „B” párt nagy szavazat többséghez jusson, viszont a nagyobb számú többi körzetben neki legyen kisebb mértékű többsége. Ezáltal több körzetet, azaz mandátumot szerezhet meg az „A” párt.

Ez azonban azzal jár, hogy a „B” párt a kisebb darabszámú körzetet nagy fölénnyel nyeri meg, vagyis az „A” párt ezeket „átengedi” a „B” pártnak. Ezek a módosítások azonban csak szoros eredmény esetén éreztethetik a hatásukat. A mostani választáshoz hasonló helyzetben viszont a választókerületek kialakítása egyáltalán nem befolyásolhatja az eredményt. Ha ugyanis a „B” párt a neki „átengedett” – számára az átlagosnál jóval kedvezőbb összetételű – körzeteket is elveszíti, akkor teljesen értelmetlen a választókerületi határok bármiféle hatásáról beszélni.

A jelen választásnál vidéken a baloldal – két, számára rendkívül kedvező választókerület kivételével – valamennyi körzetet elvesztette, ráadásul legtöbb helyen igen nagy különbséggel. Ennek semmi köze sincs a körzetek kialakításához. Budapesten 10:8 mandátum arány alakult ki, igen szoros szavazatszámokkal. Az összes szavazatok száma: Fidesz–KDNP: 361 890, baloldali blokk: 349 888. Látható tehát, hogy itt sem mutatható ki a körzethatárok „torzító” hatása. Összességében: a mostani választás eredménye egyértelműen a baloldal gyenge szereplésének következménye, azt a körzetek kialakításával indokolni teljesen megalapozatlan állítás.

Elemzések szerint az új választási rendszer mandátum számítási módszere a körülbelül 44 százalék feletti eredménynél biztosítja az 50 százalék feletti mandátum számot, azaz a kormányozhatóságot, még viszonylag szoros eredmény esetén is. A kétharmad elérését azonban ilyen eredménynél ez általában nem teszi lehetővé, csak akkor, ha a másik oldal nagyon erősen megosztott. Ha a vesztes oldalon két, közel azonos szintet elérő párt van, ezzel a második helyezett a fennmaradó szavazatoknak nagyjából a felét tudja csak megszerezni.

Ez a körülmény a lehető legmagasabb mandátumszámot biztosítja.a győztes pártnak. A jelenlegi választáson pontosan ez a helyzet állt elő. Az alább közölt táblázatok annak szemléltetésére szolgálnak, hogy a győztes mandátumainak száma a mögötte álló pártok szavazatainak arányától függ. A táblázatok azt mutatják, hogy hogyan változik a mandátumok eloszlása, ha a Fidesz–KDNP szavazatinak száma változatlan, de a Jobbik nem 20 százalékot, hanem csak 15, 10 vagy 8 százalékot szavazatot kap, és a többit a baloldali blokk szerzi meg.

Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a Fidesz–KDNP a parlamenti helyek 61 százalékát szerezte volna meg az előző választási rendszerben is. A központ legújabb írásában rámutatott: ez hozzávetőlegesen annyival kevesebb a most ténylegesen megszerzett mandátumaránynál, mint amennyivel megnövekedett az egyéni képviselők aránya a választási rendszerben.

Az ellenzék választási rendszert bíráló kritikáira reagálva Gulyás Gergely úgy vélte: a választójogi egyenlőség akkor sérülne, ha egy szavazat kétszer érvényesülne. „Itt nem erről van szó, teljesen legitim döntés az, hogy azok a szavazatok, amelyek egy győztes jelölt győzelméhez már nem szükségesek, töredékszavazatként hasznosulnak.”