Elemzések szerint az új választási rendszer mandátum számítási módszere a körülbelül 44 százalék feletti eredménynél biztosítja az 50 százalék feletti mandátum számot, azaz a kormányozhatóságot, még viszonylag szoros eredmény esetén is. A kétharmad elérését azonban ilyen eredménynél ez általában nem teszi lehetővé, csak akkor, ha a másik oldal nagyon erősen megosztott. Ha a vesztes oldalon két, közel azonos szintet elérő párt van, ezzel a második helyezett a fennmaradó szavazatoknak nagyjából a felét tudja csak megszerezni.
Ez a körülmény a lehető legmagasabb mandátumszámot biztosítja.a győztes pártnak. A jelenlegi választáson pontosan ez a helyzet állt elő. Az alább közölt táblázatok annak szemléltetésére szolgálnak, hogy a győztes mandátumainak száma a mögötte álló pártok szavazatainak arányától függ. A táblázatok azt mutatják, hogy hogyan változik a mandátumok eloszlása, ha a Fidesz–KDNP szavazatinak száma változatlan, de a Jobbik nem 20 százalékot, hanem csak 15, 10 vagy 8 százalékot szavazatot kap, és a többit a baloldali blokk szerzi meg.
Az Alapjogokért Központ elemzése szerint a Fidesz–KDNP a parlamenti helyek 61 százalékát szerezte volna meg az előző választási rendszerben is. A központ legújabb írásában rámutatott: ez hozzávetőlegesen annyival kevesebb a most ténylegesen megszerzett mandátumaránynál, mint amennyivel megnövekedett az egyéni képviselők aránya a választási rendszerben.
Az ellenzék választási rendszert bíráló kritikáira reagálva Gulyás Gergely úgy vélte: a választójogi egyenlőség akkor sérülne, ha egy szavazat kétszer érvényesülne. „Itt nem erről van szó, teljesen legitim döntés az, hogy azok a szavazatok, amelyek egy győztes jelölt győzelméhez már nem szükségesek, töredékszavazatként hasznosulnak.”
