Kovács a Jobbik előtti időszakról a 2009-es EP-választások előtt azt írta magáról: „1988-tól 2003-ig nemzetközi kereskedelmi cégeknél dolgoztam vezető beosztásban Japánban és Oroszországban”. 2003-ban még egy veszteséges angyalföldi salátabár volt a hazai gazdasági érdekeltsége, pár évvel később pedig már bőkezű adakozója a radikális pártnak. Erről az Indexnek így nyilatkoztak: megunt aranyszínű, bőrüléses Chrysler autót adományozott egy jobbikos középiskolai tanárnak.
Ám nem kizárólag barátaival volt nagyvonalú, a Jobbikot is több millió forinttal támogatta. Ez főként akkor jött jól a pártnak, amikor – a parlamentbe kerülésük előtt – állami támogatás híján még minden forintra szükségük volt. A hírportál szerint bőkezűsége miatt az sem számított, hogy Kovács honnan jött és mit csinált korábban. A politikus egyébként 2005-ben lépett be a radikális pártba.
„Soha nem gondolta senki róla a pártban komolyan, hogy meggyőződéses nemzeti ember lenne” – írták le őt ismerősei a portálnak, hozzátéve, hogy Kovácsot a háta mögött csak Kágébélának hívták a pártban híresen jó orosz kapcsolatairól. Utóbbiról sokat elárul, hogy szinte havonta jár Moszkvába, egy alkalommal pedig Ramzan Kadirov csecsen elnök beiktatási ünnepségére akarta elhívni egyik párttársát, ezt az utat saját maga finanszírozta. Az Origo pedig azt írta, hogy a jobbikosok repülőjegyét is állta azokon a külföldi utakon, amiket ő szervezett.
A politikus felszólalásaiban többször is Oroszország oldalán foglalt állást az EP-ben, legutóbb pedig akkor került a figyelem középpontjába, amikor gyakorlatilag önkéntes megfigyelőként, a Guardian szerint egy „nyugatellenes csoport tagjaként” vett részt a krími népszavazáson, ahol mindent törvényesnek talált.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!