A magyar EU-tagság a nemzeti érdek érvényesítésének lehetőségére való ráébredés története – mondta a miniszterelnök-helyettes csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a magyar uniós tagság tíz évéről rendezett konferencián.
A május 25-i európai parlamenti (EP-) választás kampányában elhangzó szlogenek szerinte két végpont köré csoportosíthatók: az egyik, hogy legyen Európai Egyesült Államok, a nemzeti érdek oldódjon föl egy nemzetek fölötti, európai érdekben, a másik, hogy lépjünk ki az a Európai Unióból, mert a nemzeti érdeket csak az EU-n kívül lehet képviselni. Mindkét jelszó ugyanabból a tévedésből fakad, hogy az Európai Unió ellentétes a nemzeti érdekkel – mondta.
A közösségi érdek a nemzeti érdekek közös halmaza, közösségi érdek elképzelhetetlen a nemzeti érdek érvényesülése nélkül – fejtette ki álláspontját a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: az európai uniós tagság a rendszerváltozástól 2004-ig cél volt, a csatlakozás óta viszont eszköz, a nemzeti érdekérvényesítés eszköze.
A miniszterelnök-helyettes kitért arra, hogy az elmúlt négy évben Magyarország sok vitát folytatott az Európai Unióval. Ezek sokszor a fogalmak különböző értelmezéséből adódtak – mondta. A Magyarországon elvégzett nagymértékű átalakítás speciálissá tette a magyar esetet, de nem tette egyedivé – fogalmazott, megjegyezve, hogy sok tagállamnak van vitája az Európai Unióval.
Sok szempontból érthető, hogy az EU-ban gyanakvással fogadták a mélyreható magyarországi átalakítást, de a közösség meglévő eszközei, a kötelezettségszegési eljárás és végső esetben a 7. cikk alkalmazása elegendő az együttműködésbeli problémák megoldására, nincs szükség új eljárásra – hangsúlyozta. Az alapvető jogoknak és értékeknek a tagállami betartását ellenőrző, tervezett jogállamiság-mechanizmus politikai alapra helyezné az eddig szigorúan jogi alapú megközelítést – mondta.
A tanácskozást megnyitó beszédében Patyi András, az egyetem rektora annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz több kérdést vetett föl, mint ahányat megválaszolt. „Azok közé tartozom, akik úgy gondolják, hogy több kérdőjelet rajzolt fel a csatlakozás tíz éve, mint ahány pontot tett ügyek vagy problémák végére” – mondta Patyi András A 10 év az Európai Unióban – tanulságok és új kihívások című nemzetközi konferencián. Hosszú volt az a tíz év, amely eltelt Magyarország európai uniós társult tagsága és a tényleges belépés között, túl nagy volt a várakozás, túl nagyok voltak az elvárások – jelentette ki.
Patyi András föltette a kérdést, képes-e az Európai Unió végrehajtani olyan, hagyományokon alapuló megújulást, mint amilyen Magyarországon végbement az elmúlt négy évben az államszervezetben. „Képes-e az EU folyamatosan közvetíteni a tagállamok felé azokat az értékeket, amelyek a létrehozásának értelmét adták, vagy délibábokat kerget?” – tette föl a kérdést.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet konferenciáján felszólal mások mellett Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő is, és bemutatják a Magyarország az EU-ban 2004–2014 című kiadványt, amelyet Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára is méltat majd.
