A tagállamokban külön-külön készített közvélemény-kutatások összesített eredménye szerint a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) a múlt héthez képest növelni tudta előnyét az MSZP-t is magába foglaló balközép pártcsalád, az Európai Szocialisták Pártja (PES) előtt. A néppárt az Európai Parlament 751 képviselői helyéből 217-et szerezhet meg, míg a szociáldemokraták 201 mandátumhoz juthatnak. A múlt héten ugyanez a felmérés még valamivel szorosabb, 212-209-as mandátumarányt becsült a két nagy párt számára.
– Szlovákiában a Magyar Közösség Pártja, valamint a Most-Híd vegyes párt versenyez egymással, Csehországban most először mondhatnak véleményt a szavazók a baloldali-jobbközép koalícióról. MNO EP-választási esélylatolgató, III. rész.
– Esélylatolgatónk I. részében Horvátországot és Szlovéniát vettük górcső alá, ahol a jobbközép erők szerezhetik a legtöbb mandátumot. A II. részben a német nyelvterület államaiban néztünk körül.
A jelenlegi, 766 tagú Európai Parlamentben a néppártnak 274 képviselője van, a szociáldemokraták pedig 196 mandátummal rendelkeznek. A jelenlegi képviselőcsoportok közül a harmadik legnagyobb maradhat a liberálisok, az ALDE frakciója, igaz, létszámuk várhatóan jelentősen megfogyatkozik; a mostani 83 EP-képviselő helyett várhatóan 59 liberális képviselő foglal majd helyet az EP-ben.
A mostani EP-választás a strasbourgi parlamenti patkó jobb és bal szélén elhelyezkedő pártok megerősödését hozhatja. A radikális baloldali Egyesült Európai Baloldal/Egyesült Északi Baloldal (GUE/NGL) most 35 képviselővel rendelkezik, a választások után ez a frakció 53 fősre duzzadhat a felmérések szerint. Ezzel a radikális baloldalnak nagyobb frakciója lesz, mint a zöldek, és a jobbára valamilyen terület, régió függetlensége, önrendelkezése, autonómiája mellett síkra szálló Európai Szabad Szövetség közös képviselőcsoportja. A zöld frakció ugyanis a mostani 57 főről 44-re fogyatkozhat.
Jelentősen, csaknem háromszorosára növekedhet viszont a parlament jobb szélén az a képviselőcsoport, amely azon pártok képviselőiből áll, amelyek eddig nem tagozódtak be egyik pártcsaládba sem, vagy a függetlenek között foglaltak helyet. Ők most 33-an vannak, a választás után létszámuk 95 főre emelkedhet a közvélemény-kutatások szerint. Ebből matematikailag akár három kisebb vagy akár az EP harmadik legnagyobb frakciója is kijöhet; ehhez legalább hét tagállam minimum 25 EP-képviselőjének egyetértésére van szükség.
A tagállamokra lebontott adatok között Magyarországra vonatkozóan az Ipsos és a Nézőpont Intézet által készített felmérések átlaga szerepel, amelynek tanúsága szerint növelni tudta előnyét a Fidesz–KDNP, amely immár a voksok 51 százalékára számíthat, és ezzel 21 magyar mandátumból 13-at szerezhet meg.
A magyar adatok alapján a Jobbik a második legnagyobb politikai erő Magyarországon; a voksok 17,75 százalékát kaphatja, amellyel 4 politikust küldhet ki a strasbourgi uniós parlamentbe. Az MSZP-nek a felmérések 15,5 százalékos támogatottságot jeleznek, ami 3 mandátumra lehet elegendő.
Az adatok tanúsága szerint még az LMP fogja átlépni a bejutási küszöböt; 6,5 százalékos támogatottságával 1 mandátumot szerezhet az EP-ben. A Demokratikus Koalíció a felmérések szerint a voksok négy, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért pedig a szavazatok 3 százalékára számíthat, így a közvélemény-kutatás szerint várhatóan nem küldhet majd egyetlen képviselőt sem az uniós parlamentbe.
Utolsó szakaszába lépett vasárnap a Fidesz–KDNP európai parlamenti választási kampánya, amely a május 25-ei voksolás előtti egy hétben a személyes megkeresésekről, a szavazásra buzdításról szól majd – ezt Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselőjelöltje mondta vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján. Mint ismert: szombaton délután 16 órakor lezárult a külképviseleti névjegyzékbe vétel határideje is. (Egyelőre 7689 magyar állampolgár szavazna a tartózkodási helye szerinti uniós tagállam európai parlamenti EP-listájára a jelenlegi adatok szerint).
Orbán Viktor szerint olyan embereket kell Brüsszelbe küldeni a vasárnapi EP-választáson, „akik kiállnak mellettünk, mert van néhány olyan dolog, amiért meg kell harcolnunk”. A miniszterelnök Dabason, a polgármesteri hivatal előtt összegyűlteknek mondott beszédében közölte: azt tapasztalja, hogy nem mindenki látja világosan az összefüggést a „saját személyes sorsunk és életünk, valamint az európai választás között”. A magyarok hajlamosak azt gondolni, hogy Brüsszel túlságosan messze van, úgysem ott dőlnek el a dolgok, hanem itt. Ebben sok igazság van, mert a dolgok itt dőlnek el, de ott tudják megakasztani őket” – fogalmazott.
A kampány az utolsó pillanatig tart, s mint arra a kormánypárti jelöltek többször rámutattak, a hazai voksolás komoly hatással lehet az Európai Unió jövőjére, mivel kiélezett a verseny a baloldal és a jobbközép erői között. Hazai vonatkozásában az EP-választás tétje, hogy a harmadik Orbán-kormány kellően erős támogatottságra talál-e majd az unióban. Országjárása során Pelczné Gáll Ildikó és Szájer József többször kiemelte: Brüsszel egy végvár, ahol a magyar képviselők erélyesen felléphetnek a nemzeti érdekek érvényesítéséért – vagy, amint ezt tették például a szocialisták, le is járathatják hazánkat.
A választás május 25-én este 11 órakor ér véget, amikor Olaszországban is bezárnak az utolsó szavazókörök; addig egyetlen tagállamban sem lehet nyilvánosságra hozni még a részeredményeket sem. Az Európai Parlament magyar tájékoztatási irodájának közlése szerint azonban a szavazás napján 21 órakor az EP közzéteszi az első, európai szintű részvételi adatokra vonatkozó becsléseket, 22 óra után pedig az első összeurópai mandátumbecslést a tagállami exit pollok alapján.
Az eredményvárót a Fidesz–KDNP a budapesti Millenárison tartja, ahol beszédet mond a kormányfő is, a Magyar Nemzet értesülései szerint várhatóan 23 óra után.
