A hétfőn frissített és a vasárnap éjjeli számokhoz képest valamelyest módosított – de még mindig nem végleges – adatok szerint is a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt nyerte meg az európai parlamenti (EP-) választásokat. A néppártiak az Európai Parlament honlapján közölt adatok szerint 28,5 százalékos aránnyal 214 mandátumot szerezhetnek a 751 tagú Európai Parlamentben.
Az európai szocialistákat ezen legfrissebb részeredmény szerint a szavazók 25,17 százaléka választotta, ami 189 képviselői helyre lehet elég. A harmadik helyen a liberálisok végeztek a voksok 8,79 százalékával, amivel 66 mandátumhoz juthatnak.
A Fidesz–KDNP a szavazatok 51,49 százalékával nyerte a vasárnapi választást. A Fidesz–KDNP 12, a Jobbik 3, az MSZP 2, a Demokratikus Koalíció 2, az Együtt–PM 1, az LMP 1 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben. A Jobbik és az MSZP gyengült az április 6-i országgyűlési választáshoz képest.
Az MTI összeállítása szerint az erőteljesen jobboldali, populista pártok egyes összegzések szerint a voksok 18 százalékát kaphatták meg európai szinten, de egyelőre nem világos, hogy ebből milyen összetételű frakció vagy frakciók alakítása következhet.
A néppártiak listavezetője Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnök, a szocialistáké pedig a német Martin Schulz, az EP eddigi elnöke volt. A szóban forgó pártcsaládok ezeket a politikusokat csúcsjelöltjüknek választották, vagyis az unió legfőbb végrehajtó testületének, az Európai Bizottságnak az élére szánják. Az EP-hez eljuttatandó (és ott egyszerű többséggel megerősítendő) személyi jelölést azonban a tagországok állam-, illetve kormányfőinek kell megtenniük – elvben és hivatalosan úgy, hogy a jelölt minősített többséget kapjon a részükről.
Diplomáciai forrásból származó értesülések szerint azonban a csúcsvezetők teljes konszenzusra törekednek, és Juncker néppárti jelölését nem csupán Orbán Viktor magyar néppárti, hanem David Cameron brit konzervatív miniszterelnök is ellenzi – nem beszélve a liberális pártállású Xavier Bettelről, aki Junckert ütötte ki tavaly a luxemburgi kormányfői székből.
Jean-Claude Juncker hétfőn kora hajnalban közölte: az Európai Néppárt a jelek szerint megnyerte az európai parlamenti választást, és így jogos az az igénye, hogy elnököt állítson az Európai Bizottság élére. Martin Schulz, az európai szocialisták listavezetője Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor azt mondta: egyelőre túl korai lenne megmondani, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke, a pártoknak előbb egyeztetniük kell arról, hogy milyen programban tudnak megállapodni.
Hétfői közlés szerint Romániában a leadott voksok 93,54 százalékának összesítése szerint a szavazatok 37,25 százalékát Victor Ponta miniszterelnök Szociáldemokrata Pártja (két kisebb kormányzati partnerével közös) választási listája kapta, ami 15 mandátumot jelent. Emellett 10 néppárti (az RMDSZ-t is beleértve), 6 liberális és egy független romániai képviselő dolgozik majd az EP-ben – jelentette Baranyi László, az MTI tudósítója.
Az RMDSZ a megszámolt voksok 6,48 százalékát szerezte meg, így három képviselője lesz az EP-ben. Az RMDSZ-listát vezető Winkler Gyula és Sógor Csaba jelenlegi EP-képviselők mellett az RMDSZ egy harmadik helyet is megszerezhet Vincze Lorántnak, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója alelnökének.
Az év elején ellenzékbe vonult Nemzeti Liberális Párt (PNL) 14,86 százalékon áll, a jobbközép Demokrata Liberális Párt (PDL) a megszámolt voksok 12,26 százalékát kapta, míg a Traian Basescu államfő védnökségével idén alakult Népi Mozgalom Párt (PMP) 6,24 százalékot szerezhet. A PNL hat képviselője az Európai Néppárthoz csatlakozna – jelentette be Crin Antonescu pártelnök.
Az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) értékelése szerint az erdélyi magyar szavazók bölcsességről tettek tanúbizonyságot azáltal, hogy részvételükkel, voksaikkal a magyar listát támogatták.
Lengyelországban 91 százalékos feldolgozottság szerint az ellenzéki, nemzeti konzervatív, Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS) párt vezet 32,35 százalékkal, a második helyen Donald Tusk miniszterelnök pártja, a jobbközép liberális Polgári Platform (PO) áll 31,29 százalékkal, ez mindkét párt számára 19 képviselői helyet jelent – közölte az országos választási bizottság. Az előző napi szavazás után kiadott előrejelzések még fordítva becsülték az eredményt.
Nem okozott megrázkódtatást az európai parlamenti (EP-) választás Németországban, az eredmény és a részvételi arány arra utal, hogy az EU iránt elkötelezett „rendes polgárok” határozzák meg a politikát – emelték ki hétfői kommentárok. A konzervatív Die Welt A derék németek című vezércikkében hangsúlyozta, hogy a német választók jelentősen emelkedő részvételi arány mellett megerősítették a pártrendszer hagyományos, mély társadalmi beágyazottságú szereplőinek – a bevett, bejáratott pártoknak – az uniós integráció előmozdítását célzó politikáját.
Németországban a konzervatív CDU/CSU pártszövetség a bajor CSU vártnál gyengébb szereplése miatt ugyan szavazatokat veszített a vasárnapi európai parlamenti választáson az öt évvel ezelőtti voksoláshoz képest, de így is nagy előnnyel az első helyen végzett a hétfő hajnalban közölt hivatalos előzetes eredmények szerint.
A CDU/CSU a szavazatok 35,3 százalékát érte el, így várhatóan 36 mandátumot szerez az EP-ben Németországra jutó 96-ból. A második helyet a szociáldemokraták (SPD) szerezték meg, éppen úgy, mint az előző nyolc közvetlen EP-választáson. Az SPD a 2009-es 20,8 százalékhoz, eddigi legrosszabb eredményéhez képest jelentősen előrelépett, 27,3 százalékot ért el, ami 28 mandátumot jelenthet.
Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 százalékával megnyerte az európai parlamenti választásokat, több mint öt százalékkal maga mögé utasítva a 20,8 százalékot szerzett jobbközép Népi Mozgalom Unióját (UMP). A kormányzó szocialisták 13,97 százalékkal a harmadik helyre szorultak a francia belügyminisztérium által a szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után kiadott hivatalos eredmények szerint.
Olaszországban húszszázalékos előnyre tett szert a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) a Beppe Grillo vezette ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) előtt a szavazatok hétfő reggeli, majdnem százszázalékos feldolgozottsága szerint – jelentette Sárközy Júlia, az MTI tudósítója.
A nem végleges adatok szerint a PD a szavazatok több mint 41 százalékát szerezte meg. A tavalyi olasz parlamenti választásokon a balközép párt 25,4 százalékkal teljesített. A 2013-as olasz parlamenti voksoláson a 25,5 százalékkal legnagyobb párttá lett M5S most 21 százalékot kapott. Harmadik a Silvio Berlusconi vezette jobbközép Hajrá Olaszország (FI) lett 16 százalékkal, 5 százalékot veszítve a tavalyi olasz parlamenti választásokhoz képest. A választási eredmények minden korábbi előrejelzést felborítottak. A PD története legjobb eredményét érte el.
Elemzők szerint az EP-választások – elsősorban belpolitikai megméretésnek számító – itáliai fordulóján az olaszok az országot február 22-től vezető Matteo Renzit, az általa megkezdett gazdasági-intézményes reformokat és mindenekelőtt a belpolitikai stabilitást választották. Háttérbe utasították a szélsőséges és Európa-ellenes jelszavakkal, valamint kormánybuktató szándékkal kampányoló M5S vezérét, Beppe Grillót. A 2009-ben alapított civil mozgalom tavaly vált parlamenti párttá, és mostanra sokat veszített támogatottságából.
A görög ellenzék fő erejének számító Sziriza szélsőbaloldali párt elnöke, Alekszisz Ciprasz a megszorító politika feletti „történelmi győzelemként” értékelte, hogy pártja megnyerte az EP-választást. A radikális baloldali párt, amely élesen bírálja a súlyosan eladósodott és a hitelezők által szorongatott országban 2010 óta bevezetett megszorításokat, már korábban jelentősen előretört, azonban ez volt az első országos győzelme. A szavazatok 95 százalékos összesítése szerint a Sziriza 26,5 százalékkal nyert, a kormányzó Új Demokrácia pedig a voksok 22,8 százalékát szerezte meg.
Észtországban és Lettországban a kormánypártok kerekedtek felül az európai parlamenti (EP) választásokon, míg Litvániában az ellenzék fő ereje győzedelmeskedett. Az euroszkeptikus tömörülések egyik balti államban sem örvendhettek nagy támogatottságnak – derült ki a hétfőn közzétett eredményekből.
Észtországban a megszerezhető 6 mandátumból a kormányzó liberális Reformpárt kettőt, szociáldemokrata koalíciós partnere pedig egyet nyert el. A két vezető ellenzéki párt egy-egy képviselőt küldhet Strasbourgba, míg a hatodik mandátum egy független jelöltnek jutott.
Lettországban a szavazás nagy nyertese a liberális-konzervatív Egység Blokkja nevű tömörülés lett, amely a megszerezhető 8 mandátum felét szerezte meg. Az EP-ben egy helyhez jutott egy oroszpárti lett formáció is. Egy-egy mandátumot nyert a Harmónia Központ nevű erő és a két másik jobbközép kormánypárt.
Litvániában, ahol 11 európai parlamenti képviselői hely sorsáról döntöttek, az ellenzéki kereszténydemokraták a kormányzó szociáldemokraták előtt végeztek. A harmadik helyezett a liberális párt lett a három másik koalíciós párt előtt. Ezenkívül a földműves- és zöldszövetségnek is sikerült átlépnie az ötszázalékos küszöböt.
A választási részvétel Észtországban és Lettországban is alacsonyabb volt a 2009-ben mértnél, előbbiben 36,44 százalékos, utóbbiban pedig 30,03 százalékos. Litvániában ennél jóval nagyobb – 47,28 százalékos – volt a választási kedv annak köszönhetően, hogy az EP-voksolással egy időben zajlott az elnökválasztás második fordulója.
