Orbán: Tiszteletben kell tartani a közösségi jogokat

Az Ukrajnában élő magyarok döntik el, hogy milyen jogi intézményekkel szeretnének rendelkezni – jelentette ki a kormányfő.

Ha Kijev ezt nem teszi, „legitim okunk van aggódni” a jövő Ukrajnájának demokratikus karakteréről – jelentette ki a kormányfő, akit a Kárpátalján élő magyarokról szóló szombati szavaival kapcsolatban kérdezett a beszélgetés moderátora.

Arra, hogy milyen közösségi jogokra gondol, Orbán Viktor azt felelte: az Ukrajnában élő magyarok fogják meghatározni maguknak, milyen jogi intézményekkel szeretnének rendelkezni.

A panelbeszélgetésen részt vevő Donald Tusk lengyel miniszterelnök, aki a napokban úgy nyilatkozott, hogy Orbán szavait a magyar autonómiáról nem voltak szerencsések, most így fogalmazott a magyar kormányfő felszólalása után: ez így jobb volt.

A NATO jelenleginél nagyobb katonai jelenlétére van szükség Kelet-Közép-Európában – mondta Tusk. A visegrádi négyek együttműködése a lengyel miniszterelnök szerint eddig a szolidaritás elvén alapult és jól működött, de erre a szolidaritásra most „minden eddiginél erősebb próba vár”, mert – mint mondta – az ukrajnai válság nagyobb veszélyt hordoz, mint az előtte megtapasztalt 2009-es gázválság vagy a gazdasági válság. Donald Tusk kijelentette: ha nem lesz közös álláspont Európában a biztonság és energiabiztonság kérdésében, akkor „Európa elvész”. Hozzátette: az ukrajnai válság Európa próbatétele, olyan kihívás, amelyre „álszenteskedés nélkül” kell válaszolni.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság távozó elnöke is részt vesz és előadást tart majd a visegrádi együttműködés (V4) magyar elnökségének június végi záróeseményén Budapesten – közölte Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban tett sajtónyilatkozatában. Tájékoztatása szerint a június 24-i rendezvényen várhatóan jelen lesz több uniós biztos és a visegrádi együttműködés tagállamainak (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) miniszterelnökei is, Barroso pedig elsősorban a következő időszak pénzügyi forrásairól, lehetőségeiről beszél majd.

Katonai természetű, közlekedési és szállítási, valamint energiabiztonsági garanciákra van szüksége Közép-Európának – jelentette ki Orbán Viktor a fórumon. A katonai természetű biztonsági garancia fő támasza a NATO-tagság, de regionális katonai együttműködésre is szükség van, és ennek jegyében 2016-ra meg is alakulhat a közép-európai harccsoport – mondta a kormányfő a visegrádi tagállamok miniszterelnökeinek részvételével rendezett panelbeszélgetésen. A közlekedési és szállítási garanciákkal kapcsolatban szükségesnek nevezte a határ menti együttműködést, valamint az észak–déli közlekedési folyosó kiépítését. Orbán fontosnak nevezte emellett az energiabiztonság garanciáját, szorgalmazva az észak–déli irányú energetikai infrastruktúra fejlesztését. Jelezte egyúttal, hogy az energiabiztonsági garancia részének tartja a nukleáris energia elfogadtatását is, valamint hozzátette: ugyancsak fontosnak tartja, hogy a palagáz-kitermelés lehetőségét ne korlátozzák.

Robert Fico kulcsfontosságúnak nevezte az energetikai biztonság kérdését, és rámutatott: hogy már a múltban megmutatkozott, mennyire fontos az energiahordozók szállítási kapacitásainak összekapcsolása. Felidézve egyebek közt a Szlovákiából Ukrajnába irányuló, fordított irányú (reverz) gázszállításról született nyilatkozat aláírását, rámutatott: a visegrádi négyek az energiabiztonság megteremtése terén jelentős előrelépést értek el, de ezt még további lépéseknek kell követniük. Rámutatott: bár e céllal „Európa is egyetért”, a gyakorlat az, hogy csak „nagyon keveset”, mindössze 6 milliárd eurót irányoztak elő az európai energetikai hálózatok kiépítését célzó uniós programra.

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő felszólalásában Ukrajnáról szólva azt mondta: Csehország korábban és most is egyértelműen a független, egységes Ukrajna mellett foglalt állást. Ugyanakkor az a véleményük, hogy az ukrán társadalom megosztottságát nem lehet fegyverekkel megoldani. A jelenlegi helyzeten túl azt is szem előtt kellene tartani – mondta –, hogy milyen lesz a NATO és Oroszország viszonya az ukrajnai válság után. „Nem hiszem, hogy egy újabb hidegháborúra kerülne sor, vagy egy újabb vasfüggönyre lenne szükség” – vélekedett.

Az Oroszország elleni esetleges gazdasági szankciókkal kapcsolatban azt mondta: olyan tapasztalataik vannak, hogy amikor a rendszerváltás után a cseh cégek egy része kivonult az orosz piacról, akkor helyüket más, nyugat európai cégek foglalták el, s így most „nagyon nehéz lenne megértetni és elhitetni” ezekkel a cseh cégekkel, hogy ha kivonulnának az orosz piacról, ez nem ismétlődik meg.

Sobotka a visegrádi négyek együttműködése kapcsán a csoport erősödő szerepére mutatott rá, s a V4-es védelmi együttműködés hatékonyságának növelését szorgalmazta. Említést tett a közös harci egység felállításáról, amit „viszonylag olcsó és nagyon effektív együttműködésnek” nevezett. Rámutatott: a visegrádi négyek NATO-n belüli szerepe sokáig a külföldi missziókra szorítkozott, de az elmúlt időszakban megmutatkozott, hogy „nagyon gyorsan meg tud változni a biztonsági helyzet a közelünkben is”, s ezekre a kihívásokra „gyors válaszokat kell tudni adni”.

Ugyanezen a fórumon szerdán Martonyi János külügyminiszter arról beszélt, átfogó politikai megoldásra van szükség Ukrajna ügyében, mivel a válságot nem lehet fegyverekkel eldönteni. A magyar diplomácia vezetője a zárt ajtók mögött tartott panelbeszélgetésen elhangzottakat összegezve a sajtó képviselői előtt kijelentette: partnereivel egyetértettek abban, hogy az ukrajnai események gyökeresen új biztonságpolitikai helyzetet jelentenek, továbbá abban is, hogy jelenleg az a legfontosabb, hogy legyen párbeszéd a felek között. „Ez a párbeszéd már meg is indult” – mutatott rá Martonyi, utalva a Kijevben szerdán megkezdődött kerekasztal-tárgyalásra.

A Szlovák Atlanti Bizottság (SAC) által 2005 óta minden évben Pozsonyban megrendezett Globsec Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fóruma. Az idei a kilencedik hasonló rendezvény, és annak központi témája az ukrajnai helyzet.

Ismert, korábban az új parlamenti ciklusban először ülésező nemzetbiztonsági bizottság tagjait is tájékoztatták az ukrajnai helyzetről többek között a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat képviselői.