A május 25-i európai parlamenti választást Dániában megnyerő Dán Néppárt a voksok több mint 23 százalékát kapta, és ezzel négy képviselői helyhez jutott az uniós testületben. „A lehető legnagyobb és legbefolyásosabb csoporthoz szerettünk volna csatlakozni” – mondta a párt szóvivője, Soren Sondergaard az AFP francia hírügynökségnek.
A szóvivő dicsérte David Cameron brit kormányfő hozzáállását az Európai Unióhoz. „David Cameron és a konzervatívok szerint az EU tagjai maradhatunk, azonban bizonyos területeken kevésbé szigorú körülmények között” – tette hozzá.
Michel Rocard volt francia kormányfő szerint egyébként Nagy-Britannia csak saját kereskedelmi-pénzügyi érdekei miatt csatlakozott az Európai Unióhoz, és még azelőtt el kell hagynia az integrációt, hogy komolyabb bajt okoz.
A populista párt tagjai korábban a legnagyobb EU-ellenes brit politikai erőhöz, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjához (UKIP) hasonlóan az euroszkeptikus Szabadság és Demokrácia Európája képviselő-testületben ültek. Sondergaard szerint azonban volt egy jelentős nézetkülönbség köztük és a frakció többi tagja között, mégpedig az, hogy ők nem akarnak kilépni az unióból.
A Dán Néppárt négy EP-képviselője között van a rasszista kijelentései miatt egyszer már elítélt Morten Messerschmidt is.
Az Igaz Finnek párt is jelentősen megnövelte támogatói táborát az utóbbi időben, és végül a harmadik legerősebb párt lett Finnországban az EP-választásokon, így két képviselőt küldhet a testületbe. A finn párt a Dán Néppárthoz hasonlóan felmondta korábbi szövetségét a brit UKIP-pal. „Örülök, hogy mi és régi szövetségesünk, a Dán Néppárt is az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához csatlakozik” – mondta Timo Soini, a párt elnöke.
Mindeközben Németországban tovább emelkedett az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű, euroszkeptikus párt népszerűsége, vezetője szerint az Angela Merkel vezette konzervatívok körében nagy az ijedtség az új vetélytárs megjelenése miatt.
A több mint 60 éve működő CDU/CSU pártszövetség „retteg tőlünk” – mondta Bernd Lucke, a tavaly alapított párt társelnöke a Die Welt című lapban csütörtökön közölt interjúban azzal kapcsolatban, hogy a CDU parlamenti frakcióvezetője kijelentette: nem hajlandó együtt szerepelni az AfD képviselőivel televíziós vitaműsorokban.
A Merkel vezette konzervatívok azért kerülik a vitát, mert kiderülne, hogy az AfD „színtisztán” képviseli a CDU elhagyott elveit és politikáját, például azt, hogy a minimálbér megroppantja a német gazdaság gerincét adó középvállalati szektort, a maastrichti szerződés pedig megtiltja uniós társországok államadósságának átvállalását – fejtette ki Bernd Lucke.
Pártja a Forsa közvélemény-kutató intézet legutóbbi – a német lapokban csütörtökön ismertetett – közvélemény-kutatása szerint 8 százalékot szerezne, ha most vasárnap lenne a német parlamenti (Bundestag-) választás, ami minden korábbinál nagyobb választói támogatást jelez, csaknem a kétszerese a tavaly őszi Bundestag-választáson elért 4,7 százaléknak – amivel a párt kevéssel elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől –, és meghaladja az európai parlamenti (EP-) választáson elért 7 százalékot is.
Az euroszkeptikus párt az EP-ben elutasítja az együttműködést a szélsőségesekkel és az EU feloszlatására törekvő erőkkel, mint például az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához kíván csatlakozni.
A mérsékelt konzervatív ECR-nél ugyan „tárt karokkal fogadták” az AfD képviselőit, de frakciótagságuk még nem biztos, mert Berlinből nyomást gyakorolnak a brit konzervatívok vezetőjére, David Cameron miniszterelnökre és Jaroslaw Kaczynskire, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetőjére. Meglehet, hogy „párt- és államérdekből” végül elutasítják az AfD felvételi kérelmét – mondta Bernd Lucke.
Az AfD EU-párti politikai erő, az EU-t az érvényes szerződések alapján a jelenlegi formájában akarja megőrizni – hangsúlyozta a párt társelnöke, leszögezve, hogy nem támogatják Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökké választását.
Juncker „a régi, nyugat-európai és központosító jellegű” EU képviselője, aki Angela Merkellel együtt megszegte az uniós szerződéseket és „növekedési unióból észak-déli újraelosztási unióvá” tette a közösséget, azért dolgozott, hogy a pénz Dél-Európába áramoljon és „nem vett tudomást Kelet-Európáról, pedig ott gazdaságilag és politikailag nagy feladatok várnak megoldásra” – mondta az AfD társelnöke.
A Néppártban is megoszlanak a vélemények a luxemburgi miniszterelnök személyével kapcsolatban: Angela Merkel német kancellár kiáll mellette, David Cameron brit kormányfő viszont határozottan elutasítja Juncker jelölését. Mint korábban mondta, az Európai Uniónak „tiszteletet kell tanúsítania” az uniót alkotó nemzetállamok iránt, és olyan elnököt kell választani az Európai Bizottság élére, aki „ezt meg is érti”. Cameron Magyarországot, Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát és – még Merkel nyilatkozata előtt – „talán Németországot” látta lehetséges szövetségesének Juncker jelölése ellen.
Az Európai Tanács több tagja, köztük Francois Hollande francia és Orbán Viktor magyar kormányfő sem támogatja Jean-Claude Juncker jelölését. Bár Juncker a magyar kormány elleni, saját pártjából érkező támadások során sem állt ki az Orbán-kormány mellett, Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Hír Televízió Versus című adásában arról beszélt, hogy nem személyi, hanem tartalmi kérdés az Európai Bizottság elnökének megválasztása.
