Erősödnek az euroszkeptikusok, Merkelék „rettegnek”

A Dán Néppárt és az Igaz Finnek párt is csatlakozik az ECR-hez. Németországban teret nyernek az euroszkeptikusok.

A Merkel vezette konzervatívok azért kerülik a vitát, mert kiderülne, hogy az AfD „színtisztán” képviseli a CDU elhagyott elveit és politikáját, például azt, hogy a minimálbér megroppantja a német gazdaság gerincét adó középvállalati szektort, a maastrichti szerződés pedig megtiltja uniós társországok államadósságának átvállalását – fejtette ki Bernd Lucke.

Pártja a Forsa közvélemény-kutató intézet legutóbbi – a német lapokban csütörtökön ismertetett – közvélemény-kutatása szerint 8 százalékot szerezne, ha most vasárnap lenne a német parlamenti (Bundestag-) választás, ami minden korábbinál nagyobb választói támogatást jelez, csaknem a kétszerese a tavaly őszi Bundestag-választáson elért 4,7 százaléknak – amivel a párt kevéssel elmaradt az 5 százalékos bejutási küszöbtől –, és meghaladja az európai parlamenti (EP-) választáson elért 7 százalékot is.

Az euroszkeptikus párt az EP-ben elutasítja az együttműködést a szélsőségesekkel és az EU feloszlatására törekvő erőkkel, mint például az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP), és az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójához kíván csatlakozni.

A mérsékelt konzervatív ECR-nél ugyan „tárt karokkal fogadták” az AfD képviselőit, de frakciótagságuk még nem biztos, mert Berlinből nyomást gyakorolnak a brit konzervatívok vezetőjére, David Cameron miniszterelnökre és Jaroslaw Kaczynskire, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetőjére. Meglehet, hogy „párt- és államérdekből” végül elutasítják az AfD felvételi kérelmét – mondta Bernd Lucke.

Az AfD EU-párti politikai erő, az EU-t az érvényes szerződések alapján a jelenlegi formájában akarja megőrizni – hangsúlyozta a párt társelnöke, leszögezve, hogy nem támogatják Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökké választását.

Juncker „a régi, nyugat-európai és központosító jellegű” EU képviselője, aki Angela Merkellel együtt megszegte az uniós szerződéseket és „növekedési unióból észak-déli újraelosztási unióvá” tette a közösséget, azért dolgozott, hogy a pénz Dél-Európába áramoljon és „nem vett tudomást Kelet-Európáról, pedig ott gazdaságilag és politikailag nagy feladatok várnak megoldásra” – mondta az AfD társelnöke.

A Néppártban is megoszlanak a vélemények a luxemburgi miniszterelnök személyével kapcsolatban: Angela Merkel német kancellár kiáll mellette, David Cameron brit kormányfő viszont határozottan elutasítja Juncker jelölését. Mint korábban mondta, az Európai Uniónak „tiszteletet kell tanúsítania” az uniót alkotó nemzetállamok iránt, és olyan elnököt kell választani az Európai Bizottság élére, aki „ezt meg is érti”. Cameron Magyarországot, Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát és – még Merkel nyilatkozata előtt – „talán Németországot” látta lehetséges szövetségesének Juncker jelölése ellen.

Az Európai Tanács több tagja, köztük Francois Hollande francia és Orbán Viktor magyar kormányfő sem támogatja Jean-Claude Juncker jelölését. Bár Juncker a magyar kormány elleni, saját pártjából érkező támadások során sem állt ki az Orbán-kormány mellett, Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Hír Televízió Versus című adásában arról beszélt, hogy nem személyi, hanem tartalmi kérdés az Európai Bizottság elnökének megválasztása.