Merkelnek nem a személyi kérdés az elsődleges

A német kancellár szerint az EB-elnök személye előtt a következő öt év tartalmi kérdéseit kell tisztázni.

MNO
2014. 06. 26. 19:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az uniós állam-, illetve kormányfők találkozója Ypres-ben kezdődik, ahol a résztvevők ünnepélyesen megemlékeznek az első világháború kirobbanásának századik évfordulójáról. A csúcsvezetők Ypres-ben vacsoráznak, majd pénteken Brüsszelben folytatják az eszmecserét.

A jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt csütörtöki rendezvényén Merkel úgy nyilatkozott: ahhoz, hogy pénteken eldönthessék, kit jelöljenek az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezető tisztségére, előbb tisztán kell látni az olyan fontos tartalmi kérdésekben, mint amilyen a gazdasági növekedés, az államháztartási konszolidáció, valamint a munkahelyteremtés – különös tekintettel a munkanélküliség nagy arányára az európai fiatalok körében.

A kancellár szerint ugyanakkor nem dráma, ha a pénteki szavazáson nem kap egyöntetű támogatást a tagállami vezetőktől a bizottsági elnöki tisztségre kiszemelt európai néppárti jelölt, Jean-Claude Juncker volt luxemburgi kormányfő.

A Juncker személyét továbbra is elutasító David Cameron brit miniszterelnök címére Merkel azt az üzenetet fogalmazta meg, hogy az uniós stratégia eldöntendő tartalmi kérdéseiben „nagyon jó kompromisszumokat” lehet majd találni Nagy-Britanniával.

E tartalmi kérdések minden bizonnyal legfontosabbikát illetően a kortrijki néppárti „előcsúcsról” olyan értesülések szivárogtak ki, hogy a néppárti vezetőkben adott a hajlandóság a pénzügyi szabályok úgymond maximálisan rugalmas kezelésére, amit elsősorban a balközép pártállású Matteo Renzi olasz miniszterelnök követel. E követelés lényege, hogy a növekedésösztönző, munkahelyteremtő beruházások finanszírozási igényét ne számítsák be teljes mértékben a szigorú deficitkorlátok meghatározásakor. Egyes tagállami vezetők szerint ugyanakkor nem létezik „rossz hiány” és „jó hiány”, tehát a növekedésösztönzés és munkahelyteremtés mégoly nemes célja sem indokolhatja a pénzügyi fegyelem lazítását.

Jean-Claude Juncker jelöltségével kapcsolatban Orbán Viktor már korábban kijelentette: nincs olyan európai okmány, amely előírná, hogy a frakciók listavezetői kerüljenek a brüsszeli végrehajtó testület élére.

 

A néppártban korábban is megoszlottak a vélemények a luxemburgi exminiszterelnök személyével kapcsolatban: Angela Merkel német kancellár kiáll mellette, David Cameron brit kormányfő határozottan elutasította a jelölését. Mint korábban mondta, az Európai Uniónak tiszteletet kell tanúsítania az uniót alkotó államok iránt, és olyan elnököt kell választani az EB élére, aki ezt „meg is érti”. Cameron Magyarországot, Litvániát, Írországot, Svédországot, Szlovéniát és – még Merkel támogató nyilatkozata előtt – „talán Németországot” látta lehetséges szövetségesének Juncker jelölése ellen.

 

Támogatók

 

Kilenc uniós ország baloldali vezetője támogatja, hogy Junckert válasszák meg az Európai Bizottság élére. Lengyelország és Spanyolország is a luxemburgi politikus mögött áll.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.