300 srebrenicai ember haláláért felelős a holland kormány

A hágai bíróság szerdai döntése nem jogerős.

Munira Subasic, a srebrenicai és zepai édesanyákat képviselő szervezet elnöke a Dnevni Avaz című szarajevói lapnak nyilatkozva elégedetlenségének adott hangot az ítélet miatt. Leszögezte, hogy folytatni fogják a pereskedést, hogy a bíróság mind a nyolcezer áldozat esetében megállapítsa Hollandia felelősségét, és ha kell, a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.

A holland kormánynak mindig az volt az álláspontja, hogy az ország békefenntartóinak az ENSZ nem biztosított elegendő védelmet és eszközt ahhoz, hogy hatékonyan fel tudjanak lépni a körzetet támadó szerb erők ellen. A kabinet azt hangoztatta, hogy a boszniai szerbeken kell számon kérni a mészárlást, a kéksisakosok tevékenységéért pedig az ENSZ-nek kell vállalnia a felelősséget. A holland kormány idén áprilisban húszezer eurós kártérítést folyósított három, az 1995-ös srebrenicai mészárlás során megölt boszniai férfi hozzátartozóinak. A családok ügyvédje szégyenletesnek nevezte a 6,1 millió forintnak megfelelő összeget.

Kereken egy évvel ezelőtt az első fokon eljáró hágai törvényszék elismerte, hogy hibázott, amikor ejtette az egyik népirtás vádját Radovan Karadžić egykori boszniai szerb elnök ellen.

Korábban Tomislav Nikolić azt mondta egy televíziós interjúban, hogy „térden állva” kér bocsánatot a Srebrenicában elkövetett bűnökért, ugyanakkor újfent tagadta, hogy népirtás történt volna.

1995. július 11-én, miután az ENSZ-védelem alatt álló Srebrenicát a boszniai szerb csapatok elfoglalták, a holland békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút válogattak ki, majd lemészárolták őket. Európában a második világháború óta ez volt a legvéresebb mészárlás.

A legbrutálisabb mészárlásokat (Vukovárnál és Srebrenicánál) azok a csetnikek vitték véghez, amelyeknek Voislav Šešelj volt a vezérük, és Tomislav Nikolić a második számú vajdájuk.

Július 11-ét, Srebrenica szerb elfoglalását Bosznia-Hercegovina főleg bosnyákok és horvátok lakta országrészének, a Bosznia-hercegovinai Föderációnak vezetése az idén gyásznappá nyilvánította.

Valentin Inzko, az Európai Unió boszniai főképviselője a gyásznapon azt mondta, hogy a Srebrenicában történtek a világtörténelem szomorú fejezetéhez tartoznak, az áldozatokat nem szabad elfelejteni, a bűnösöknek pedig felelniük kell tetteikért.

Kutatócsoportok még mindig keresik az áldozatok holttesteit, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háború után sok esetben kiásták és más helyre szállították a hullákat, hogy elrejtsék tetteik bizonyítékait. A maradványok többször roncsolódtak és összekeveredtek, ezért a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal azonosítható egy-egy áldozat.

A DNS-teszteket végző csoport egyik tagja a boszniai médiának elmondta: tavaly óta 700 új áldozatot azonosítottak, közülük azonban csak 175-öt temettek most el. Az utóbbi 19 év alatt ennél mindig több volt az eltemetett srebrenicai áldozatok száma. Előfordult már olyan is, hogy a családok nem akarták, hogy a megtalált családtag csontjait a közös emléksírba helyezzék, gyakran ugyanis csupán egy-egy csontról volt szó, amit inkább emlékként megőriztek.