A britek vizsgálják a feketedobozokat

Az uniós külügyérek és Kövér László házelnök is részvétét fejezte ki a tragédia miatt, Ausztrália lépést fontolgat.

Óvatosan fogalmazott a tanácskozáson elnöklő Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője: arról beszélt, hogy a miniszterek tanácsa több módon is továbbléphet. Úgy véli, kemény vita várható az esetleges újabb büntető intézkedésekről. „A külügyminiszterek lépni fognak, és lépniük is kell” – jelentette ki. Ashton mindenekelőtt annak fontosságát hangsúlyozta, hogy megfelelő hozzáférést kell biztosítani a repülőgép-szerencsétlenség helyszínéhez, az áldozatok földi maradványait pedig a kellő tisztelettel kell kezelni.

Megérkezett kedden a kelet-ukrajnai Harkivba, a Balasivszkij vasútállomásra a maláj utasszállító repülőgép több mint 280 utasának holttestét szállító hűtővonat a szakadárok ellenőrzése alatt álló Doneck megyei Torezből. Helyi idő szerint délelőtt 11 óra 20 perckor futott be a szerelvény a pályaudvarra.

Az állomáson a négy hűtővagont egy másik mozdonyhoz csatolják, és a szerelvény továbbmegy a harkivi Maliseva üzembe. Az előzetes hírek szerint nemzetközi szakértői csoport vizsgálja meg a holttesteket az üzemben, ahol erre a célra speciális helységet alakítottak ki. Az üzembe vezető vasútpálya mentén rendőrök vigyáznak arra, hogy a vonat biztonságban eljusson a célállomásig.

Ukrajna együttműködést vár

Közben az ukrán külügy-minisztérium felhívást intézett azokhoz az országokhoz, amelyeknek állampolgárai a légikatasztrófa áldozatául estek, hogy küldjenek rendőröket a nyomozásban való részvételre. A tárca emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az utasszállító lezuhanásával kapcsolatban hozott határozatában felszólította az államokat, működjenek együtt a tragédiát okozók felelősségre vonása érdekében.

Carl Bildt svéd külügyminiszter arról beszélt, hogy korszerűsített T–64-es harckocsikat látott Doneck utcáin készült felvételeken. „Ezeket nem lehet beszerezni a sarki fűszeresnél. Mindannyian tudjuk, honnan származnak” – jelentette ki. Bildt szerint „már egy ideje” érvényben kellene legyen a fegyvereladási tilalom Oroszországgal szemben. Úgy véli: „nehezen védhető”, ha a maláj gép lelövése után bárki fegyvereket ad el Moszkvának.

A fegyverembargó bevezetésének ügyét az osztrák, a litván és a spanyol miniszter is említette. Utóbbi hozzátette ugyanakkor: az intézkedés elrendeléséhez rendkívüli uniós csúcsot kellene összehívni. A cseh külügyminiszter is azon a véleményen van, hogy a már márciusban kilátásba helyezett, széles körű gazdasági szankciók életbe léptetéséről az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak kellene határoznia.

Az európai diplomácia kereszttüzében a fegyvereladások ügyében elsősorban Franciaország áll, amely korábban kötött szerződések alapján két Mistral típusú hadihajó leszállítását tervezi Moszkvának. Erre utalt Bildt is, amikor nehezen védhetőnek nevezte az ilyen ügyleteket. David Cameron brit miniszterelnök pedig korábban úgy fogalmazott: ez Nagy-Britanniában elképzelhetetlen volna a gép lelövését követően. Franciaország álláspontja az, hogy szerződésszegés volna, ha nem szállítaná le a hadihajókat, s míg az Európai Tanács nem tiltja meg, addig minden halad a maga útján. Laurent Fabius külügyminiszter kedd reggel nem kommentálta az erre vonatkozó megjegyzéseket.

Dalia Grybauskaite litván államfő éles bírálatot fogalmazott meg a Franciaországnak 1,2 milliárd eurót hozó üzlettel szemben, az európai politika „mistralizációjáról” beszélt. „Az értékeket és a biztonságot feláldozzák az üzlet oltárán, miközben a »vedd meg és uralkodj« elve érvényesül” – utalt az elnök a litván közmédiának adott nyilatkozatban arra, hogy Moszkva a pénzével igyekszik megosztani Európát. „Katonai technológia eladása Oroszországnak a jelen körülmények között elfogadhatatlan” – nyomatékosított Grybauskaite.

Az Európai Tanács legutóbbi, múlt heti rendkívüli ülésén úgy határozott: ki kell szélesíteni azok körét, akik büntetőintézkedésekkel sújthatók. Döntése alapján bárki és bármely cég vagy szervezet, „entitás” ellen elrendelhetők szankciók, aki vagy amely anyagilag vagy pénzügyileg támogatja Ukrajna függetlenségének, területi egységének és szuverenitásának veszélyeztetését, fenyegetését.

Moszkva kész teljes mértékben segítséget nyújtani a malajziai utasszállítóval történtek feltárásához – írta keddi közleményében az orosz külügy. A tárca az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadott határozatát kommentálta. Kiemelte, hogy a katasztrófa körülményeit a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) tevékeny részvételével kell tisztázni. Üdvözölte egyben azt, hogy a BT tizenöt tagja egyöntetű határozatban ítélte el az utasszállító megsemmisítését, és felszólította a területet uraló szakadár fegyveres csoportokat, szavatoljanak biztonságos és korlátlan hozzáférést a tragédia helyszínéhez egy független nemzetközi vizsgálat számára.

Táviratban fejezte ki részvétét a holland, illetve a malajziai képviselőház és a szenátus elnökének Kövér László házelnök a maláj gép katasztrófája miatt. A parlament sajtóirodájának keddi közleménye szerint a törvényhozás elnöke megdöbbenésének adott hangot, és mély együttérzéséről biztosította az áldozatok hozzátartozóit. Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya a Holland Királyság budapesti nagykövetségén tett részvétlátogatást, és az áldozatok emlékére nyitott könyvben a magyar emberek szolidaritását tolmácsolta – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Egy perc csenddel tisztelegtek a repülőgép csaknem 300 szörnyethalt utasa emléke előtt keddi tanácskozásukon az uniós külügyminiszterek – tudatta a megbeszéléseket követően az Európai Unió külügyi főképviselője. Catherine Ashton leszögezte: a területet ellenőrző fegyveres szakadároknak azonnali, teljes és biztonságos hozzáférést kell biztosítaniuk a katasztrófa helyszínéhez, amelyet egyúttal biztosítani kell, illetve lezárni az illetéktelenek előtt. Azokat, akik közvetve vagy közvetlenül felelősek a történtekért, bíróság elé kell állítani – jelentette ki az uniós diplomácia vezetője.

Ausztrália miniszterelnöke szerint azoknak az országoknak kellene őrizniük a malajziai repülőgép tragédiájának ukrajnai helyszínét, amelyeket leginkább sújtott a szerencsétlenség. Tony Abbott kedden vetette fel ezt. Hollandián kívül Malajziát és Ausztráliát nevezte meg leginkább érintettként, arról ugyanakkor nem szólt, hogy hazája – amely 37 állampolgárát veszítette el a tragédiában – készen áll-e őrszemélyzetet, katonákat vagy rendőröket meneszteni Ukrajnába, a szakadárok uralta keleti területre.

„A helyszínt biztosítani kell, s úgy vélem, a legjobb lenne, ha azok az országok tennék ezt, amelyek leginkább megszenvedték a katasztrófát” – mondta Abbott. Hozzátette, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsának hétfőn egyhangúlag megszavazott tilalma ellenére az ukrán szakadárok továbbra is járkálnak a helyszínen, veszélyeztetve a nyomok és a lehetséges bizonyítékok épségét.

David Cameron brit kormányfő nem sokkal később bejelentette: a holland kabinet kérésére brit légi baleseti szakértők fogják elemezni a lelőtt maláj gép feketedobozainak adatait. Mint mondta, a dél-angliai Farnborough-ban helyezik biztonságba az adatrögzítőket. A feketedobozokat egy belga katonai repülőgép szállítja majd Kelet-Ukrajnából Nagy-Britanniába.

Az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége nyilvánosságra hozott egy térképet, ami annak a rakétának a röppályáját ábrázolja, amely öt nappal ezelőtt a maláj utasszállító gép tragédiáját okozhatta – jelentette kedden késő este a kijevi média. A diplomáciai külképviselet Facebook-oldalán látható, műholdas felvétellel készített térképen a röppályán kívül be van jelölve a rakéta becsapódásának és a gép lezuhanásának a helye, továbbá a rakéta és a gép típusa is kiolvasható belőle. Az UNIAN hírügynökség azt írja, hogy a térképen láthatók is megerősítik azt a feltételezést, miszerint a maláj gépet Buk típusú föld-levegő rakétával lőtték le a szakadárok ellenőrzése alatt álló donyecki területről. Az Egyesült Államok kizárja azt a lehetőséget, hogy a tragédiát az ukrán hadsereg kötelékében lévő Buk-rakéták okozták volna.