Az oroszok többsége szerint a Nyugat elhibázott politikája okolható az ukrán válságért – derült ki egy Moszkvában kedden közzétett felmérésből. A független Levada Intézet közvélemény-kutatási adatai szerint a megkérdezettek 64 százaléka azzal vádolja az Egyesült Államokat és Európát, hogy „illetéktelenül beavatkozott” az ukrán ügyekbe. A válaszadók 52 százaléka tart attól, hogy a szomszédos országot sújtó elkeseredett konfliktus világháborúvá szélesedhet.
A felmérésből kiderül, hogy az oroszoknak csak 23 százaléka támogatja, hogy a luhanszki és donyecki népköztársaság a Krím félsziget mintájára Oroszország része legyen. A megkérdezettek több mint fele, 56 százaléka biztos benne, hogy Moszkva hathatósan támogatja az ukrajnai szakadárokat. A nyugati szankciók kedvezőtlen hatásaitól félők aránya az utóbbi 3 hónapban 52 százalékról 36 százalékra csökkent – közölte a moszkvai intézet. A felmérés 1600 ember megkérdezésével készült.
Az Európai Unió (EU) kedden Brüsszelben az Oroszország elleni újabb szankciókról tanácskozik az ukrán válság miatt. A francia elnöki hivatal hétfői bejelentése szerint az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország újabb büntetőintézkedéseket léptet életbe Oroszország ellen az ukrán válsággal kapcsolatban. Az orosz külügyminiszter hétfőn azt közölte: a szankciók nem fogják elérni céljukat.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője kedden azt közölte: képmutató és nem tárgyilagos az ENSZ emberi jogi biztosának jelentése az ukrajnai helyzetről. Alekszandr Lukasevics a minősítést az ENSZ-beszámoló egyik kulcsfontosságú üzenetével kapcsolatban használta, amely szerint az ukrán kormány törvényesen alkalmazhat erőt, hogy helyreállítsa a törvényességet és a jogrendet az ország keleti részén.
Lukasevics szerint a jelentés gyakorlatilag igazolja a kijevi hatóságok által folytatott megtorló műveleteket, ugyanis azt állítja, hogy Kijev a felkelők tevékenységére válaszul indított hadműveleteket. Az orosz külügyi szóvivő úgy látja, Kelet-Ukrajnában a helyi lakosság ragadott fegyvert, hogy szembeszegüljön az „ultranacionalistákkal és neofasisztákkal”.
A Moszkva ellen bevezetett japán szankciók arról tanúskodnak, hogy Tokió nem önállóan cselekszik, hanem Washington diktál neki – közölte kedden az orosz külügyminisztérium. A RIA Novosztyi hírügynökség által idézett közlemény szerint Tokió nemegyszer fogadkozott, hogy szándékában áll folytatni a kapcsolatok fejlesztését Oroszországgal. A japán „demars” azonban arról tanúskodik, hogy mindez csupán lepel, amellyel elfedik azt, hogy a japán politikusok nem képesek felhagyni Washington irányvonalának megszokott követésével, nem képesek olyan önálló politikát folytatni, amely megfelelne az ország alapvető érdekeinek – közölte a külügyminisztérium.
A malajziai utasszállító lelövése után az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada a korábbiaknál átfogóbb büntetőintézkedéseket tervez életbe léptetni Oroszország ellen. Hétfőn az eddig vonakodó Japán is szigorúbb szankciókat hozott Oroszország ellen az ukrán válságban játszott szerepéért. Az intézkedések között szerepel a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítását támogató személyek és csoportok Japán bankokban található vagyonának befagyasztása, továbbá krími termékek importtilalma is. A japán kormány előreláthatólag a nap folyamán nevezi meg a szankciók alá vont személyeket és csoportokat.
A távol-keleti ország eddig csak korlátozott szankciókat alkalmazott Oroszország ellen, vízumkorlátozást léptetett életbe és elhatározta egyes bilaterális tárgyalások felfüggesztését. Japánnak jelentős gazdasági érdekei fűződnek Oroszországhoz, annak ellenére, hogy a Kuril-szigeteket érintő területi vitája miatt a második világháború óta békeszerződést sem kötöttek egymással.
Tokió és Moszkva kapcsolatai az elmúlt években látványos javulást mutattak, aminek oka elsősorban a közös energetikai érdekekben rejlik. A Japánba irányuló orosz olajexport 2013-ban 45 százalékkal nőtt, és a szigetország földgázellátásának tíz százaléka Szibériából érkezik.
Egy idősek otthonának öt lakója meghalt, nyolc további civil pedig megsérült a kelet-ukrajnai Luhanszk városában a „terrorellenes” erők és a szeparatisták között folyó harcok következtében – közölték kedden a város tanácsában. A tűzharcokban 14 lakóházban keletkeztek károk. Mintegy 40 ezer fogyasztónál szakadt meg az áramellátás, valamint a város több mint négyezer lakója maradt gázszolgáltatás nélkül. A városvezetés adatai szerint a Luhanszkban folyó harcok eddig összesen 93 civil halálos áldozatot követeltek.
Kelet-Ukrajnában továbbra is feszült a helyzet: folyik a harc a szakadárok és az ukrán hadsereg között. A kelet-ukrajnai harcokban április közepe óta már legalább 1142 ember vesztette életét, és közel három és fél ezren sebesültek meg – közölte hétfőn az ENSZ emberi jogi főbiztosa. Navi Pillay genfi nyilatkozata szerint rendkívül riasztó a harcok hevességének fokozódása Luhanszk és Doneck térségében. A maláj utasszállító repülőgép lelövése pedig háborús bűncselekmény lehet.
A fekete dobozok adataiból arra lehet következtetni, hogy egy felrobbant rakéta repeszei által okozott erős nyomáscsökkenés miatt zuhant le a maláj utasszállító Kelet-Ukrajnában.
A holland kormány azt kérte kedden Kijevtől, hogy állítsa le a hadműveletet abban a kelet-ukrajnai térségben, ahol július 17-én lezuhant a Malaysia Airlines MH17-es járata – közölte egy szóvivő. Mark Rutte miniszterelnök kedd reggel felhívta Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy megkérje, állítsák le a harcokat a szerencsétlenség helyszíne körül – mondta a szóvivő. A katasztrófa kivizsgálására Ukrajnába érkezett holland és ausztrál szakértők a heves harcok miatt kedden, immár a harmadik napon sem tudtak eljutni a helyszínre. Porosenko elnök megígérte a kormányfőnek, hogy mindent megtesz azért, hogy a nyomozók eljuthassanak a helyszínre – mondta a szóvivő.
Rutte amiatt aggódik, hogy az igazságügyi szakértőket kedden is végképp megakadályozzák abban, hogy odamenjenek, pedig ez fontos volna, mert a lehető leggyorsabban el akarnak jutni a helyszínre, hogy összeszedjék és hazavigyék az áldozatok holttestét.
