Az Európai Unió külügyminiszterei a múlt héten határoztak arról, hogy elő kell készíteni olyan büntetőintézkedéseket, amelyekkel korlátozható Oroszország hozzáférése a tőkepiacokhoz, a védelmi szektor termékeihez, valamint az úgynevezett kettős felhasználású termékekhez, amelyeket katonai, rendészeti és polgári célokra is lehet használni, továbbá az úgynevezett érzékeny termékekhez, beleértve az energiaszektorban használatos technológiákat is.
Parragh László szerint súlyos következményei lehetnek az Oroszország elleni európai uniós szankcióknak, amelyek az európai gazdaságnak is jelentős kárt okozhatnak, és következményeik hosszú évekig meghatározhatják Európa fejlődését. Parragh László szerint naivság azt hinni, hogy miközben az orosz gazdaság sérül, az európai nem, hiszen a két gazdaság egymásra utalt. A kamara elnöke hangsúlyozta azt is: nem mindegy, hogy ki fizeti a szankciók hatásának költségeit, kit sújtanak legjobban a károk, és figyelmeztetett Magyarország kitettségére is.
Eközben Brüsszel négy, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közelálló üzletembert már meg is büntetett az AFP francia hírügynökség diplomáciai forrásai szerint; az érintettek vagyonának befagyasztásáról szóló határozatot délelőtt fogadták el az unió huszonnyolc tagállamának nagyköveti szintű találkozóján. A tájékoztatás szerint emellett büntetőintézkedéseket foganatosítottak négy intézmény, illetve vállalat ellen is, ezek közül az egyik állítólag egy bank.
A büntetőintézkedések elfogadását követően pár órával közös közleményt adott ki Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság vezetője, amelyben azt írják: a szankciók elfogadása erőteljes figyelmeztetés, hogy egy szuverén állam területének törvénytelen elcsatolása és szándékos destabilizálása elfogadhatatlan a XXI. századi Európában. A két uniós vezető leszögezi: gyors és határozott válaszra van szükség, mikor az erőszak kicsúszik az ellenőrzés alól, és 300 ártatlan civil életét követeli, akik Hollandiából Malajziába tartottak.
Angela Merkel német kancellár is üdvözölte az Oroszországgal szemben bevezetendő új szankciókról hozott keddi brüsszeli döntést, elkerülhetetlennek nevezte a gazdasági büntetőintézkedéseket és jelezte, hogy az Európai Unió szükség esetén további lépéseket tehet. Az új helyzetben „az orosz vezetésnek el kell döntenie, hogy választja-e az együttműködés és a feszültség csökkentésének útját”.
Újabb, az orosz energetikai, hadiipari és pénzügyi szektort érintő amerikai szankciók bevezetését jelentette be kedden Washingtonban Barack Obama amerikai elnök. Az elnök a gazdasági büntetőintézkedések meghozatalát azzal indokolta, hogy Oroszország továbbra sem működik együtt az ukrajnai válság rendezésében, mi több, tovább támogatja a szakadárokat, tüzérséggel löveti az ukrán kormányerők állásait és csapatokat vont össze a két ország határán. Obama közölte, hogy egyebek között leállítják egyes termékek oroszországi exportját, valamint felfüggesztik az Oroszországba irányuló amerikai kivitel hitelezését. Szavai szerint a büntetőintézkedések erős hatást gyakorolnak majd az orosz gazdaságra, mert azokat összehangolták az európai szankciókkal.
Oroszország eközben azt tervezi, hogy megtiltja minden káposztaféle importját Lengyelországból, valamint Ukrajnából az étkezési napraforgó, a kukoricadara és a szójabab behozatalát. Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet szerint a lengyel importból származó káposztafélékben állati kártevőt mutattak ki, az Ukrajnából származó étkezési napraforgóra, kukoricadarára és szójababra pedig az orosz előírások többszöri megsértése miatt importtilalmat terveznek bevezetni.
Ezalatt újabb amerikai és európai szankciókat helyezett kilátásba John Kerry amerikai külügyminiszter kedden Washingtonban arra az esetre, ha Oroszország nem veti latba befolyását az általa felfegyverzett szakadároknál a kelet-ukrajnai vérontás megállítása érdekében. Kerry a Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel közösen megtartott sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szeparatista fegyveresek továbbra sem teszik hozzáférhetővé a nemzetközi vizsgálat számára a Kelet-Ukrajna felett feltehetően lelőtt maláj utasszállító gép lezuhanásának helyszínét, és egyúttal az emberi tisztesség megdöbbentő semmibe vételével vádolta meg a szakadárokat. Az amerikai diplomácia vezetője szerint Kijev kész az azonnali tűzszünetre és a tárgyalásokra.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője kedden közölte, hogy képmutató és nem tárgyilagos az ENSZ emberi jogi biztosának jelentése az ukrajnai helyzetről, miszerint az ukrán kormány törvényesen alkalmazhat erőt az ország keleti részén, miközben az orosz szóvivő szerint Kelet-Ukrajnában a helyi lakosság ragadott fegyvert, hogy szembeszegüljön az „ultranacionalistákkal és neofasisztákkal”. Az orosz külügyminisztérium a japán szankciókat is bírálta, mint írták, a büntetőintézkedések arról tanúskodnak, hogy Tokió nem önállóan cselekszik, hanem Washington diktál neki.
Ismert, a malajziai utasszállító lelövése után az Európai Unió, az Egyesült Államok és Kanada a korábbiaknál átfogóbb büntetőintézkedéseket tervez életbe léptetni Oroszország ellen. Hétfőn az eddig vonakodó Japán is szigorúbb szankciókat hozott Oroszország ellen az ukrán válságban játszott szerepéért. Az intézkedések között szerepel a Krím félsziget Ukrajnától való elszakítását támogató személyek és csoportok Japán bankokban található vagyonának befagyasztása, továbbá krími termékek importtilalma is.
A szakadárok egyébként azzal fenyegették meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ), hogy „kitiltják” megfigyelőit a másfél hete lezuhant malajziai utasszállító repülőgép becsapódásának helyszínéről, mondván az EBESZ „az Egyesült Államok és Ukrajna érdekeit szolgálja”.
A nap folyamán egyébként egy idősek otthonának öt lakója meghalt, nyolc további civil pedig megsérült a kelet-ukrajnai Luhanszk városában a „terrorellenes” erők és a szeparatisták között folyó harcok következtében – közölték kedden a város tanácsában. A városvezetés adatai szerint a Luhanszkban folyó harcok eddig összesen 93 civil halálos áldozatot követeltek. A kelet-ukrajnai harcokban április közepe óta már legalább 1142 ember vesztette életét, és közel három és fél ezren sebesültek meg az ENSZ szerint; Genf szerint rendkívül riasztó a harcok hevességének fokozódása Luhanszk és Doneck térségében, a maláj utasszállító repülőgép lelövése pedig háborús bűncselekmény lehet. Egy Ukrajna és Hollandia között létrejött mai megállapodás egyébként engedélyezi a katasztrófát vizsgáló külföldi szakértőknek a fegyverviselést és a fegyverhasználatot is.
Időközben megszüntették a Csap-Kijev főút blokádját a katonai mozgósítás ellen tiltakozó lakosok a Munkács melletti Beregrákos (Rakosino) községben, miután Kárpátalja megye kormányzója megígérte, hogy továbbítja a házelnökhöz a helyi lakosok beadványát a részleges mozgósítás módosításáról. A kormányzó biztosította a tiltakozókat, hogy a besorozottak közül senkit nem fognak akarata ellenére a kelet-ukrajnai háborús övezetbe vezényelni.
Ismert, Kárpátaljáról eddig kilenc katona vesztette életét a kelet-ukrajnai harcokban, köztük egy magyar is.
