A korábbi japán kormányok álláspontja az volt, hogy Japán háborút elutasító békealkotmánya korlátozza katonai erő bevetését még Japán védelmében is. A jelenlegi kormány nem módosította az alkotmányt, csupán annak értelmezését, és így már felhatalmazást adhat fegyveres erői szélesebb körű bevetésére.
A döntés ellen Tokióban mintegy kétezren tiltakoztak Abe Sinzó miniszterelnök hivatalánál. A tüntetők azt mondták, hogy az alkotmány bármilyen megváltoztatása csupán népszavazás útján lehetséges, a kormány egyszerűen nem teheti meg a mostani lépést az alaptörvény újszerű értelmezésével.
A második világháború után, 1947-ben amerikai diktátumra született alkotmány szerint a japán nép „örökre lemond a nemzet szuverén jogáról, hogy háborút viseljen”. A kikötés azért született, hogy ne ismétlődjön meg Ázsia nagy részének japán inváziója és brutális megszállása.
Az Egyesült Államok – Japánnak jó ideje szövetségese – támogatta a keddi tokiói döntést, amelynek jegyében a japán haditengerészet támadás esetén védelmet nyújthat amerikai hadihajóknak.
Kína viszont hevesen ellenezte a politika módosítását. Hung Lej kínai külügyi szóvivő keddi szokásos sajtótájékoztatóján kifejtette: „Peking helyteleníti Japán olyan megnyilvánulásait, amelyekkel eltúlozza a kínai veszélyt. Tokió új politikája kétségessé teszi, hogy Tokió békés módszerekkel akarja rendezni a vitákat” – mondta. Kína aggodalmairól az alábbi cikkben olvashat.
A változtatásnak akadnak ellenzői Japánban is, szerintük a módosítás utat nyithat ahhoz, hogy a szigetország belekeveredjen olyan nemzetközi katonai műveletekbe, mint amilyen például az Egyesült Államok vezette 2003-as iraki háború volt.
Abe Sinzó miniszterelnök a kormány döntése után tartott sajtóértekezletén rögvest leszögezte: Japán nem fog részt venni ilyesmikben.
