„Senki sem veheti el tőlünk azt a jogot, hogy gondoskodjunk az energiaellátásunk biztonságáról” – mondta a kormányfő, aki szerint azok, akik ellenzik a Déli Áramlatot, csak „el akarják venni az ellátásbiztonsághoz való jogunkat, de nem kínálnak helyette semmit”. „Nem akarunk abba a helyzetbe kerülni, hogy Magyarország gázellátása azon múljon, hogy mi történik Ukrajnában. Az ukránokkal való szolidaritást nem úgy kell kifejezni, hogy közben megfosztjuk a saját népünket az energiaellátás biztonságától. Ukrajnát támogatjuk, Ukrajnával szolidárisak vagyunk, de közben nekünk felelősségünk van Magyarország energiával történő ellátásáért. Ezért nem fogadjuk el azokat a nemzetközi véleményeket, amelyek a Déli Áramlat megépítését ellenzik, és ezt a jogot elvitatják Magyarországtól” – nyomatékosította a magyar miniszterelnök.
„Akik azt akarják, hogy ne építsük meg a Déli Áramlatot, kell, hogy tegyenek egy másik javaslatot, hogy mégis hogyan fogunk élni, ha nem jutunk energiához. Mit tudnak adni az ellenzésen kívül, mert az ellenzésből nem lehet megélni. Megélni az életből lehet, amihez viszont energiára van szükség” – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki arról biztosította szerb kollégáját, Aleksandar Vucicot, hogy „a Déli Áramlatot meg fogjuk építeni”.
Az energiabiztonságot nevezte az elmúlt egyéves magyar V4-elnökség egyik legfontosabb ügyének Orbán Viktor miniszterelnök június 24-én Budapesten, a magyar elnökséget lezáró csúcstalálkozó sajtótájékoztatóján.
A kormányfő példaként megemlítette az európai energiaunióra a közelmúltban tett lengyel javaslatot, valamint a magyar és a szlovák földgázhálózat összekapcsolását, amelynek köszönhetően először érkezhet Magyarországra nem orosz forrásból származó gáz. Utóbbi fantasztikus, geopolitikai jelentőségű siker – értékelt.
Vucic bejelentette, hogy július 7-én Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnökkel a Déli Áramlatról tárgyal majd. A megbeszélés egyik témája lesz a gázvezeték kiépítésének összehangolása az európai uniós jogszabályokkal. Az Európai Bizottság (EB) véleménye szerint az orosz gázt Ukrajna megkerülésével a Fekete-tenger alatt Bulgárián, Szerbián keresztül Magyarországra és Ausztriába is eljuttató vezeték terve sérti az uniós szabályokat. Az úgynevezett harmadik energiacsomag tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezeték-tulajdonosok is legyenek. Az EB ezért felfüggesztette a projekt elfogadási eljárását.
A magyar kormányfő azt is felvetette szerb partnerének, hogy a két ország kapcsolja össze nemzeti villamosenergia-piacát. A két kormányfő megállapodott abban, hogy „zászlóshajónak” tekintik a Budapest–Belgrád-vasútvonal korszerűsítését, annak felgyorsítását, amelyhez – mint Orbán Viktor elmondta – magyar részről az összes szükséges feltételt biztosítják. A cél, hogy a menetidő legalább a felére csökkenjen. Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte: a megbeszélés során kiderült, hogy lényegében csak pénzügyi kérdések maradtak nyitva. Ez egyben azt is jelenti – magyarázta Orbán –, hogy még idén ősszel Belgrádban lesz egy szerb–magyar gazdasági vegyes bizottsági ülés, és addigra mindenben kialakítják az álláspontjaikat. „Csak az elszántságon múlik, hogy milyen gyorsan fejezzük be ezt a programot, szerintem szeptemberre áttörést fogunk elérni” – hangsúlyozta a magyar kormányfő.
Hozzátette: a magyar kormány támogatja a Szeged–Szabadka–Baja-vasútvonal felújítására tett szerb javaslatot is. Orbán Viktor ismét megerősítette: Magyarországnak elvi kérdés, erkölcsi kötelesség, hogy támogassa Szerbia EU-csatlakozását, ezt semmilyen nehézség nem írhatja felül. Magyarország mindent megtesz azért, hogy fogadókésszé tegye az EU-t Szerbia csatlakozására – jelentette ki.
Aleksandar Vucic a közös sajtótájékoztatón örömét fejezte ki, hogy megtarthatták az első közös kormányülést Szerbia és Magyarország között röviddel mindkét ország kormányalakítását követően. Kiemelte, Szerbia és Magyarország kapcsolata egyre inkább fejlődik, és ennek alapja a kölcsönös tisztelet és a megértés. Elmondta: Szerbia azt várja Magyarországtól, hogy támogassa az európai integrációs folyamatban. A két miniszterelnök egyetértett abban, hogy az oktatás és a kultúra területén további együttműködésekre van szükség.
Vucic tolmácsolása szerint Orbán Viktor felajánlotta, hogy 50 szerbiai diák budapesti tanulmányainak ösztöndíjazását támogatja a magyar kormány. Vucic hozzátette: a szerb kormány is megtesz mindent annak érdekében, hogy a magyar diákok szerbiai ösztöndíjazását is biztosítani lehessen. Vucic végül aláhúzta: Szerbia mindenben jó és felelősségteljes partnere lesz Magyarországnak.
A magyar és szerb kormánytagok csúcstalálkozóján a magyar delegációnak Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter és Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter is a tagja volt. A tárcavezetők szerb kollégáikkal kétoldalú nemzetközi egyezményeket írtak alá a közúti árufuvarozásról és személyszállításról, atomenergetikai kérdésekről, az Ásotthalom–Királyhalom határátkelő működési rendjéről, a közös járőrözésről, és a Röszke–Horgos Közös Kapcsolattartási Szolgálati Hely működési szabályzatáról, valamint Szerbia csatlakozott a Regionális Környezetvédelmi Központhoz.
