Cameron már a brit utcákat félti az Iszlám Állam ideológusaitól

Amerikai gépek támadták a fegyveresek állásait Irakban, Szíriában pedig tovább bonyolódik a helyzet.

Meg kell állítani az Iszlám Állam nevű szélsőséges milícia előretörését, mert ellenkező esetben fegyveresei előbb-utóbb Nagy-Britannia utcáin is megjelennek – írta vasárnap megjelent cikkében a brit kormányfő, aki egyenes utalást tett a katonai beavatkozás lehetőségére.

David Cameron a The Sunday Telegraph című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapban közzétett írásában leszögezte, hogy ha e „barbár és önmagukból kifordult szélsőségesekkel” a külvilág nem foglalkozik, mégpedig azonnal, akkor terrorállam jön létre a Földközi-tenger partján, egy NATO-tagállam – Törökország – határán.

Cameron szerint Nagy-Britanniának „katonai képességeit” is be kell vetnie e „kivételesen veszélyes” terrorista mozgalom előretörésének megállítására, máskülönben az Iszlám Állam csak még erősebbé válik, és végül Nagy-Britannia utcáin hajt végre támadásokat.

A brit kormányfő hangsúlyozza: aligha meglepő, hogy a brit gazdaság hosszú recessziója, valamint a nehéz és hosszú iraki és afganisztáni konfliktusokban vállalt brit szerep után oly sokan ellenzik Nagy-Britannia újbóli szélesebb körű bekapcsolódását az iraki fejleményekbe.

Hozzátette: egyetért azzal, hogy Nagy-Britannia ne vezényeljen ki „megszálló” hadsereget. A valós biztonságot azonban csak akkor lehet megteremteni, ha Nagy-Britannia a rendelkezésére álló összes erőforrást beveti, köztük a segélyezést, a diplomáciát és „katonai képességeit” is.

Cameron mindazonáltal nem részletezte a cikkben, hogy pontosan milyen katonai fellépésre gondol. A tervezett diplomáciai erőfeszítésekről ugyanakkor kifejtette, hogy London tárgyalásokat kíván kezdeni az Iszlám Állam megfékezéséről mások mellett Szaúd-Arábiával, Katarral, az Egyesült Arab Emírségekkel, Egyiptommal, Törökországgal, „sőt talán még Iránnal is”.

A brit miniszterelnök felfedi írásában, hogy a kormány kemény fellépésre készül azok ellen is, akik a brit utcákon terjesztik a szélsőséges iszlám ideológiát, vagy tagokat toboroznak az Iszlám Állam számára. Cameron közölte: már tárgyalt is erről Sir Bernard Hogan-Howe-val, a Scotland Yard főparancsnokával, és döntés született arról, hogy bárkit azonnal őrizetbe kell venni, akit toborzáson érnek, vagy akár csak az Iszlám Állam fekete zászlajával a kezében mutatkozik.

A brit nép toleráns, de e tolerancia nem terjed ki „az ilyen mérgező szélsőségesség” megtűrésére Nagy-Britanniában – áll a brit kormányfő vasárnapi cikkében.

Kilenc légicsapást mértek az amerikai harci repülőgépek az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista fegyveres szervezethez tartozó célpontokra Észak-Irakban, a moszuli gát térségében, a kurdok offenzívájának segítésére – jelentette be az amerikai védelmi minisztérium helyi idő szerint szombaton. A kurdok aznap indítottak hadműveletet a gát visszafoglalására. A Tigris folyón emelkedő, stratégiai fontosságú létesítményt az iszlamisták tizenegy nappal korábban kerítették hatalmukba. Ez a gát a legnagyobb az országban, és ez teszi lehetővé, hogy a térség legnagyobb részét elláthassák vízzel és árammal; Ninive tartomány nagy kiterjedésű területeinek az öntözése is ettől a létesítménytől függ.

Kurd tisztségviselők már korábban jelezték, hogy amerikai légi támogatással sikerült ellenőrzésük alá vonni a gát keleti oldalát, és folytatják az előrenyomulást.

Az Iszlám Állam június óta jelentős területeket vont ellenőrzése alá Irak szunniták lakta északi és nyugati részén, és ott, illetve a szíriai polgárháború alatt korábban hatalmába kerített területeken egy „kalifátust” kiáltott ki. Az utóbbi hetekben számos vallási kisebbség több tízezer tagját üldözték el lakhelyükről az IÁ harcosai, és az évek óta vallási erőszak által sújtott Irakban eddig a béke és stabilitás szigetének számító autonóm kurd tartomány ellen is harcot indítottak.

A 2011-es kivonulás óta az amerikai légierő a múlt héten hajtott végre először harci műveleteket Irakban. A Pentagon bejelentése szerint a szombati csapásokkal összesen tizennégy – páncélozott vagy fegyverekkel ellátott – járművet semmisítettek vagy rongáltak meg. Az amerikai gépekben nem esett kár – tette hozzá a minisztérium közleménye, amely szerint a műveletben pilóta nélküli gépek (drónok) is részt vettek.

A tárca hivatalosan a humanitárius erőfeszítések támogatásának szükségességével, valamint az ottani amerikai személyzet és létesítmények védelmével indokolta az amerikai beavatkozást.

Egy szíriai törzs mintegy hétszáz tagját ölték meg az Iszlám Állam szélsőséges iszlamista fegyveresei az elmúlt két hétben az arab országban.

Szíriai ellenzéki források szerint az iszlám szélsőségesek az ország keleti tartományában, Deir-ez-Zórban az as-sejtaat törzs tagjait mészárolták le, míg további százakat elhurcoltak.

Az as-sejtaat törzs tagjai a szóban forgó tartomány több falvát népesítik be, és az Iszlám Állam az elmúlt hetekben épp az ő megsemmisítésükre indított offenzívát. Az iszlám szélsőségesek a törzs tagjait „hitetleneknek” tekintik, mégpedig azért, mert nem voltak hajlandók az Iszlám Állam által megszabott „szabályok” alapján élni. Korábban a törzs több tagját keresztre feszítették és lefejezték.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) szerint a napokban az Iszlám Állam fegyveresei az észak-szíriai Aleppó tartományban is több falut foglaltak el; a harcokban közel negyvenen haltak meg.

Szíriában a fegyveres ellenzéket meggyengítette, hogy korábbi szövetségesük, az iszlamista an-Nuszra Front július végén kivonult a térségből. Az an-Nuszra, az al-Kaida szíriai szárnya a lázadók oldalán harcolt egyrészt az Iszlám Állam, másrészt Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszere ellen. Néhány héttel ezelőtt viszont az an-Nuszra Front a többi lázadó csoport ellen is elkezdett harcolni, tovább bonyolítva a szíriai helyzetet.

Szíriai ellenzéki csoportok a hét végén a nyugati országokhoz fordultak támogatásért az iszlám szélsőségesek elleni harcban. Egyidejűleg gyors beavatkozást sürgettek az iszlám radikálisok által végrehajtott mészárlások folytatásának megakadályozása érdekében.

A 2013-ban Szíriában megjelent Iszlám Állam civilek elleni erőszakos cselekményeivel és hegemonikus törekvéseivel kiváltotta a szíriai lázadók ellenszenvét, ami véres összecsapásokhoz vezetett a két tábor között.