Orosz harckocsik törtek be Ukrajnába?

A szóban forgó dél-donecki határszakasz és a környező terület az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt van.

A Kijev által terrorellenesnek nevezett hadművelet parancsnoksága pontos adatokat nem közölt a behatolt páncélosok számáról, különböző katonai források pedig más-más számokat hoztak nyilvánosságra. Közben viszont orosz oldalról folyamatosan lövik a Novoazovszknál lévő ukrán határőröket.

Dmitro Timcsuk katonai szakértő, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel követő Információs Ellenállás nevű szervezet koordinátora Facebook-oldalán azt közölte, hogy a katonai járművekből álló konvoj java részét az ukrán fegyveres erők feltartóztatták. „Bejutott azonban az ország területére az előzetes értesülések alapján tíz páncélozott harcjármű, két harckocsi és két Kamaz teherautó” – írta. A dél-donecki határszakasz egyébként – ahol a páncélozott járművek állítólag behatoltak – és a környező terület az ukrán fegyveres erők ellenőrzése alatt van.

Szemen Szemencsenko, a kelet-ukrajnai megyék elszakadását ellenző önkéntesekből álló Donbasz zászlóalj parancsnoka azt hozta nyilvánosságra, hogy mintegy 50 páncélozott jármű hatolt be Ukrajnába. Ebből 40 Mariupol felé vette az irányt, a többi északi irányba, a szakadárok ellenőrzése alatti Amvroszijivka és Ilovajszk felé.

A parancsnok Facebook-oldalán hangsúlyozta, hogy Mariupolban legalább ezer ukrán katona tartózkodik, akik képesek megvédeni a várost. Ezenkívül erősítést tud küldeni a közelben tartózkodó Azov önkéntes belügyi alakulat is. A Donbasz zászlóalj pedig páncéltörőkkel eredt az északi irányba haladó járművek ellen.

Szemencsenko szavai szerint „az orosz invázió” egyelőre „helyi jellegű és könnyen elhárítható”.

Ihor Moszijcsuk, az Azov parancsnokhelyettese korábban arról adott hírt a Facebookon, hogy mintegy 30 harckocsi hatolt be ukrán területre. A járműveken az orosz fegyveres erők jelzését lefestették, a járműveken a szakadárok úgynevezett „donecki népköztársaságának” szimbóluma látható. Moszijcsuk azt írta, hogy a konvoj Telmanovo és Amvriszijivka felé vette az irányt. Közben állítása szerint Grad rakéta-sorozatvetőkkel és tarackágyúkkal is áthatoltak a határon, és a fegyverekkel Novoazovszk és Mariupol városát vették tűz alá.

Később a Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője arról adott hírt, hogy az ukrán fegyveres erők még a határ közelében megállították a katonai konvoj zömét, a többit „nyomon követik”. A szóvivő értesülései alapján tíz harckocsi, két páncélozott szállítójármű és két Ural teherautó hatolt be Ukrajna területére.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői moszkvai sajtóértekezletén cáfolta a hírt, nevetségesnek, dezinformációnak nevezve azt. Hangsúlyozta, hogy ezt az értesülést sem az amerikai titkosszolgálatok, sem független források nem tudták megerősíteni. „Mi viseljük a felelősséget a határért. Ha valaki olyan tények birtokában van, amelyek arról szólnak, hogy valamilyen törvénytelen határátlépés történt, kérjük, hogy mutassa be ezeket a tényeket” – jelentette ki az orosz külügyminiszter.

Az ukrajnai válság kiszélesítését célzó agresszív terveket szemléltette a Kijevben vasárnap tartott függetlenség napi katonai díszszemle – jelentette ki az orosz parlament alsóházának elnöke.

Szergej Nariskin hétfői moszkvai televíziós nyilatkozatában azt kifogásolta, hogy az Ukrajna függetlenségének 23. évfordulóján rendezett parádén azok a katonai egységek is felvonultak, amelyek részt vesznek a Moszkva által büntető hadjáratnak nevezett délkelet-ukrajnai fegyveres műveletekben. Ezeket Kijevben terrorellenes akcióként hirdették meg.

Az orosz duma elnöke bírálta az ukrán vezetést, amelynek megnyilatkozásaiban és tetteiben szerinte egyre jobban teret nyer a nacionalizmus és nemzetiszocializmus. „Mániás állhatatossággal folytatják a próbálkozást, hogy szétválasszák az orosz és az ukrán népet, amely eredete, történelme, kultúrája alapján egységet alkot”.

Nariskin azt hangoztatta, hogy Ukrajnát „virágzó államnak” szeretnék látni. Hozzátette, hogy ebben egyetlen állam sem érdekelt annyira, mint Oroszország.

Az orosz törvényhozás alsóházának elnöke emellett azzal vádolta a „nyugati politikusok egy részét”, hogy az ukrajnai szembenállás megszüntetésében való együttműködés helyett a konfliktust arra használják fel, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra. A politikus kilátásba helyezte, hogy „előbb vagy utóbb a szükséges intézkedéseket meghozzák Moszkvában”. Úgy vélte, hogy a legfőbb kérdés az, milyen árat fizet Európa az ukrán válságért.