Amerikai katonák indulnak Ukrajnába

A kelet-ukrajnai béke esélyeiről egyeztetett Porosenko és Merkel.

Ez lesz az első alkalom, hogy amerikai szárazföldi csapatok lesznek jelen Ukrajnában azt követően, hogy az ország keleti részén Oroszország által támogatott fegyveresek szakadár háborúba kezdtek.

A 15 ország részvételével megrendezendő, Rapid Trident (Gyors Szigony) elnevezésű éves hadgyakorlaton amerikai részről az Olaszországban állomásozó 173. légi szállítású dandár katonái vesznek részt.

Steve Warren ezredes, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője elmondta, hogy a hadgyakorlat alatt nem használnak majd éleslőszert. A szeptember 26-ig tartó Rapid Trident idején a részvevők a békefenntartást fogják gyakorolni, beleértve a konvojban haladást, a járőrözést és a rögtönzött robbanószerkezetekkel szembeni védekezést.

A Pentagon azt is közölte, hogy további halált nem okozó felszerelést, egyebek között sisakokat, tűzszerészeti robotokat, matracokat, kabátokat, rádiókat, repeszálló védőfelszerelést és elsősegélycsomagokat szállított az ukrán hadseregnek.

A kelet-ukrajnai béke esélyeiről egyeztetett szerda este telefonon az ukrán elnök és a német kancellár.

A német kormány tájékoztatása szerint Angela Merkel és Petro Porosenko Oroszország álláspontjáról, valamint a fegyverszünetről tárgyalt. A kancellár méltatta, hogy az ukrán elnök kész a tűzszünetre, és üdvözölte, hogy az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport pénteken már meg is állapodhat a békéhez vezető út első lépéseiről a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselőivel.

Angela Merkel reményét fejezte ki, hogy kétoldalú tűzszünet születik majd, Oroszország pedig elkötelezett marad az iránt, hogy gátat szab a fegyverek és a harcosok további Ukrajnába áramlásának.

Ukrán tájékoztatás szerint Porosenko szintén üdvözölte, hogy Oroszország késznek mutatkozik egy megállapodásra, amely talán már pénteken megszületik a kontaktcsoport minszki ülésén. Az elnök reméli, hogy a kilátásba helyezett tűzszünetet az oroszbarát szakadárok is betartják majd.

Brit kormánykörökből származó információk szerint a német kancellár, az amerikai és a francia elnök, a brit és az olasz miniszterelnök még a NATO csütörtök-pénteki walesi csúcsértekezletének kezdete előtt megbeszélést folytat majd az ukrán elnökkel.

Barack Obama, Angela Merkel, Francois Hollande, David Cameron és Matteo Renzi az ukrán válság legújabb fejleményeit vitatja meg Porosenkóval. A találkozó üzenete lesz annak, hogy a nyugati államok kiállnak Ukrajna szuverenitása mellett, és Oroszországtól várják, hogy enyhítse a feszültséget – jelezték a brit források.

Ukrajna támogatása mellett foglalt állást Oroszországgal szemben demonstratív módon Barack Obama és David Cameron a walesi NATO-csúcstalálkozó küszöbén, a The Timesban megjelent közös cikkében.

Az amerikai elnök és a brit miniszterelnök a tekintélyes brit lap csütörtöki számában közreadott írásban egyebek között kijelentette: a Krím félsziget törvénytelen elcsatolásával és orosz csapatoknak ukrán területre küldésével Oroszország megpróbálja aláásni egy szuverén állam alapjait, és elvenni tőle a demokráciához való jogát. A két vezető államférfi szerint Moszkva ezzel megszegte a nemzetközi magatartási kódexet.

„Segítenünk kell Ukrajnát azon jogának érvényesítésében, hogy saját demokratikus jövőjét maga határozza meg, és további erőfeszítéseket kell tennünk Ukrajna képességeinek erősítésére” – írták.

Szükség van a NATO állandó jelenlétére Kelet-Európában, és készenlétben kell tartani olyan gyorsreagálású erőket, amelyek válság esetén „világszerte és azonnal” bevethetők szárazföldön, levegőben és tengeren – hangsúlyozták.

Obama és Cameron felszólította az összes NATO-tagországot, hogy hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát fordítsák védelmi kiadásokra. Ezzel demonstrálják, hogy „kollektív elszántságunk olyan erős, mint még soha”.

Az iszlám szélsőségesek fenyegetésével kapcsolatban hangsúlyozták, hogy Washington és London „fáradhatatlan eltökéltséggel” száll szembe az Iszlám Állam nevű szervezettel Irakban és Szíriában, és nem hagyja megfélemlíteni magát a „barbár gyilkosoktól, akik két amerikai állampolgárt kivégeztek, és azzal fenyegetőznek, hogy hasonló sorsra juttatnak egy brit állampolgárt is”.

Észak-Afrikától és a Száhel-övezettől a Közel-Keletig „az instabilitás íve” alakult ki – írták. Akik ezt a fenyegetést elszigetelt jelenségként közelítik meg, félreértik a biztonság természetét a 21. században – állapították meg, hozzátéve, hogy a világ más részein, különösen Irakban és Szíriában tapasztalható fejlemények „saját itthoni biztonságunkat fenyegetik”.