Az egész világ a skótok döntésére vár

Világszerte viharokat kavarhat, ha az esetlegesen függetlenedő Skócia példája precedenssé válik.

WL
2014. 09. 18. 10:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Európai Unió tagországai közül Németország mondta ki nyíltan, hogy a skótok és a britek közötti, 307 éve tartó unió fennmaradását támogatja. A függetlenedési törekvésekkel folyamatosan küzdő Spanyolország, Belgium és Olaszország kormányai pedig hallgatólagosan bíznak abban, hogy a skót népszavazás nem teremt újabb bonyodalmakat saját államuk összetartásában.

A tartomány függetlenségét csaknem kizárólag olyan népcsoportok támogatják, akik nem rendelkeznek saját államalakulattal, és évek óta törekednek a megalapítására: a katalánok Spanyolországban, az India fennhatósága alatt élők Kasmírban, vagy a Törökország, Irak és Irán területén szétszórt kurdok.

A katalánok elszakadásáért küzdő mozgalom november 9-én akarja megtartani saját, nem kötelező érvényű népszavazását a régió függetlenedéséről, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök azonban ezt és a skót referendum tényét is „az európai szellemiség megtorpedózásának” nevezte.

Barack Obama amerikai elnök szavait idézve az Egyesült Államok a jövőben is „erős, ellenálló, egységes és hatékony partnerként” képzeli el Nagy-Britanniát, hozzátette azonban azt is, hogy az elszakadással kapcsolatos döntés a skótok kezében van. London régóta Washington lojális stratégiai partnere, megbízható szövetségese a NATO-ban, és a legtöbb amerikai katonai beavatkozás támogatója a Közel-Keleten. Ez a partnerség csupán akkor vált kérdésessé, amikor a brit parlament tavaly nem járult hozzá, hogy a brit légierő csatlakozzon a tervezett amerikai beavatkozáshoz Szíriában.

Megkezdődött csütörtök reggel a skóciai népszavazás. A referendumon a 16. életévüket betöltött, életvitelszerűen Skóciában élő brit, illetve európai uniós és nemzetközösségi állampolgárok vehetnek részt.

 

Az érdeklődés példátlan arányú: a 4,4 millió szavazásra jogosult skóciai lakosból a szeptember 2-i határidőig 4,29 millió, vagyis hozzávetőleg 97 százalék regisztráltatta voksolási szándékát. Szakértők 80 százalék feletti tényleges részvételre számítanak, ami szintén példa nélküli lenne a skóciai választások történetében.

 

A megállapodás alapján a népszavazáson egyetlen, egyszerű választást lehetővé tévő kérdésre kell válaszolni, amely úgy szól, hogy Skócia független ország legyen-e. A szavazólapon az „igen” vagy a „nem” válaszlehetőséget lehet bejelölni.

 

A szavazóhelyiségek brit idő szerint 22 óráig – közép-európai idő szerint 23 óráig – tartanak nyitva; a népszavazás végeredményét a skót választási hatóságok péntek reggelre ígérik. Újraszámlálást az egyes körzetekben kizárólag valamely szabálytalanság gyanúja esetén lehet elrendelni, szoros szavazatarányra hivatkozva nem.

 

A szavazás végén várhatóan nem közölnek exit poll-eredményeket.

Fiona Hill, a tekintélyes amerikai Brookings Intézet elemzője úgy vélte, Washington remélte, hogy nem kell véleményt formálnia az ügyben, és a függetlenségi kérdés egy idő után magától lecseng. „Az utolsó hetekig senki nem hitte, hogy ez (a függetlenség) megtörténhet. Most kezdenek igazán elgondolkodni rajta” – tette hozzá az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) agytrösztje, az Országos Hírszerzési Tanács korábbi szakértője.

Az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselői korábban úgy nyilatkoztak, hogy a függetlenség esetén kérdésessé válik például, mi lesz az Egyesült Királyság katonai szállító repülőgépeinek skóciai gyártásával, és az ott állomásozó brit nukleáris tengeralattjáró-flottával. Amerikai diplomaták pedig attól tartanak, hogy az Egyesült Királyság felbomlása mindkét felet gyengíti gazdaságilag, sőt elvezethet ahhoz, hogy a britek elhagyják az Európai Uniót. Ez pedig gyengítheti Washington befolyását Brüsszelre.

A nyugati országokon kívül ugyancsak kevés olyan országot találunk, amely támogatja Skócia függetlenedését. Miközben a korábban brit gyarmati uralom alatt álló Indiától valamennyi szimpátiát várhattak volna a skótok, az újonnan beiktatott külügyminiszter, Szusmá Szvarádzs egy szeptember 8-án tartott sajtótájékoztatón elborzadásának adott hangot az Egyesült Királyság felbomlásával kapcsolatos kérdésre. „Isten őrizz!” – mondta. Miután egy tisztségviselő fülébe suttogta, hogy a döntés mégiscsak a skótoké, Szvarádzs javította az önkéntelenül kimondott szavakat: „A döntés Skócia népétől függ.”

A szakadár törekvések rendkívül érzékeny kérdésnek számítanak Oroszországban, így Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter leggyakrabban elmondott megjegyzése a témában az, hogy a skót tartomány jövője brit belügyi kérdés. Putyin még januárban – vagyis a dél-ukrajnai Krím félsziget márciusi Oroszországhoz csatolása előtt – így nyilatkozott a népszavazásról: „Semmi közünk hozzá. Ez Nagy-Britannia saját gondja. Úgy vélem, minden népnek joga van az önrendelkezéshez. Mindenesetre nem szabadna elfelejteni, hogy megvannak az előnyei egy egységes, erős államnak is.”

Peking, amely elutasít bármiféle külső beavatkozást a Tibettel vagy Tajvannal kapcsolatos kérdésekben, ugyancsak aggódva követi a Skóciában kibontakozó eseményeket. Kína ugyan nem tette közzé hivatalos álláspontját, a People’s Daily című napilapban – a Kínai Kommunista Párt hivatalos lapjában – a héten megjelent kommentár azonban leszögezte: „nem kétséges, hogy ez mindkét fél számára vesztes helyzetet teremt”.

A 23 milliós – Kína által magának követelt – Tajvan egyik tisztségviselője ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a referendum a demokratikus magatartás és folyamat szemléltetése, és világra szóló értéket teremt az, hogy egy térség jövőjéről lakosai dönthetnek.

A függetlenség mellett kampányoló skótok legtöbbször a Svédországgal a 20. század elejéig uniót alkotó, majd békés úton elszakadt Norvégiát idézik fel példaként arra, milyen országot képzelnek el maguknak. A virágzó skandináv olaj- és gáztermelő, nagyvonalú jóléti rendszerrel rendelkező állam képviselői azonban nem teljesen értenek egyet a párhuzammal, és óva intik a skótokat attól, hogy elszámítsák magukat.

Erna Solberg norvég miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek kijelentette: „Mást jelent kilépni egy unióból, amely olyan hosszú ideje áll fenn, mint a skótok és a britek közötti szövetség. Nem tudok mit ajánlani a skótoknak, úgy vélem azonban, hogy hatalmas fába vágják a fejszéjüket, és ennek a vállalkozásnak rendkívül bizonytalan a kimenetele.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.