Rasmussen a walesi Newportban (Casnewydd) rendezett értekezlet hivatalos programjának végén, péntek délután elmondta: az alakulatot „bárhol a világon” nagyon rövid idő alatt be lehet vetni kollektív védelmi, illetve válságkezelő feladatok végrehajtására. A főtitkár szerint az alakulat néhány ezer fős szárazföldi erőből áll majd, és műveleteit légi, haditengerészeti és különleges feladatokra kiképzett egységek támogatják. Rasmussen szerint ehhez a NATO a szövetség területének „keleti térségeiben” hoz létre vezénylési és ellenőrző létesítményeket.
Nem sokkal korábban David Cameron brit miniszterelnök azt mondta, hogy az új NATO-erő központja Lengyelországban lesz. Közölte azt is, hogy az alakulatot a kivezénylési utasítástól számítva 2-5 napon belül lehetne bevetni. A NATO jelenleg is rendelkezik gyors reagálású erővel, ennek azonban néhány hétre van szüksége a telepítéshez.
Rasmussenhez hasonlóan a brit kormányfő is úgy fogalmazott, hogy a gyors reagálású NATO-erő a világ bármely pontján alkalmas lesz műveletek végrehajtására. Hozzátette: az alakulat a NATO megreformált reagálóerejének része lesz, előretolt egységekkel a közép- és kelet-európai szövetségesek területén, valamint előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával. Az Egyesült Királyság 3500 főt delegál e többnemzetiségű erőbe – mondta Cameron.
Korábbi információk szerint Nagy-Britannia mellett Dánia, Lettország, Észtország, Litvánia, Norvégia és Hollandia delegálna egységeket a gyors reagálású erőbe.
David Cameron szerint most, amikor Oroszország „törvénysértő módon tapossa Ukrajna földjét”, meg kell nyugtatni a közép- és kelet-európai szövetségeseket, hogy a NATO minden esetben tartja magát a kollektív önvédelemről intézkedő 5. cikkely kötelezettségvállalásaihoz.
A brit kormányfő később bejelentette: a korábbi tervekkel ellentétben nemcsak az egyik, hanem mindkét készülő repülőgép-hordozót hadrendbe állítja a brit királyi haditengerészet. David Cameron közölte: e döntéssel lehet biztosítani, hogy Nagy-Britannia mindig készenlétben tarthasson legalább egy bevethető repülőgép-hordozót.
Nagy-Britannia két repülőgép-hordozót épít, de egyikük, a Prince of Wales sorsa a kormány által 2010-ben elvégzett stratégiai felülvizsgálat óta bizonytalan volt. Az akkori döntés alapján ezt a hajót nem állították volna hadrendbe, hanem vagy eladták volna, vagy konzervált állapotban, szárazdokkban tartották volna későbbi döntésig.
Rasmussen is kijelentette a NATO-csúcs eredményeit összegző péntek délutáni nyilatkozatában, hogy a gyors reagálású erő létrehozásának egyértelmű az üzenettartalma: az észak-atlanti szervezet mindig mindegyik szövetségesét megvédi. „A NATO világosan megüzeni bármely potenciális agresszornak azt is, hogy ha csupán eszébe jut akár egyetlen NATO-szövetséges megtámadása, a szövetség egészével kerülne szembe” – fogalmazott.
A NATO-tagországok pénteken a walesi Newportban megállapodtak abban, hogy az ukrán válság fejleményeire való tekintettel megállítják a védelmi kiadások csökkentésének folyamatát. A megállapodás szerint egy évtizeden belül minden NATO-tag „közelíti” katonai kiadásai mértékét a saját nemzeti összterméke (GDP) 2 százalékának megfelelő értékhez.
A csúcstalálkozó után kiadott közleményükben a NATO-tagok jelzik: azok az államok, amelyek jelenleg is teljesítik a 2 százalékos szintet – mint például az Egyesült Államok és Nagy-Britannia –, a továbbiakban is ezt a gyakorlatot követik. A szövetségnek azok a tagállamai, amelyek viszont ennél kisebb arányban költenek katonai célokra, vállalják, hogy egy évtizeden belül közelítik védelmi kiadásaikat GDP-jük – reálértékben számított – 2 százalékához.
Katonai szakértők emlékeztetnek: a gazdasági válság óta az európai „nagyok” folyamatosan csökkentik védelmi kiadásaikat. Az Egyesült Államok megpróbált nyomást gyakorolni az európai NATO-tagokra annak érdekében, hogy vessenek véget a védelmi kiadások folyamatos lefaragásának és vállaljanak kötelezettséget arra, hogy védelmi kiadásaik el fogják érni a 2 GDP százalékát. Washington azzal érvel, hogy – mint fogalmaznak – nem lehet a végtelenségig az Egyesült Államoktól elvárni, hogy a számla nagy részét fizesse.
A főtitkár elmondta: a walesi NATO-csúcson az elsődleges feladatok közé emelték a kibervédelem erősítését is. Anders Fogh Rasmussen szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy a kibertámadások ma már olyan intenzitást érhetnek el, amely a szövetség és az egész euroatlanti térség stabilitását és biztonságát veszélyeztetheti, és ugyanolyan károkat okozhatnak, mint egy hagyományos katonai támadás. Ennek jegyében a NATO a csúcsértekezleten deklarálta, hogy a kibertámadások elleni védelem immár a szervezet kollektív védelmi feladatai közé tartozik – mondta Rasmussen.
Bejelentette azt is, hogy a csúcson döntés született egy védelmikapacitás-kiépítő kezdeményezés elindításáról. Ennek célja a partnerségi országokkal szembeni elkötelezettség megerősítése és annak elősegítése, hogy a NATO nagy létszámú harcoló alakulatok bevetése nélkül is védhesse a stabilitást.
E kezdeményezést a NATO a csúcstalálkozón megszületett döntés alapján kiterjeszti Grúziára, Moldovára és Jordániára, emellett hajlandó Líbiának is támogatást nyújtani a biztonsági kapacitás javításához, „amint ezt az ottani körülmények megengedik” – mondta a főtitkár. Hozzátette: a NATO Iraknak is kész segítséget nyújtani, ha a kormány ezt kéri.
A jövőbeni bővítési lehetőségekről Rasmussen kijelentette: a NATO ajtaja továbbra is nyitva áll, a szövetség minden jelentkező országot „egyéni érdemek alapján” bírál el, és kívülálló országoknak nincs vétójoguk a NATO-bővítési döntésekben. A tagságra törekvő országok mindegyikének van még tennivalója különböző területeken, és a szövetség megadja nekik azt a támogatást, amelyre szükségük van – mondta.
Hozzátette: ennek jegyében döntés született a csúcson arról, hogy a NATO „tartalmas intézkedéscsomagot” állít össze Grúzia számára a NATO-csatlakozási előkészületek támogatása végett. Emellett megállapodás jött létre „intenzívebb és koncentrált” tárgyalások elkezdéséről Montenegró jelöltségéről is – fogalmazott a főtitkár. Kijelentette: a szövetség legkésőbb 2015 végéig elbírálja Montenegró csatlakozási meghívásának lehetőségét.
A következő NATO-csúcstalálkozót két év múlva Varsóban tartják.
A NATO és Ukrajna közötti fokozottabb együttműködés mellett állt ki csütörtökön a katonai szövetség Walesben zajló tanácskozásán a német kancellár, de újfent elutasította, hogy a kelet-európai ország csatlakozzon az észak-atlanti szervezethez.
Az szövetség állam-, illetve kormányfői csütörtökön, a találkozó első napján találkoztak Petro Porosenko ukrán elnökkel, és teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát. Porosenko óvatos derűlátásának adott hangot azt illetően, hogy pénteken tűzszünet léphet életbe az ország keleti részében. Újságíróknak nyilatkozva azt mondta: a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé, majd egy „fokozatos béketerv” léphet életbe. Ismert, a tűzszünet azóta életbe lépett.
