Obama: Washington nem hagyja magát megfélemlíteni

Washington célja az, hogy az Iszlám Állam ne jelentsen többé fenyegetést a régióra.

A megbeszélés utáni sajtótájékoztatón az amerikai elnök beszélt az IÁ által a Steven Sotloff amerikai újságíró lefejezéséről közzétett videóról is, amellyel kapcsolatban leszögezte: Washington „nem hagyja magát megfélemlíteni”. A Fehér Ház szerdán megerősítette a felvétel hitelességét. Az amerikai elnök borzalmas erőszakcselekménynek nevezte a történteket. Mint mondta, Washington célja az, hogy a dzsihádista szervezet ne jelentsen többé fenyegetést a régióra. Hozzátette ugyanakkor, hogy ennek elérése időbe telik, és a regionális partnerekkel való szoros együttműködés nélkül nem megvalósítható.

Obama egyébként azzal a szándékkal utazott az észt fővárosba, hogy megerősítse az Egyesült Államok elkötelezettségét a NATO kollektív védelme iránt, és megnyugtassa a Moszkva ukrajnai tevékenysége miatt aggódó balti államokat, egyben a szövetség többi keleti tagállamát is. Az amerikai elnök ezt az elkötelezettséget törhetetlennek, megingathatatlannak és öröknek nevezte, hozzátéve, hogy „Észtország sosem marad egyedül”.

Az amerikai elnök a tárgyalás után elmondta: az USA további katonákat és repülőgépeket küld a balti államba, az amerikai légierő újabb egyenruhásai az amari katonai támaszponton állomásoznak majd gyakorlatozási céllal. Az amerikai államfő a lépéssel kapcsolatban, amelyet még a kongresszusnak is jóvá kell hagynia, nem beszélt számokról.

Obama példának hozta fel a balti államot arra, hogy a 28 NATO-tagállamnak miként kell tisztességesen kivennie a részét a kollektív védelemből. Az Egyesült Államok és Észtország is benne van abban a négy országban, amely kötelezettségét teljesítve bruttó hazai termékének (GDP) két százalékát fordítja védelmi kiadásokra.

Ilves kijelentette: Obama látogatása vélhetően segít megértetni az észt polgárokkal, miért fontos az észak-atlanti szövetség tagjának lenni.

Nem sokkal Obama Európába érkezése után az ukrán elnöki hivatal azt közölte, hogy tartós fegyvernyugvásról állapodott meg szerdán telefonon az ukrán és az orosz államfő. Az amerikai elnök a hírre reagálva azt mondta, túl korai lenne megítélni a tűzszüneti egyezményt. A megállapodás létét később a Kreml cáfolta. Az egyezséget egy lehetőségnek nevezte Obama, persze csak azzal a feltétellel, ha azt Oroszország és az ukrán szakadárok is támogatják.

Az észt elnök Oroszország kelet-ukrajnai beavatkozása miatt megkérdőjelezte a NATO és Oroszország közötti kapcsolatokat, együttműködést és biztonságot szabályozó 1997-es NATO–Oroszország Alapító Okirat érvényességét. „Ha a megegyezés bizonyos részei már nem érvényesek, eljött az ideje, hogy valami megváltozzon” – hangsúlyozta Ilves. Hozzátette, hogy Moszkva kelet-ukrajnai lépései teljesen megváltoztatták a térség biztonsági helyzetét, és bármiféle lehetséges agresszió kivédésére a legjobb módszer egy szövetséges erőteljes és jól látható jelenléte a területen.

A balti államfő arra figyelmeztetett, hogy egy tűzszüneti megállapodás akkor lehet sikeres, ha Oroszország elismeri a konfliktusban játszott szerepét. Moszkva mindeddig azonban következetesen tagadta, hogy bármiféle köze lenne a kelet-ukrajnai eseményekhez. Ilves hozzátette: „Agresszióról van szó, és Oroszországnak be kellene ismernie, hogy a konfliktus egyik résztvevője”.

Az UNIAN ukrán hírportál beszámolója szerint Obama közölte, hogy a csütörtökön kezdődő NATO-csúcstalálkozón Ukrajna lehet, hogy különleges partneri státust kap. Az amerikai elnök párhuzamot vont Oroszország „ukrajnai agressziója” és a nácik második világháború előtti ténykedése között, és szavai szerint Moszkvának sokba kerül majd agressziója.

Obama a nap végén továbbutazik a walesi Newportba, ahol részt vesz a NATO csütörtökön kezdődő kétnapos csúcstalálkozóján.