Újabb szankciók Oroszországgal szemben

Ha indokolt, felülvizsgálják ezeket, a kelet-ukrajnai tűzszünet és béketerv sokat nyom a latba.

A belga politikus által jegyzett kommüniké szerint így lesz idő értékelni a kelet-ukrajnai tűzszünet és béketerv megvalósítását. Van Rompuy azt is világossá teszi, hogy az EU készen áll a szankciók részleges vagy teljes felülvizsgálatára, ha azt a helyszínen zajló fejlemények indokolják.

Az, hogy pontosan milyen büntetőintézkedésekkel sújtja az Európai Unió Oroszországot, majd csak akkor válik ismertté, mikor az erről szóló jogszabályokat kihirdetik az EU hivatalos lapjában. Egy, a neve elhallgatását kérő diplomata ugyanakkor elárulta, hogy a büntetőintézkedések két csomagból állnak: egyrészt ismét további neveket adnak azok listájához, akiket beutazási tilalommal és az unióban található vagyonuk befagyasztásával sújtanak, és egyúttal bővítik azok körét, akiket ilyen intézkedésekkel lehet sújtani. Az állam-, illetve kormányfőktől kapott felhatalmazás értelmében szankcióval sújtható a jövőben minden természetes és jogi személy, akinek köze van a donbaszi szeparatistákhoz.

Emellett az Európai Bizottság hétfőn ismertette a tagállamokkal azokat az elképzeléseit, hogy milyen további gazdasági szankciókat lehetne alkalmazni Oroszországgal szemben. Itt az egyeztetéseket ismerők szerint az volt a kérdés, hogy bővítsék-e a jelenlegi, négy pillérre támaszkodó szankciós rendszert, ám végül az az álláspont kerekedett felül, hogy a meglévő szankciókat módosítsák, mélyítsék. Ennek megfelelően az újabb rendelkezések is orosz vállalatok tőkepiaci hozzáférését, a hadiipart, az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és katonai-rendészeti célra is alkalmazható eszközöket és az olajipar úgynevezett érzékeny technológiáit érintik.

Az uniós tőkepiachoz való hozzáférést eddig öt, többségi orosz állami tulajdonban lévő bank számára korlátozta az Európai Unió. Ezt most hadiipari és energiacégekkel is megtehetik. Bennfentesek szerint az intézkedések célja, hogy ezek a vállalatok ne tudjanak az uniós piacról finanszírozáshoz jutni, ezért végső soron terhet jelentsenek az orosz központi költségvetés számára.

„Ha lesznek az energiaágazatunkat sújtó vagy a pénzügyi ágazatunkat tovább korlátozó szankciók, akkor kénytelenek leszünk aszimmetrikusan válaszolni... Például a közlekedés terén” – ezt Dmitrij Medvegyev a Vedomosztyi című orosz lapnak adott interjúban mondta korábban. A politikus közölte: a büntetőintézkedések nem járulnak hozzá ahhoz, hogy Ukrajnában béke legyen. „A szankciók nem érik el céljukat, és ezt a politikusok nagy többsége tudja.”

Ismert, az EU pénteken közölte, hogy további büntetőintézkedéseket foganatosítanak Oroszországgal szemben az ukrajnai válságban játszott szerepe miatt, és ezek hétfőn léphetnek hatályba.

Az Európai Unió gazdasági bővülésének egynegyedét, a német növekedésnek pedig több mint a felét elvihetik az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók, illetve ellenszankciók, amelyek hosszú távon egész Európát recesszióba dönthetik – derül ki a HSBC brit óriásbank elemzéséből. Az orosz gazdaság már az idén visszaeshet, ráadásul Moszkvának a magas inflációval és akár 160 milliárd dollárnyi tőkekimentéssel is meg kell birkóznia.

Több európai országban visszavetheti a gazdasági növekedést a mezőgazdasági termékek behozatalára elrendelt orosz tilalom – közölte hétfőn az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).

Szerintük az orosz importtilalomnak valószínűleg csak átmeneti hatása lesz, de „érezhető nyomot hagyhat majd a három balti állam, Norvégia, Lengyelország és Magyarország exportján és GDP-növekedésén, mivel ezeknek az országoknak a bruttó hazai termékéhez nagyban hozzájárul az oroszországi élelmiszerexport”.

Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter korábban közölte, hogy a magyar mezőgazdasági exportnak nagyjából napi 70 millió forint veszteséget jelent az orosz intézkedés.

Az embargó kapcsán egyébként Moszkvában tárgyal Fazekas Sándor földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, aki orosz kollégájával, Nyikolaj Fjodorovval tekinti át a helyzetet; a tárcavezető az embargóval nem sújtott élelmiszerek exportnövelését szeretné elérni.