Mindenki veszít a szankciókkal

Óriási károkat okoz egymásnak az unió és Oroszország a gazdasági tilalmakkal.

Az élelmiszerimport tilalmának hatása sem mellékes, az oroszok ugyanis az élelmiszer 40 százalékát (!) külföldről biztosítják, jelentős részben (12 százalék) az unióból. Az élelmiszerhiányból fakadó áremelkedések jelentősen meglökik az amúgy is magas, hét százalék körüli inflációt, melyet a rubel értékvesztése már eleve magas szinten tart. A HSBC számításai szerint az élelmiszer-embargó hatmilliárd eurós bevételtől fosztja meg az uniós termelőket, a legnagyobb vesztesnek Franciaország, Hollandia, Finnország, Lengyelország és Németország számít. Az utóbbinak éves szinten egymilliárd eurós kiesést kell pótolnia. A tanulmány idézi azokat az uniós tagállamokat – elsősorban Magyarországot –, amelyek a kockázatok miatt az embargó újragondolását szorgalmazzák. Kiemelik, hogy nemcsak a magyarok, hanem a görögök is vehemensen tiltakoznak az élelmiszerexport-tilalom miatt, és a termelők a szankció alóli kivételt kérnének. Athénnak a gyümölcságazatban okoz hatalmas károkat az eddig jól bejáratott orosz piaci kapcsolatok befagyasztása. A HSBC elemzői szerint sok uniós tagállam egy harmadik, közvetítő ország beiktatásával kerülheti ki az embargót: ilyen lehet Fehéroroszország vagy Kazahsztán, Törökország vagy Észak-Ciprus, amelyek már korábban jelezték, hogy nem vesznek részt az embargóban. Miközben az oroszoknál a büntetőintézkedések felpörgetik az inflációt, addig az unióban – a megmaradt élelmiszer-felesleg miatt – az infláció további csökkenése várható, amely már így is kritikusan alacsony szinten, mindössze fél százalékon áll.

A konfliktus kiéleződésével nő az esélye, hogy újabb szankciókat léptetnek életbe a felek, amely kiterjedhet a repülési tilalomra, a hajókra vagy a gépjárművekre. Ez több kárt okozna mindkét oldalon: az uniós autóipar például közel 16 milliárd euró értékben adott el árut Moszkvának. (Egy ilyen szankció hazánkat is érzékenyen érintené a nálunk működő autóipari konszernek miatt.) A pénzügyi szektor legnagyobb vesztesei az Unicredit és a Raiffesen, de az orosz kötvényeik miatt pénzügyi kitettség szempontjából a franciák, az olaszok és a németek állnak a frontvonalban.

A másik oldalon Oroszországot leginkább a tőke kimenekítése aggasztja: az orosz jegybank elnöke szerint 51 milliárd dollár, míg Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke szerint akár 160 milliárd dollár is távozhat az országból. Az orosz kötvényekre meghirdetett embargóra ellenlépésként az orosz jegybank csökkenti az uniós és amerikai államkötvényeinek számát, helyette inkább aranyat vásárol. Az elemzés megemlíti a NATO költséghozzájárulás-emelését is, amely több tagállamnak – így hazánknak is – pénzügyi terhet jelent, mert az elvárt két százaléknak csak a felét költjük erre. A pluszkiadások miatt több tagállam nem lesz képes tartani a háromszázalékos GDP-arányos hiányt. A tanulmány szerint az orosz gázexport leállítása egyelőre nem tűnik reális veszélynek, annál inkább a gáz árának emelése, amely azért jelentene óriási veszteséget az uniónak, mert gázimportjának jelentős része innen származik. A leginkább kitett államok között szerepel Finnország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Németország.