Mindenki veszít a szankciókkal

Óriási károkat okoz egymásnak az unió és Oroszország a gazdasági tilalmakkal.

Zsákutcába visznek a március óta tartó szankciók és ellenszankciók Moszkva és Brüsszel között. Ez mindkét félnek érzékeny veszteségeket okoz éppen akkor, amikor az euróövezet gazdasági kilábalása megtorpant. A német fejlődés idénre tervezett 1,4 százalékos mértékéből akár 0,9 százalékot is elvihet az oroszországi lehetőségek befagyasztása – áll a HSBC bank elemzésében. Márpedig a németek gondját egész Európa megérzi, különösen azért, mert a számok a második negyedévben csak 0,8 százalékos gazdasági bővülést mutattak, és mindenki a második féléves javuláshoz fűzött nagy reményeket. A legfontosabb konjunktúramutatók most egyre borúlátóbb képet jeleznek előre Európa gazdaságáról. A veszteségek ráadásul olyan időszakban érik mindkét felet, amikor a világgazdaság a vártnál gyengébben muzsikál, a közel-keleti konfliktushalmaz pedig bizonytalanná tette az olajárakat. A brit óriásbank tanulmánya idézi az Európai Bizottság májusi bizalmas jelentését, amely már akkor 0,3 százalékos visszaesést, vagyis az 1,2 százalékosra tervezett éves fejlődés negyedét kitevő visszaesést prognosztizált, és a helyzet azóta jelentősen romlott.

A szankciókból adódó károk az elemzés szerint nem elsősorban az exportkorlátozások miatt, sokkal inkább az unió és Oroszország közötti bizalomvesztés okán vezetnek gondokhoz hosszú távon, és teszik sérülékenyebbé minkét nagyhatalom gazdaságát. Oroszország az unió harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, az orosz áruk itt találnak a legnagyobb piacra az Egyesült Államok és Kína után. A büntetőintézkedések Moszkvának is a legrosszabbkor jöttek, ugyanis már a szankciók bevezetése előtt sokat veszített a 2010–2012-es, irigylésre méltó négyszázalékos növekedési üteméből. Sőt, már az első negyedévben recessziót mutatott az orosz gazdaság, amelynek szintén kifejezetten érzékeny időszakban kell kezelnie a büntetésekkel járó veszteségeket. Az unióba irányuló orosz kereskedelem összértéke 123 milliárd dollár volt tavalyelőtt, az orosz piacra a legtöbb terméket a balti államok, Finnország, Szlovénia és Németország gyártja, kivitelük 10-18 százaléka irányul Oroszországba. A három balti állam esetében a kiszolgáltatottság eléri az export 13-19 százalékát és a GDP 7-14 százalékát. (Magyarország esetében az orosz export aránya három százalék.) A brit nagybank közgazdászai rámutatnak arra is, hogy a 90-es évektől felívelő pályára állt az EU–orosz kereskedelem, s a büntetőintézkedések ezt a folyamatot teszik tönkre. Az egymásrautaltságot jelzi, hogy az unió már a krími válság előtt gyengébb teljesítményt produkáló orosz gazdaság negatív hatását is nagyon megérezte, Németország exportja egy év alatt például 17 százalékkal csökkent. Az elemzés szerint jól látható, hogy ha az orosz gazdaság tovább gyengül, annak az unió is megissza a levét. A szankciók közül viszonylag a legkevesebb veszteséget a fegyverembargó okozhatja, mivel Moszkva jelenleg a világ második legnagyobb fegyverexportőre. Ezen inkább „a speciális technológiákat” Oroszországnak eladó nyugati államok veszítenek, nem is keveset: tavaly nyolcmilliárd euró értékben exportáltak Moszkvának.

Az élelmiszerimport tilalmának hatása sem mellékes, az oroszok ugyanis az élelmiszer 40 százalékát (!) külföldről biztosítják, jelentős részben (12 százalék) az unióból. Az élelmiszerhiányból fakadó áremelkedések jelentősen meglökik az amúgy is magas, hét százalék körüli inflációt, melyet a rubel értékvesztése már eleve magas szinten tart. A HSBC számításai szerint az élelmiszer-embargó hatmilliárd eurós bevételtől fosztja meg az uniós termelőket, a legnagyobb vesztesnek Franciaország, Hollandia, Finnország, Lengyelország és Németország számít. Az utóbbinak éves szinten egymilliárd eurós kiesést kell pótolnia. A tanulmány idézi azokat az uniós tagállamokat – elsősorban Magyarországot –, amelyek a kockázatok miatt az embargó újragondolását szorgalmazzák. Kiemelik, hogy nemcsak a magyarok, hanem a görögök is vehemensen tiltakoznak az élelmiszerexport-tilalom miatt, és a termelők a szankció alóli kivételt kérnének. Athénnak a gyümölcságazatban okoz hatalmas károkat az eddig jól bejáratott orosz piaci kapcsolatok befagyasztása. A HSBC elemzői szerint sok uniós tagállam egy harmadik, közvetítő ország beiktatásával kerülheti ki az embargót: ilyen lehet Fehéroroszország vagy Kazahsztán, Törökország vagy Észak-Ciprus, amelyek már korábban jelezték, hogy nem vesznek részt az embargóban. Miközben az oroszoknál a büntetőintézkedések felpörgetik az inflációt, addig az unióban – a megmaradt élelmiszer-felesleg miatt – az infláció további csökkenése várható, amely már így is kritikusan alacsony szinten, mindössze fél százalékon áll.

A konfliktus kiéleződésével nő az esélye, hogy újabb szankciókat léptetnek életbe a felek, amely kiterjedhet a repülési tilalomra, a hajókra vagy a gépjárművekre. Ez több kárt okozna mindkét oldalon: az uniós autóipar például közel 16 milliárd euró értékben adott el árut Moszkvának. (Egy ilyen szankció hazánkat is érzékenyen érintené a nálunk működő autóipari konszernek miatt.) A pénzügyi szektor legnagyobb vesztesei az Unicredit és a Raiffesen, de az orosz kötvényeik miatt pénzügyi kitettség szempontjából a franciák, az olaszok és a németek állnak a frontvonalban.

A másik oldalon Oroszországot leginkább a tőke kimenekítése aggasztja: az orosz jegybank elnöke szerint 51 milliárd dollár, míg Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke szerint akár 160 milliárd dollár is távozhat az országból. Az orosz kötvényekre meghirdetett embargóra ellenlépésként az orosz jegybank csökkenti az uniós és amerikai államkötvényeinek számát, helyette inkább aranyat vásárol. Az elemzés megemlíti a NATO költséghozzájárulás-emelését is, amely több tagállamnak – így hazánknak is – pénzügyi terhet jelent, mert az elvárt két százaléknak csak a felét költjük erre. A pluszkiadások miatt több tagállam nem lesz képes tartani a háromszázalékos GDP-arányos hiányt. A tanulmány szerint az orosz gázexport leállítása egyelőre nem tűnik reális veszélynek, annál inkább a gáz árának emelése, amely azért jelentene óriási veszteséget az uniónak, mert gázimportjának jelentős része innen származik. A leginkább kitett államok között szerepel Finnország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Németország.