Zsákutcába visznek a március óta tartó szankciók és ellenszankciók Moszkva és Brüsszel között. Ez mindkét félnek érzékeny veszteségeket okoz éppen akkor, amikor az euróövezet gazdasági kilábalása megtorpant. A német fejlődés idénre tervezett 1,4 százalékos mértékéből akár 0,9 százalékot is elvihet az oroszországi lehetőségek befagyasztása – áll a HSBC bank elemzésében. Márpedig a németek gondját egész Európa megérzi, különösen azért, mert a számok a második negyedévben csak 0,8 százalékos gazdasági bővülést mutattak, és mindenki a második féléves javuláshoz fűzött nagy reményeket. A legfontosabb konjunktúramutatók most egyre borúlátóbb képet jeleznek előre Európa gazdaságáról. A veszteségek ráadásul olyan időszakban érik mindkét felet, amikor a világgazdaság a vártnál gyengébben muzsikál, a közel-keleti konfliktushalmaz pedig bizonytalanná tette az olajárakat. A brit óriásbank tanulmánya idézi az Európai Bizottság májusi bizalmas jelentését, amely már akkor 0,3 százalékos visszaesést, vagyis az 1,2 százalékosra tervezett éves fejlődés negyedét kitevő visszaesést prognosztizált, és a helyzet azóta jelentősen romlott.
A szankciókból adódó károk az elemzés szerint nem elsősorban az exportkorlátozások miatt, sokkal inkább az unió és Oroszország közötti bizalomvesztés okán vezetnek gondokhoz hosszú távon, és teszik sérülékenyebbé minkét nagyhatalom gazdaságát. Oroszország az unió harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, az orosz áruk itt találnak a legnagyobb piacra az Egyesült Államok és Kína után. A büntetőintézkedések Moszkvának is a legrosszabbkor jöttek, ugyanis már a szankciók bevezetése előtt sokat veszített a 2010–2012-es, irigylésre méltó négyszázalékos növekedési üteméből. Sőt, már az első negyedévben recessziót mutatott az orosz gazdaság, amelynek szintén kifejezetten érzékeny időszakban kell kezelnie a büntetésekkel járó veszteségeket. Az unióba irányuló orosz kereskedelem összértéke 123 milliárd dollár volt tavalyelőtt, az orosz piacra a legtöbb terméket a balti államok, Finnország, Szlovénia és Németország gyártja, kivitelük 10-18 százaléka irányul Oroszországba. A három balti állam esetében a kiszolgáltatottság eléri az export 13-19 százalékát és a GDP 7-14 százalékát. (Magyarország esetében az orosz export aránya három százalék.) A brit nagybank közgazdászai rámutatnak arra is, hogy a 90-es évektől felívelő pályára állt az EU–orosz kereskedelem, s a büntetőintézkedések ezt a folyamatot teszik tönkre. Az egymásrautaltságot jelzi, hogy az unió már a krími válság előtt gyengébb teljesítményt produkáló orosz gazdaság negatív hatását is nagyon megérezte, Németország exportja egy év alatt például 17 százalékkal csökkent. Az elemzés szerint jól látható, hogy ha az orosz gazdaság tovább gyengül, annak az unió is megissza a levét. A szankciók közül viszonylag a legkevesebb veszteséget a fegyverembargó okozhatja, mivel Moszkva jelenleg a világ második legnagyobb fegyverexportőre. Ezen inkább „a speciális technológiákat” Oroszországnak eladó nyugati államok veszítenek, nem is keveset: tavaly nyolcmilliárd euró értékben exportáltak Moszkvának.