Az USA Today beszámolt arról, hogy Szijjártó leszögezte: tovább szeretne lépni a két ország közötti diplomáciai csetepatén. Szijjártó Péter a lap szerkesztőségével való találkozóján elmondta, komolyan veszi az állításokat, s nem kíván miattuk viszályba keveredni. „Az Egyesült Államok a barátunk. Az Egyesült Államok a legszorosabb szövetségesünk. Miért mondjak negatív dolgokat?” – mondta. Szavai szerint a súrlódás „nagy belső vitát” kavart Magyarországon.
A lap szerint az amerikai külügyminisztérium nemrégiben hat jelenlegi és volt magyar hivatalos személyt fosztott meg attól a lehetőségtől, hogy amerikai beutazóvízumot kapjon. Hivatalos közlés szerint a döntés a kormányzati korrupcióról szóló „megalapozott információn” alapul.
Minden kétséget kizáróan cáfolható, hogy kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok érintettek lennének az Egyesült Államok által elrendelt beutazási tilalom kapcsán – közölte hétfőn Lázár János, miután a nemzetbiztonsági bizottság meghallgatta az ügyben.
Szijjártó Péter kifogásolta, hogy kormánya semmilyen részletet nem kapott az Egyesült Államoktól a beutazási tilalommal kapcsolatban. „Nem tudjuk, hogy hányan vannak, kik azok és miért vádolják őket” – jelentette ki a találkozón.
Szijjártó Péter a lap szerint kijelentette, hogy a kormány sikeresen, jó irányba fordította az ország megtorpant gazdaságát, ami sikertörténet a pénzügyi problémákkal küzdő Európai Unióban. Elmondta, hogy Victoria Nuland európai ügyekért felelős amerikai helyettes államtitkárral való keddi találkozójukon hangsúlyozta, hogy „zéró toleranciával viszonyulunk a korrupcióhoz. Harcolunk a korrupció ellen. Örömmel együttműködünk az Egyesült Államokkal a korrupció elleni küzdelemben. Az egyetlen dolog, amire szükségünk van, az a hiteles információ.”
Szijjártó Péter a lap szerint arról is beszámolt, hogy látogatása során amerikai vállalatvezetőkkel új beruházásokról tárgyal. Méltatta, hogy az amerikaiak 9 milliárd dollárt fektetettek be Magyarországon, ahol több mint 1700 amerikai vállalat működik, s amelyek 83 ezer munkahelyet hoztak létre.
Más kérdésekről szólva Szijjártó elmondta, hogy kormánya kiáll az orosz támogatottságú szakadárokkal polgárháborúba keveredett Ukrajna területi épsége mellett. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az Oroszország ellen bevezetett jelenlegi európai szankciók nem hatékonyak.
Az Egyesült Államok támogatja Közép-Európa energiabiztonságának megerősítését – jelentette ki szerdán az MTI-nek nyilatkozva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az amerikai külügyminisztériumban folytatott tárgyalása után, amelyen védelmébe vette a paksi atomerőmű-beruházást és a Déli Áramlat földgázvezeték megépítését is.
Az amerikai külügyminisztérium energiaügyekért felelős különmegbízottjával, Amos Hochsteinnel folytatott megbeszélésen egyetértettek abban, hogy Közép-Európa energiabiztonsága és általános biztonsága szempontjából is kritikus fontosságú az észak–déli irányú energiafolyosó létrehozása. Szijjártó Péter elmondta, az Egyesült Államok kormánya is elismeréssel illette ennek az egyik legfontosabb láncszemét, a magyar és a szlovák gázvezetékrendszereket összekötő interkonnektort, amely a jövő évben lesz kész arra, hogy kereskedelmi forgalomba álljon.
A felek megállapodtak, hogy együttműködnek a teljes észak–déli irányú összeköttetéshez szükséges újabb beruházások létrejötte érdekében. A miniszter rámutatott: az Egyesült Államok kormánya is támogatja, hogy minél előbb megépüljön az LNG-terminál (cseppfolyósított gázszállítmányok fogadására kialakítandó állomás) a horvát tengerparton, és számítani lehet az Egyesült Államok segítségére abban, hogy mielőbb megindulhasson a magyar–horvát interkonnektoron a kétirányú forgalmazás.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy ma még csak Magyarország tud Horvátország irányába gázt szállítani. Szijjártó Péter szerint az amerikai energiaügyi különmegbízott kijelentette, az Egyesült Államoknak is az az érdeke, hogy ez a kétirányú forgalmazási lehetőség mielőbb létrejöjjön, „ezért számíthatunk a támogatásukra”.
„Abban is egyetértettünk, hogy az Európai Uniónak meg kellene határoznia néhány olyan kiemelt prioritású beruházást, amely a közép-európai energiaellátás biztonságát jelentősen növelni tudná, ilyen például a magyar–horvát interkonnektor kétirányúvá tétele és az LNG-terminál kiépítése a horvát tengerpatron” – fogalmazott a miniszter.
Szijjártó Péter közölte: elmondta a különmegbízottnak, hogy Magyarország megvalósítja a paksi atomerőmű-beruházást, amely a magyar energiabiztonság egyik legfontosabb mérföldköve lesz. Azt is elmondta, a kormány arra törekszik, hogy Európában Magyarországon legyenek a legalacsonyabb energiaárak, s hogy a befektetni szándékozó vállalatok számára itt jöjjön létre a lehető legversenyképesebb gazdasági környezet. „Elmondtam azt is, hogy a magyar kormány továbbra is támogatja a Déli Áramlat gázvezeték megépítését, tekintettel arra, hogy ez az útvonal-diverzifikáció tekintetében előrelépést jelent, és így hozzájárul Közép-Európa energiabiztonságához” – tette hozzá.
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ezt a tárgyalópartnere hogyan fogadta, a miniszter elmondta, hogy Paks ügyét nem kommentálta az amerikai energiaügyi különmegbízott, de a Déli Áramlattal kapcsolatban Amos Hochstein megismételte a már korábbi amerikai kifogásokat és fenntartásokat. „Arra hívtam fel a figyelmét, hogy a Nabucco bukásával Európa elvesztette azt a lehetőséget, hogy mind az útvonalakat, mind a forrásokat diverzifikálja. Jelenleg egyetlen olyan projekt van, amely diverzifikációt jelent, ez a Déli Áramlat, még akkor is, ha csak az útvonalak diverzifikációját jelenti. De mivel diverzifikáció, ezért hozzájárul a közép-európai térség biztonságához” – fogalmazott a miniszter.
Szijjártó Péter szavai szerint az Egyesült Államok kormánya elismeréssel figyelte az Ukrajna irányába történő magyar gázszállításokat. A tárcavezető arról tájékoztatta Amos Hochsteint, hogy jelenleg a magyarországi gáztározók feltöltése zajlik a téli időszakra való felkészülés érdekében.
Szijjártó Péter a Világbank pénzügyi igazgatója, Bertrand Badré társaságában részt vett egy, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (International Financial Corporation, IFC), a Világbank-csoport pénzügyi intézete és a magyar Eximbank közötti egyezmény aláírásán. A megállapodás szerint az Eximbank 50 millió dollárral csatlakozik az IFC egymilliárd dolláros új pénzügyi alapjához, amely fejlődő országok kereskedelmi bankjaiban szerez majd részesedést.
A miniszter szerint ez egyfelől a hozam szempontjából is eredményes lehet, másfelől pedig a magyar Eximbank számára az alap tulajdonszerzése megkönnyíti majd az adott országba irányuló magyar export finanszírozását, és egyben a helyismeretszerzést is lehetővé teszi, ami szintén a kivitel növelésének eleme. Szijjártó Péter a nap folyamán találkozott a Cargill nagyvállalat vezetőivel is.
A magyar nemzetpolitikának több mint két évtizedes adósságot kellett törlesztenie a diaszpórával való kapcsolat megerősítése terén – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter helyi idő szerint szerda este a torontói magyar főkonzulátuson 14 új magyar állampolgár csoportos eskütétele alkalmából.
„Ma már kijelenthetjük, hogy 24 esztendővel a rendszerváltoztatás után végre a nyugati magyarság is kellő figyelmet kap a nemzetpolitikában. A magyar identitás megőrzése és továbbörökítése a diaszpóralét közepette talán a legnehezebb, ezért is meg kell ragadni minden alkalmat, hogy ápoljuk a kultúránkat, emlékezzünk a történelmünkre és átadjuk a múlt örökségét a jövő nemzedékének” – jelentette ki. Elmondta, ezért is volt fontos, hogy több fiatal, gyakorlatilag gyerek, aki esküt tett, szépen beszélt magyarul. „Nem túlzás kijelenteni, hogy az egyszerűsített honosítási eljárás sikertörténetté vált, tekintettel arra, hogy 670 ezren nyújtottak be kérelmet és 610 ezren már esküt is tettek” – nyilatkozott a miniszter.
Kitért rá, hogy a kormány az intézményi keretekre is odafigyelt, így 2011-ben megalakult a Magyar Diaszpóra Tanács, amely a szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma. „A szüleink és nagyszüleink generációja életének jelentős részét a Magyarország szabadságáért vívott küzdelemnek szentelte. Sajnos sokan közülük nem tudták megérni azt, de az elkötelezettségüknek köszönhetően mi, a mai magyar fiatalok már demokráciában és szabadságban élhetünk” – hangsúlyozta Szijjártó Péter a főkonzulátus nemzeti ünnepi fogadásán.
Szijjártó Péter köszönetet mondott Kanadának azért, hogy befogadta a magyar menekülteket és második hazát biztosított a számukra. „Büszkék vagyunk természetesen azokra a magyarokra, akik hozzájárultak Kanada fejlődéséhez az elmúlt időszakban és arra kértem őket, hogy legyenek továbbra is a két nép közötti barátság és együttműködés hírnökei és elősegítői” – hangoztatta a miniszter.
A New York-i magyar főkonzulátuson a nemzeti ünnepi fogadást megelőzően 55-en tették le az állampolgársági esküt. Az Egyesült Államok nyugati partjának magyarsága október 19. és 25. között Ontarióban, San Franciscóban, Los Angelesben, Laguna Woodsban és San Diegóban is megemlékezéseket tart.
