A paksi bővítés nélkül sokat vesztett volna Magyarország

A beruházás jelentősen növeli az energiabiztonságot és a versenyképességet – közölte Szijjártó Péter.

Szijjártó Péter szerint a beruházás jelentősen növeli az energiabiztonságot, javítja az ország versenyképességét, újabb lökést ad a gazdaság bővülésének, garantálja az energiapolitika sikerét és hozzájárul az ipari rezsicsökkentéshez. A miniszter az elmúlt évek legnagyobb gazdaságfejlesztő beruházásának nevezte a paksit, és azt mondta: az állam az elmúlt évtizedek legsikeresebb megállapodását kötötte a szerződésekkel, amelyek egyike egy termelő beruházáshoz nyújt olcsó hitelt.

Szijjártó Péter, utalva az ukrajnai helyzetre, rámutatott: Európa legaktuálisabb kihívása a kiszolgáltatottság csökkentése az energiaellátás terén. A beruházásokért folytatott versenyben fontosnak nevezte a legolcsóbb és legbiztonságosabb energia biztosítását, de az szerinte szuverenitási és nemzetbiztonsági kérdés is. Emlékeztetett a Nemzeti Energiastratégiára, amely szerint diverzifikálni kell a magyar villamos energia termelését.

A parlament június végén hagyta jóvá a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozásához szükséges orosz–magyar hitelmegállapodást.

A paksi erőmű fejlesztésének finanszírozásához jóváhagyott hitel először a jövő évi költségvetésben jelenik meg, az idei büdzsét nem terheli – mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke még júliusban az MTI-nek. Hozzátette: az idén a 10 milliárd eurós hitelből nem vesznek fel egy fillért sem, mivel a szabály az, hogy az aktuális lehívás előtt hat hónappal kell értesíteni az orosz felet a felvenni kívánt összegről. Ez a mai dátumhoz képest is csak 2015. januárban lenne.

A paksi bővítésről és gazdasági hatásairól ide kattintva olvashat.

Szijjártó Péter felidézte az Országgyűlés 2009-ben több mint 95 százalékos támogatással meghozott határozatát, amely felhatalmazást adott a paksi kapacitásbővítés előkészítésére, valamint ismertette Magyarország és az orosz állam között megkötött megállapodásokat.

Elmondta: hosszú éveken, kormányokon és parlamenteken átívelő előkészítés előzte meg azok megkötését. A politikus hangsúlyozta azt is, hogy a megállapodások megfelelnek mind a hazai és nemzetközi jognak, mind az Európai Unió jogi és biztonsági feltétekeinek. Elismerően szólt továbbá a kivitelezéssel megbízott Roszatomról, amely mind a két új blokk tervezéséért és építéséért felelős.

A beruházás finanszírozását 10 milliárd eurónyi államközi hitelmegállapodás garantálja, amely a kiadások 80 százalékát fedezi, 20 százalékát pedig Magyarország önerőből biztosítja. A kamat kedvezőbb a piacinál – jelentette ki a miniszter.

Szijjártó Péter rámutatott a versenyképesség terén zajló változásokra, mint mondta, új tényező az olcsó energia biztosítása. Az elmúlt két évben 100 milliárd dollárnyi termelő beruházás választotta az Egyesült Államokat Európa helyett, mert ott az energiaköltség töredéke az itteninek – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy a magyar állam már többször szorgalmazott egy közös európai energiastratégiát, ennek körvonalai azonban még nem látszódnak, így, mint mondta, az országnak egyedül is meg kell valósítania az ipari rezsicsökkentés feltételeit.

Hozzátette: a bővítés hosszú távon akár 10-13 százalékkal olcsóbb energia előállítását eredményezheti. Maga a beruházás is 1 százalékkal járul hozzá a GDP növekedéséhez úgy, hogy nem veszélyezteti az államadósság csökkentését.

A miniszter a gazdaságfejlesztés fontos tényezőinek nevezte a kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek mintegy 40 százalékos szerephez jutnak majd a bővítés megvalósításában. Hozzátette: jelenleg 160 hazai cég alkalmas a részvételre, de további 300 is azzá válhat, technológiája megújításával.

Szijjártó Péter az atomenergia európai szerepéről szólva ismertette: az unióban a villamos energia negyede származik ilyen technológiájú termelésből, de például Franciaország 58 reaktora az ország áramellátásának háromnegyedét adja. A világon jelenleg 174 atomerőmű előkészítése zajlik – fűzte hozzá.

A KDNP álláspontja szerint a paksi kapacitásbővítés 15-20 százalékos árelőnyt hoz majd a más forrású energiákkal szemben, és hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unióban Magyarországon legyen a legolcsóbb az hozzáférés az energiához.

Aradszki András, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka az erőmű bővítéséről szóló vitanapon arról beszélt az Országgyűlésben, hogy a beruházás szükségességét konkrét eredmények igazolják. Jelezte: az energiaellátás függetlenítése összhangban van az unió szándékaival is, amely szabad kezet ad a tagországoknak az energiamix összeállításában.

A kereszténydemokrata politikus szavai szerint az államközi egyezmény minden lépését és szerződését úgy alakítják ki, hogy megegyezzen az uniós és nemzetközi normákkal. Aradszki András – aki üdvözölte a hazai vállalkozások nagyarányú bevonását a beruházásba – utalt arra is: az új blokkok erősítik a versenyképességet.

Bencsik János az atomenergia-termelés alacsony szén-dioxid-kibocsátását hangsúlyozta, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a paksi bővítés nemcsak alacsony nyersanyagigényű energiaellátást eredményez, de kis mennyiségű hulladékot is. A bővítéshez szükséges bányászati tevékenység is jóval kisebb, mint ha hasonló energiamennyiséget szélerőművel vagy napelemmel próbálnának előállítani – jelentette ki.

Az MSZP szerint a paksi bővítésről szóló megállapodás hazugságok sokaságára épít, és következményeként Magyarország elveszíti szuverenitása egy részét. Tóth Bertalan, a szocialisták vezérszónoka az erőmű bővítéséről szóló pénteki vitanapon arról beszélt az Országgyűlésben, hogy az „Orbán–Putyin paktummal” kapcsolatban hazugság, hogy a bővítés lenne az egyetlen járható út. Kitért arra: a 2009-es parlamenti döntés csak az előkészítéshez adott elvi hozzájárulást.

A zöldenergia mellett foglalt állást az atomenergia helyett a Lehet Más a Politika vezérszónoka pénteken az Országgyűlésben. Az LMP által a paksi atomerőmű bővítéséről kezdeményezett vitanapon Szél Bernadett azt mondta, a politikai elit összezár, hogy beleerőltesse a társadalmat a projektbe. Az ellenzéki képviselő nem legitim energiaforrásnak nevezte az atomenergiát, arra hivatkozva, hogy abból olyan hulladék marad hátra, amivel a következő generációk sem tudnak mit kezdeni.

Pénteken napirend előtt az Országgyűlésben is téma volt a paksi atomerőmű bővítése. A LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a lakosság többsége elutasítja a beruházást. Felszólalásában arra volt kíváncsi, hogy milyen felhatalmazás alapján állapodott meg Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Válaszában Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára azt mondta, közös nemzeti érdek az atomerőmű jelenlegi kapacitásainak megőrzése, a bővítés pedig hozzájárul az egyre növekvő energiaéhség kielégítéséhez. Mint mondta, a beruházással kedvező munkaerő-piaci folyamatok is járnak.

Hozzátette: az orosz atomenergia-ipar biztonságosságáról ad látképet, hogy a világon a legtöbb beruházást ők valósítják meg. Az államtitkár kijelentette, a kormánynak erős a felhatalmazása, mert a 2014-es parlamenti választáson annak tudatában szavaztak az emberek a kormányra, hogy nyilvánvaló volt, eltökéltek a beruházás megvalósítása mellett.