Egymillió új magyar állampolgár lehet a ciklus végére

A honosításnál további szigorítás nem indokolt, kisebb korrekciók lehetnek.

A kormányfő helyettese kitért arra is, hogy a honosításnál további szigorítás nem indokolt, kisebb korrekciók lehetnek.

Semjén Zsolt azt mondta: kezdetben a külhoni kérelmezők mentek intézni a honosítást Magyarországra, később a konzulátusokra, most már kihelyezett konzuli napokat tartanak, a diaszpórában pedig konzulok járják a magyarlakta városokat. A kérelmek száma számottevően nem csökkent – hangsúlyozta. Szerinte annyira egyszerű az eljárás, amennyire a teljes biztonság mellett lehet.

Az esetleges visszaélésekről úgy fogalmazott: egyes államoknak nem tetszik, hogy területükön sok magyar van, akiket sikerül „a félig-meddig asszimilációs állapotból” visszahozni és identitásukat megerősíteni. Az ellenérdekelt politika sok esetben titkosszolgálati eszközökkel él, dezinformál, de ezzel együtt sokkal kevesebb a visszaélés, mint amire ennek figyelembevételével számítani lehetett. Kiemelte: akinek tudomása van visszaélésekről, annak feljelentési kötelezettsége van, ha ezt elmulasztja, ő is bűncselekményt követ el.

Semjén Zsolt arra a legbüszkébb, hogy a három nemzetpolitikai kérdésben teljes a nézetazonosság az összes magyarországi párt és a társadalom körében: a határon túli magyarságnak jár az állampolgárság, a szavazati jog és az autonómia.

2014-ben a környező országokban tartott választásokon mindenütt megerősödött a magyarság – mondta. A legnagyobb sikert a vajdasági magyarok érték el, gyakorlatilag megvalósult a kulturális autonómia, a nehézségek anyagi jellegűek, ami a szerb költségvetés állapotából következik. A délvidéki magyarság egységes és Belgrádban is megkerülhetetlen – tette hozzá.

Semjén Zsolt korlátozott optimizmussal néz az új román államfővel való együttműködés elé, úgy véli, Klaus Johannis szebeni polgármesterként nem sok érdeklődést mutatott a magyarság ügyei iránt. A kormányfőhelyettes szerint a román elnök nem tagadhatja az autonómia legitimitását, mert ez Nyugat-Európában elvitathatatlan. Kitért arra, hogy a román belpolitikában a magyarellenességet ütőkártyaként használhatják, példaként a Mikó-kollégiumot, a magyar himnusz éneklésért kiszabott bírságot említette.

A legnehezebb és legveszélyeztetettebb helyzetben a kárpátaljai magyarok vannak, kitéve a háborús helyzetnek és az ukrán nacionalizmusnak – mondta Semjén Zsolt. Jelezte: a magyar kormány mindenben segít az ottani magyarságnak, a téli fűtéstől kezdve a legelemibb ellátásban támogatja őket. „Tudniuk kell, hogy számíthatnak a védelmünkre, van hová jönniük, ha lehetetlen állapotok alakulnak ki” – jelentette ki.

Szerinte Magyarországnak hasonlóan kell cselekednie, mint Izraelnek, meg kell védenie a diaszpóráját bárhol a világon.

A politikus fontos eredménynek nevezte, hogy Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke bekerült a kijevi parlamentbe. Az a cél, hogy elérjék, legyen magyar választási körzet, de a mandátum megszerzése csak a magyarság egységével valósulhat meg, a két kárpátaljai magyar szervezetnek legalább választási időszakban együtt kell működnie.

Semjén Zsolt sikeresnek nevezte a szlovákiai önkormányzati választáson elért eredményt. Úgy látja, reális az esély, hogy a Magyar Közösség Pártja visszakerül a pozsonyi parlamentbe, ami létfontosságú a magyarság képviseletéhez. Kifejtette, hogy helyi ügyekben ésszerű az együttműködés a Híd–Most vegyes párttal.

A KDNP elnöke kiemelte a diaszpórának szóló Kőrösi Csoma Sándor-programot, amellyel száz fiatal utazhat ki a világ magyarságához. „A sokszor csak parázsló magyar identitás és magyar élet lángra lobbant”, egyre többen találnak vissza a magyar identitásukhoz, és ez magával hozza az állampolgárság iránti igényt – fogalmazott.

A miniszterelnök-helyettes a kormánypártok népszerűségvesztéséről azt mondta: egy választás után mindig van győzteshez húzás, vannak irreális várakozások, majd utána egyfajta természetes leporladás. Szerinte most is ez látható, ugyanakkor több kommunikációs hiba is történt, ezek között említette az internetadót, amiből nem kell presztízskérdést csinálni. A tiltakozásokat komolyan kell venni, párbeszédre van szükség – hangsúlyozta. Úgy látja: a tiltakozások legalább annyira szólnak az ellenzék ellen, amely ha életképes lenne, képviselni tudná a tüntetők álláspontjait a parlamentben.

A februári veszprémi időközi választás tétjéről azt mondta, hogy lényegileg már mindent elfogadtak, amihez kétharmadra volt szükségük, de ez a többség egyszerűbbé teszi a törvényalkotási munkát. A baloldal szerinte romokban hever, hiteltelen emberek tovább faragták a szocialista pártot, amely nem tudja a kormánnyal szembeni protestvéleményeket és csoportokat becsatornázni.

Az egyház-finanszírozásról kiemelte: soha ennyi pénz még nem jutott erre, és a szükséges összeg jövőre is rendelkezésre áll. Elismerte, hogy vannak döccenők, és Erdő Péter bíborosnak abban is igaza van, hogy egyes önkormányzati intézményeket olyan felekezetek vettek át, amelyekhez tartozó ember nincs is az adott településen. Semjén Zsolt kész egyeztetni a nagy történelmi egyházakkal minden kérdésben, így az egyházügyi törvény módosításával kapcsolatban is.