Clifford A. Kiracofe, a lap amerikai szakértő vendégszerzője Ukrajna esetét említve megjegyzi: az Egyesült Államok nem csinált titkot abból, hogy az elmúlt két évtizedben több mint 5 milliárd dollárt költött színes forradalmakra, rezsimváltásokra.
Amerika újabban többféle módon is kényszerítő erővel lépett fel Magyarország és a Cseh Köztársaság ellen, „mivel a(z amerikai) politikacsinálók szemében ezek az országok túlságosan is közeli diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat építenek ki Oroszországgal és Kínával. Washington szeretné elszigetelni Oroszországot és megfékezni Kínát” – fogalmaz a GT cikkírója.
John McCain arizonai republikánus szenátor az új amerikai nagykövet, Colleen Bell kinevezéséről tartott szenátusi szavazás alkalmával a következőket mondta Magyarországról: „egy nemzet annak a határára került, hogy feladja a szuverenitását egy újfasiszta diktátornak, aki ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal”
A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja és határozottan visszautasította McCain szavait – többek között ezt hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára szerdán a berendelt ideiglenes amerikai ügyvivővel folytatott megbeszélésén.
Magyarország most Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz miatt amerikai célpont. Washington ellenzi Magyarország független külpolitikáját, kapcsolatait Oroszországgal és a Kínával. Orbán és pártja támadásnak vannak kitéve az amerikai külpolitikában a neokonzervatívok részéről – véli a cikkíró. Hozzáfűzi: Washington és egyes befolyásos európai körök számára Magyarország álláspontja elfogadhatatlan, mivel szembe megy a világpolitikát és gazdaságot uraló transzatlanti nyugati renddel.
Az írás kitér arra is, hogy Washington beavatkozásainak egyik eszköze a National Endowment for Democracy (NED) nevű, kormányzati finanszírozású, a külügyminisztériummal és a Kongresszussal kapcsolatban lévő amerikai szervezet. Emlékezetet rá, hogy Milos Zeman cseh elnököt nemrégiben a Washington Post című lap hasábjain harsányan támadta Carl Greshman, a NED főnöke oroszországi és kínai kapcsolatai miatt, hangsúlyosan bírálva Zemannak a barátságát kifejező pekingi útját, ottani megnyilatkozásait.
Ismert, nemrég Petr Necas korábbi cseh kormányfő szóvivője, Petr Hájek a Magyar Nemzetnek arról számolt be, hogy amerikai megrendelésre gyakorlatilag puccsal buktatták meg a prágai kormányt; a korrupciós vádakkal beindított kormánybuktatást azért látták szükségesnek, mert Prága megpróbálta megakadályozni Washington befolyásszerzését az országban, többek között azzal, hogy nem engedte verseny nélkül nyerni a silány amerikai pályázatot egy atomerőmű-bővítési tenderen. Hájek rámutatott: nyilvánvaló a párhuzam az akkor cseh, és magyar történések között, hiszen Budapesten is van amerikai nagykövetség, az utcai tiltakozások élén egy amerikai diplomata áll. Az egykori cseh bennfentes ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy ha Magyarország sikeresen szembeszáll Washingtonnal, azzal elhozhatja a reményt egész Közép-Európának is.
