Orbán Viktor: Most végre pozitív irányban változik a történelem

Aláírták a Belgrád és Budapest közötti vasútvonal kiépítéséről szóló megállapodást.

A mostani megállapodás értelmében a szerb, a magyar és a macedón vasúttársaságnak rövid határidővel közösen kell összeállítania egy végrehajtási ütemtervet, míg a megvalósíthatósági terv elkészítését Kína vállalta magára. „Az előzetes egyeztetések és a megállapodás értelmében a kínai fél biztosítja a pénzügyi fedezetet ehhez a beruházáshoz, előreláthatólag a beruházás összértékének 85 százalékára vonatkozó hitelajánlatot fogunk kapni” – részletezte. A hitel feltételei attól függnek, hogy milyen mértékű lesz a kínai, illetve ennek megfelelően a magyar és szerb vállalati részvétel a beruházásban.

A 2,89 milliárd dolláros (725 milliárd forintos) beruházásról egy évvel ezelőtt, a bukaresti Kelet-Közép-Európa (KKE)–Kína csúcstalálkozón tárgyaltak a felek először. „Ennek a megállapodásnak azért van nagy jelentősége, mert így egyértelmű választ tudunk adni arra a kérdésre, hogy melyik útvonal a leggyorsabb és legkedvezőbb abból a szempontból, hogy a Kínából származó árukat a görög kikötőkből Nyugat-Európába szállítsuk: Magyarország és Szerbia biztosítja a legjobb tranzitútvonalat innentől kezdve” – magyarázta Szijjártó.

Gazdasági, mezőgazdasági, vállalkozási és rendőrségi együttműködési lehetőségekről tárgyalt Orbán Viktor magyar és Aleksandar Vucic szerb kormányfő a csúcstalálkozó keretében folytatott kétoldalú megbeszélésen szerdán Belgrádban.

A Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút kiépítése mellett szó esett a magyar vállalatok nagyobb részvételéről is a szerb piacon – tájékoztatott a találkozóról a szerb kormány. A találkozón Vucic kiemelte, hogy a vasútvonal tovább erősítheti a két ország közötti egyébként is magas szintű kapcsolatokat.

Orbán Viktor elismeréssel szólt a szerb kormányfő pénzügyi konszolidációra vonatkozó bátor intézkedéseiről, és kiemelte, hogy ez óriási lehetőség Szerbia számára, mert így „visszatérhet a helyes útra”, a sikeres országok útjára. Szerinte jó, ha egy államnak sikeres szomszédai vannak, mert az megkönnyíti és javítja az együttműködést és a közös projektek végrehajtását.

A tranzitútvonal kiépítését követően nőhet a Kínából Európába szállított árumennyiség – részletezte a külgazdasági és külügyminiszter –, ennek mértéke azonban attól függ, hogy „a pireuszi kikötőben jelenleg zajló kapacitásbővítési munkálatok milyen ütemben haladnak és a kínai társaságok milyen mértékben növelik majd a görög kikötőkbe behajózandó termékeknek a mennyiségét”.

A tervek szerint a vasútvonalat 2017 végén adják át. Az óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályán a vonatok menetideje több mint a felére csökkenhet. A majdnem 400 kilométeres távot a vonatok jelenleg 8 óra alatt teszik meg, ami a 19. század végi sebességnek felel meg.

Összehasonlításképpen: a szerbiai adatok szerint a Szabadka–Belgrád utat – ami a táv felét jelenti – az 1880-as évek végén 3 óra 15 perc alatt tette meg a vonat, ami egyenlő a mostani menetidővel, míg 25 évvel ezelőtt alig néhány perccel tartott tovább az út két óránál.

A szerdai megállapodást a belgrádi KKE–Kína csúcstalálkozó keretében írták alá. A találkozón Kína, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Románia, Lettország, Litvánia, Észtország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Bulgária és Albánia miniszterelnöke, valamint Lengyelország és Horvátország miniszterelnök-helyettese vett részt. A kínai miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkező küldöttségek vezetőivel kétoldalú tárgyalásokat is folytatott.