A gyorsvasút kiépítéséről szóló megállapodást Magyarország, Szerbia, Kína és Macedónia kormányfője látta el kézjegyével.
Orbán Viktor kiemelte: ez a vasútvonal végre lehetővé teszi majd, hogy Magyarország kedvező fekvését megfelelő módon használják ki. „Magyarország fekvése eddig leginkább azt hozta magával, hogy mindenfajta hadseregek mentek keresztül az országon, úgy érezzük, hogy most végre pozitív irányban változik a történelem, mert áruk fognak keresztülmenni és vasútvonal fog keresztülmenni Magyarországon” – fogalmazott a kormányfő.
Ez a megállapodás túlmutat önmagán, mert így „sikerül megmutatnunk, hogy mi az a mód, milyenek azok a programok, amelyeken keresztül Kína és az EU képes lesz a következő évtizedekben kölcsönös előnyöket nyújtó módon együttműködni” – magyarázta a kormányfő.
Li Ko-csiang kínai kormányfő szerint a szerb és a magyar fővárost összekötő vasútvonal mindkét ország fejlesztése szempontjából hasznos és hozzájárul majd az ott élők életszínvonalának növekedéséhez. Ezzel Kína, valamint a kelet- és közép-európai országok érdekei gyorsabban érvényesülnek, ami lökést adhat az érintett országok gazdaságának. Mint mondta: Kína legfontosabb kereskedelmi partnere az Európai Unió, a vasútvonal megépítését követően pedig tovább bővülhetnek a gazdasági kapcsolatok.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök is az országok és az ott élő emberek közötti kapcsolatok javítását emelte ki, hozzátéve, hogy a mostani 8 órás menetidő a jövőben 2 és fél óra alá csökkenhet, ezzel gyorsabbá válik majd a vasúti közlekedés, mint a közúti.
Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a régió, de Európa és Kína szempontjából is jelentős projektről van szó. Megváltoztatja az áruk és az emberek mozgását, és nagy hatással lesz a gazdaságra, a vállalatokra és az emberekre is – mondta.
Az aláírást követően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertette a részleteket. Elmondta, hogy a Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonal kiépítéséhez 334 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, illetve korszerűsíteni, mert az összesen 374 kilométeres szakasz szerbiai részén 40 kilométert már modernizáltak.
A mostani megállapodás értelmében a szerb, a magyar és a macedón vasúttársaságnak rövid határidővel közösen kell összeállítania egy végrehajtási ütemtervet, míg a megvalósíthatósági terv elkészítését Kína vállalta magára. „Az előzetes egyeztetések és a megállapodás értelmében a kínai fél biztosítja a pénzügyi fedezetet ehhez a beruházáshoz, előreláthatólag a beruházás összértékének 85 százalékára vonatkozó hitelajánlatot fogunk kapni” – részletezte. A hitel feltételei attól függnek, hogy milyen mértékű lesz a kínai, illetve ennek megfelelően a magyar és szerb vállalati részvétel a beruházásban.
A 2,89 milliárd dolláros (725 milliárd forintos) beruházásról egy évvel ezelőtt, a bukaresti Kelet-Közép-Európa (KKE)–Kína csúcstalálkozón tárgyaltak a felek először. „Ennek a megállapodásnak azért van nagy jelentősége, mert így egyértelmű választ tudunk adni arra a kérdésre, hogy melyik útvonal a leggyorsabb és legkedvezőbb abból a szempontból, hogy a Kínából származó árukat a görög kikötőkből Nyugat-Európába szállítsuk: Magyarország és Szerbia biztosítja a legjobb tranzitútvonalat innentől kezdve” – magyarázta Szijjártó.
Gazdasági, mezőgazdasági, vállalkozási és rendőrségi együttműködési lehetőségekről tárgyalt Orbán Viktor magyar és Aleksandar Vucic szerb kormányfő a csúcstalálkozó keretében folytatott kétoldalú megbeszélésen szerdán Belgrádban.
A Belgrád és Budapest közötti gyorsvasút kiépítése mellett szó esett a magyar vállalatok nagyobb részvételéről is a szerb piacon – tájékoztatott a találkozóról a szerb kormány. A találkozón Vucic kiemelte, hogy a vasútvonal tovább erősítheti a két ország közötti egyébként is magas szintű kapcsolatokat.
Orbán Viktor elismeréssel szólt a szerb kormányfő pénzügyi konszolidációra vonatkozó bátor intézkedéseiről, és kiemelte, hogy ez óriási lehetőség Szerbia számára, mert így „visszatérhet a helyes útra”, a sikeres országok útjára. Szerinte jó, ha egy államnak sikeres szomszédai vannak, mert az megkönnyíti és javítja az együttműködést és a közös projektek végrehajtását.
A tranzitútvonal kiépítését követően nőhet a Kínából Európába szállított árumennyiség – részletezte a külgazdasági és külügyminiszter –, ennek mértéke azonban attól függ, hogy „a pireuszi kikötőben jelenleg zajló kapacitásbővítési munkálatok milyen ütemben haladnak és a kínai társaságok milyen mértékben növelik majd a görög kikötőkbe behajózandó termékeknek a mennyiségét”.
A tervek szerint a vasútvonalat 2017 végén adják át. Az óránként 160 kilométeres maximális sebességet lehetővé tevő vasúti pályán a vonatok menetideje több mint a felére csökkenhet. A majdnem 400 kilométeres távot a vonatok jelenleg 8 óra alatt teszik meg, ami a 19. század végi sebességnek felel meg.
Összehasonlításképpen: a szerbiai adatok szerint a Szabadka–Belgrád utat – ami a táv felét jelenti – az 1880-as évek végén 3 óra 15 perc alatt tette meg a vonat, ami egyenlő a mostani menetidővel, míg 25 évvel ezelőtt alig néhány perccel tartott tovább az út két óránál.
A szerdai megállapodást a belgrádi KKE–Kína csúcstalálkozó keretében írták alá. A találkozón Kína, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Szlovákia, Csehország, Románia, Lettország, Litvánia, Észtország, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegró, Bulgária és Albánia miniszterelnöke, valamint Lengyelország és Horvátország miniszterelnök-helyettese vett részt. A kínai miniszterelnök a csúcstalálkozóra érkező küldöttségek vezetőivel kétoldalú tárgyalásokat is folytatott.
