Az orosz televíziókban élőben közvetített évértékelőjében Vlagyimir Putyin kifejtette, hogy az olaj – és gázárak esése miatt elkerülhetetlenné válik a gazdaság diverzifikálása. „Ha kedvezőtlenül alakul a helyzet, kénytelenek leszünk módosítani a terveinket. A központi bank és a kormány meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Kétségkívül korlátozásokra lesz szükség” – tette hozzá.
Az elnök ugyanakkor bizakodóan fogalmazott az orosz gazdaság távlatairól, szükségszerűnek nevezve a kilábalást. Ezt egyrészt azzal indokolta, hogy a világgazdaság szerinte egészében véve továbbra is fennmaradó növekedési tendenciájához „további energiaforrásokra lesz szükség”. Másrészt meggyőződését fejezte ki, hogy ez idő alatt Oroszországnak is sikerül sok mindenben előrelépnie, egyebek közt a gazdaság diverzifikálásában.
Putyin azt hangoztatta, hogy az „orosz gazdaság általános, 8,4 billió rubeles tartaléka” révén az ország teljesíteni tudja szociális kötelezettségeit. Egyebek közt felidézte, hogy 2014-ben kétszer is indexálták a nyugdíjakat – február 1-jétől 6,5 százalékkal, április 1-jétől pedig 1,7 százalékkal –, és az elmúlt évben több mint 17 ezer katonának biztosítottak szolgálati lakást. A rossz gazdasági helyzet ellenére az év első tíz hónapjában 0,7 százalékkal nőtt a hazai össztermék (GDP), és az éves növekedés várhatóan 0,6 százalékos lesz – mondta Putyin.
Putyin közölte, nagy mértékben az európai partnerországoktól függ az, hogy létrejön-e a török-görög határon egy gázelosztóközpont. Leszögezte, hogy Európának nincs az orosznál olcsóbb és megbízhatóbb gázbeszerzési forrása. Orosz hírügynökségek ezzel kapcsolatosan emlékeztetnek Putyin december 1-én elhangzott nyilatkozatára, amelye szerint a „jelenlegi körülmények” között Oroszország nem fogja megvalósítani a Dél Áramlat gázvezeték tervét, viszont kész kiépíteni egy újabb gázvezetékrendszert a Kék Áramlat kiegészítéseként, hogy ki tudja elégíteni a török gazdaság növekvő energiaszükségleteit. Hozzátette, hogy ha célszerűnek bizonyul, kész török területen, a görög határ közelében kiépíteni egy gázelosztó-központot is a dél-európai fogyasztók igényeinek kielégítésére.
Az elnök azt állította, hogy az orosz gazdaság problémáinak legfeljebb „25-30 százalékban vezethetők vissza a nyugati hatalmak által Moszkvával szemben bevezetett szankciókra”. „Nem a Krímről van szó, hanem arról, hogy a függetlenségünket védjük, a szuverenitásunkat és a létezésünkhöz való jogunkat” – magyarázta az elnök. El kell dönteni, mondta, hogy „fenn akarunk maradni és küzdeni, (...) függetlenebbé válni, túllépni ezen (a válságon), vagy azt akarjuk, hogy az irhánkat fellógassák a falra”.
A Nyugatot azzal vádolta, hogy birodalomnak képzeli magát, újabb falakat épít, ami szerinte jelenleg a nemzetközi viszonyok legnagyobb problémája. Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a NATO keleti bővítése és a rakétapajzs létesítése is „falépítést” jelent. Miközben a világ a berlini fal leomlásának évfordulóját ünnepelte, folytatódott az elválasztó vonalak kiépítése – tette hozzá.
„A partnereink nem álltak le ezzel, úgy döntöttek, hogy győztesek, ők a birodalom, és mindenki más vazallus, akit el kell nyomni” – mondta Putyin. Hozzátette, hogy a külföldnek meg kell értenie a válságkezelésben, így az ukrajnai rendezésben tanúsított meglehetősen kemény orosz álláspontból, hogy közös humanitárius, biztonsági és szabad gazdasági teret kell létrehozni.
Oroszország keleti nyitásának nem politikai, hanem a globális gazdasági okai vannak – mondta. Kifejtette, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térség gyorsabban fejlődik, mint a világ többi része, új lehetőségek merülnek fel, „hétmérföldes lépésekkel” nő Kína, India, japán és Dél-Korea energiaszükséglete. „Ott minden gyorsabban fejlődik, mint a világ más régióiban. Miért mondanánk le erről?”
Több órás sajtótájékoztatóján – amelynek első két órájában 21 kérdésre válaszolt – Putyin nagy teret szentelt a kelet-ukrajnai válságnak. Kijelentette, hogy az ukrajnai helyzetet az a büntetőhadjárat és kártékony gazdasági blokád határozza meg, amelyet a kijevi kormány folytat az ország keleti része ellen. Leszögezte, hogy „teljesen kilátástalan” Kijev erő alkalmazásával történő nyomásgyakorlása Délkelet-Ukrajnára, ez árt szerinte Ukrajna államiságának és népének is. Azt mondta, hogy Ukrajnában fegyveres államcsíny történt, és az ország egyik része nem értett egyet a helyzet effajta kimenetelével.
„Ahelyett, hogy valamifajta politikai párbeszédet kezdtek volna, elkezdték alkalmazni a rendfenntartó szerveket, a rendőrséget. Amikor ez nem sikerült, elkezdték bevetni a hadsereget, de ez sem sikerült, és ma már az erő bevetésével próbálják rendezni a helyzetet, gazdasági blokád alkalmazásával” – mondta Putyin.
Az orosz elnök szerint Moszkva célja az, hogy helyreállítsák Ukrajna politikai egységét. Ukrajnának azonban tiszteletben kell tartania a délkeleti országrész lakosságának érdekeit, teljesítenie kell ígéreteit. Ezzel kapcsolatosan azt firtatta, hogy Kijevben miért nem fogadták el mindmáig a beharangozott amnesztiatörvényt.
Putyin kijelentette, nem tart attól, hogy „palotaforradalom” történik a Kremlben, és őt leváltják tisztségéből. A Reuters hírügynökség tudósítójának kérdésére válaszolva azt mondta, hogy mindenki megnyugodhat, mert az orosz lakosság támogatja a hatalmat. Az államfő azt is közölte, hogy nem létezik társadalmi elit Oroszországban. Az újságíró ugyanis felvetette, hogy az orosz elit képviselői az ország gazdasági problémái, a rubel árfolyamának zuhanása és a Kreml Ukrajna-politikája miatt kialakult nemzetközi feszültség miatt az államfőt okolják.
