A magyar tárcavezető bejelentette, hogy hazánk százezer euróval járul hozzá annak a NATO-alapnak a működéséhez, amelynek az a fő célja, hogy Ukrajna megerősíthesse kibervédelmi képességeit. „Készen állunk arra, hogy húsz sebesült ukrán katonát lássunk el magyar egészségügyi intézményekben” – tette hozzá. Közölte, hogy Magyarország huszonegy fővel vesz részt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai missziójában, amelynek működéséhez további százezer euróval járult hozzá.
Elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés újradinamizálása érdekében Magyarországon az a döntés született, hogy az Eximbank ismét finanszírozza az Ukrajnába irányuló magyar exportot. „Döntöttünk arról is, hogy az említett pénzintézet készen áll olyan ukrán állami beruházások finanszírozására, amelyekben magyar vállalatok is részt vesznek” – tette hozzá. Szijjártó Péter leszögezte: ahhoz, hogy Ukrajna stabil, erős országgá váljon, szükség van területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartására. Fontosnak nevezte, hogy a keleti országrészben folyó fegyveres konfliktus minden résztvevője tartsa magát a minszki megállapodásokhoz.
„Szükséges továbbá, hogy Ukrajna a lehető leggyorsabban hajtsa végre azokat a strukturális reformokat, amelyeknek nyomán politikailag és gazdaságilag is meg tud erősödni” – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak mint Ukrajnával szomszédos országnak az az érdeke, hogy a kirobbant válság minél gyorsabban, tárgyalásos úton rendeződjön. A miniszter szerint Magyarország kész korábban szerzett tapasztalataival segíteni Ukrajnát abban, hogy a strukturális reformokat sikeresen végre tudja hajtani. „Szakértőket bocsátunk az ukrán kormány rendelkezésére az államigazgatási reform, a decentralizáció és az európai uniós jogharmonizáció területén” – fejtette ki.
Szavai szerint egyetért ukrán kollégájával abban, hogy a magyar–ukrán határon fel kell számolni az átkelőknél gyakran kialakuló „méltatlan” helyzetet. Hangsúlyozta, hogy fel kell gyorsítani a határátlépést, ezért megkezdték az előkészületeket a közös határellenőrzés megteremtésére. Kérdésre válaszolva az ukrán külügyminiszter elmondta, hogy új átkelőt kívánnak a közeljövőben létrehozni a magyar határon.
„Magyarország támogatja, hogy az Európai Unió és Ukrajna között a vízumpárbeszéd felgyorsuljon, és kézzelfogható eredmények szülessenek még a jövő májusban Rigában megrendezendő keleti partnerségi csúcstalálkozó előtt” – emelte ki a magyar miniszter.
Az MTI-nek Szijjártó Péter megerősítette, hogy egyeztetés alatt áll Orbán Viktor miniszterelnök kijevi látogatása, amelyre a tervek szerint legkésőbb tavaszig sor kerülhet. Pavlo Klimkin a sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy a visegrádi négyek csoportja a jövőben Ukrajna csatlakozásával öttagúvá bővül. Köszönetet mondott Magyarországnak, hogy kész segíteni szomszédjának az EU-társulási megállapodásban foglaltak végrehajtásában, akárcsak azokért az erőfeszítésekért, amelyeket az energiadiverzifikáció, az Európából Ukrajnába irányuló gázszállítások terén tett, s ugyancsak köszöntét fejezte ki azért a magyar humanitárius segítségért, amelyet a héten vettek át Ukrajnában.
A távirati iroda kérdésére válaszolva Szijjártó Péter elmondta, hogy magyar civil és egyházi szervezetek összesen 13 millió forint értékben állítottak össze Ukrajnának orvosi eszközökből, gyógyhatású készítményekből, oltóanyagokból és takarókból álló segélycsomagot.
A találkozón a magyar és az ukrán külügyminiszter ellátta kézjegyével a két tárca 2015–16-os konzultációs tervét. Szijjártó Péter Szerhij Kvit oktatási miniszterrel aláírta a 2015 és 2017 közötti időszakra vonatkozó, kétoldalú oktatási és tudományos együttműködési jegyzőkönyvet. Utóbbival kapcsolatosan kérdésre válaszolva a magyar tárcavezető kifejtette, hogy a dokumentum azért is rendkívül fontos, mert külön hangsúlyt helyez a kisebbségi oktatásra. „Ennek aláírása alkalmából megerősítettük azon szándékunkat, hogy száz ösztöndíjat biztosítsunk magyar egyetemeken ukrán hallgatók számára” – fűzte hozzá.
Szijjártó Péter kijevi látogatása alatt találkozott Volodimir Hrojszman parlamenti elnökkel is, akivel a két ország – azon belül kiemelten a magyar és az ukrán törvényhozás – közötti kapcsolatok szorosabbá tételének lehetőségeit tekintette át.
